KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2012/január
• Muhi Klára: Képtelen év Filmrendszerváltás 2011
• Barkóczi Janka: Válságok és választások Beszélgetés Fliegauf Bencével
• Kolozsi László: „Ez lesz a legnehezebb filmem” Beszélgetés Mészáros Mártával
• Kovács Bálint: „Mint lúd a jégen” Beszélgetés Körösvölgyi Zoltánnal
PIXEL VS. CELLULOID
• Ádám Péter: A fejlődés ára Digitális mozi

• Huber Zoltán: Kóma és virágzás Beszélgetés Szabó Gáborral
SPORTMOZI
• Varró Attila: Az utolsó dobás Film és baseball
• Bikácsy Gergely: Sakk a művészetnek! Bábok és filmek
• Varga Dénes: Lyukra játsszák A svindler
SZÍNÉSZ/RENDEZŐ
• Baski Sándor: A politika hálójában George Clooney filmjei
• Géczi Zoltán: A nevem Jackie A Jackie Chan-brand
SCHORM/KISHON
• Zalán Vince: Minden rossz és minden jó Evald Schorm 2. rész
• Barkóczi Janka: Van szerencsénk Ephraim Kishon, a filmrendező
FILMISKOLA
• Margitházi Beja: Képi balett Résfilmek és egyéb kísérletek

• Bilsiczky Balázs: A kikerülőművész Beszélgetés Kardos Sándorral
FILM / SZÍNHÁZ
• Roboz Gábor: Mint a vakablak Yasmina Reza: Az öldöklés istene
• Varró Attila: Négy fél között Roman Polanski: Az öldöklés istene

• Forgách András: Ördöge van Faust
KRITIKA
• Vajda Judit: Csoda Le Havre-ban Kikötői történet
• Pápai Zsolt: A szívem visszahúz Kopaszkutya Kettő
MOZI
• Barkóczi Janka: Martha Marcy May Marlene
• Varró Attila: Texas gyilkos földjén
• Kovács Kata: Fifti-fifti
• Hlavaty Tamás: Álcák csapdája
• Kolozsi László: Szűz vonalban
• Forgács Nóra Kinga: Legjobb szándék
• Vincze Teréz: Retró szerelem
• Sepsi László: Ördögsziget
• Baski Sándor: A rend őre
• Kovács Marcell: Trancsírák
• Alföldi Nóra: Jack és Jill
• Tüske Zsuzsanna: SOS Love: Az egymillió dolláros megbízatás
• Nevelős Zoltán: Mission Impossible: Fantom protokoll
DVD
• Pápai Zsolt: Szövetség az ördöggel
• Czirják Pál: Csillagosok, katonák
• Nagy V. Gergő: Greenberg
• Varga Zoltán: Végső menedék
• Tosoki Gyula: A szabadság himnusza
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Ez történt Budapesten

Lakatos Gabriella


Magyar, 1944. Rendezte: Hamza D. Ákos. Szereplők: Muráti Lili, Hajmássy Miklós, Rajnay Gábor, Makláry Zoltán, Kiss Manyi. Forgalmazó: Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet. 90 perc.
    

A magyar műfajfilm aranykorának záródarabja egyúttal a harmincas–negyvenes évek hazai screwball comedy-jeinek egyik legsikerültebb tétele: annak a trendnek a markáns képviselője, amit olyan filmek fémjeleznek, mint A csúnya lány, az Elnökkisasszony, a 120-as tempó vagy a Házassággal kezdődik. A történet két válóperes ügyvéd, Dr. Szikszay Erzsébet és Dr. Orbói István utálat-imádat viszonyán keresztül mutatja be a korszak ambivalens érzésekkel terhelt férfi–nő viszonyait, és nem csak a screwball-zsánert idézi meg, hanem számos elemében az öt évvel későbbi George Cukor-film, az Ádám bordája előképe, azzal a különbséggel, hogy míg az Ez történt Budapesten az ügyvéd és ügyvédnő inzultusokkal központozott egymásra találását meséli el, addig az Ádám bordájában az ügyész és ügyvéd személyében férj és feleség csapnak össze a tárgyalótermi szorító két ellentétes feléből. A tematikai hasonlóság dacára az Ez történt Budapesten azonban csak marginális szerepet szán a tárgyalótermi szcénáknak, helyette a korszak szalonvígjátékaira jellemző színterek dominálnak benne. Egyértelmű vígjátéki hangszerelése ellenére a filmet finoman áthatja a háborús korszak végnapjainak vészterhes légköre. A derűs vígjátéki hangnem, a felszabadult, könnyed alakításokkal bemutatott nemek harca és a világot problémamentesnek láttató kávéházi, mulatóbeli és vacsorajelenetek jól működő egységet alkotnak a világégésre történő utalásokkal, mint az elsötétítés (melynek célja az ellenséges repülőgépek navigálásának megnehezítése volt) vagy a hiánygazdaság megidézése (az inas a legkülönbözőbb használati tárgyakat halmozza fel). A vígjátéki tónust ellenpontozza továbbá a filmben elhangzó dal is: „… a sors majd úgyis elszakít, szenvedni, sírni megtanít, minden egyes napért, minden pillanatért kár”.

Extrák: Az Ez történt Budapesten azon kevés negyvenes években készült magyar filmek közé tartozik, amelyek ha finoman is, de reflektálnak a háborús eseményekre. A lemez extrái jobbára azzal foglalkoznak, hogy a II. világháborús tematika miként reprezentálódik a korabeli magyar filmekben. A közel egyórás Hátország a moziban című doku a háború mindennapi életre gyakorolt hatását mutatja be, és ugyancsak ebbe a témakörbe illeszkedik az a korabeli fényképekből és forgatókönyv-részletekből, hangalámondással összeállított 17 perces film, amely a sajnálatos módon elveszett, egy korszak emblematikus életérzését összefoglaló háborús melodrámáját, az Egy nap a világot rekonstruálja.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/03 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12091