KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2012/január
• Muhi Klára: Képtelen év Filmrendszerváltás 2011
• Barkóczi Janka: Válságok és választások Beszélgetés Fliegauf Bencével
• Kolozsi László: „Ez lesz a legnehezebb filmem” Beszélgetés Mészáros Mártával
• Kovács Bálint: „Mint lúd a jégen” Beszélgetés Körösvölgyi Zoltánnal
PIXEL VS. CELLULOID
• Ádám Péter: A fejlődés ára Digitális mozi

• Huber Zoltán: Kóma és virágzás Beszélgetés Szabó Gáborral
SPORTMOZI
• Varró Attila: Az utolsó dobás Film és baseball
• Bikácsy Gergely: Sakk a művészetnek! Bábok és filmek
• Varga Dénes: Lyukra játsszák A svindler
SZÍNÉSZ/RENDEZŐ
• Baski Sándor: A politika hálójában George Clooney filmjei
• Géczi Zoltán: A nevem Jackie A Jackie Chan-brand
SCHORM/KISHON
• Zalán Vince: Minden rossz és minden jó Evald Schorm 2. rész
• Barkóczi Janka: Van szerencsénk Ephraim Kishon, a filmrendező
FILMISKOLA
• Margitházi Beja: Képi balett Résfilmek és egyéb kísérletek

• Bilsiczky Balázs: A kikerülőművész Beszélgetés Kardos Sándorral
FILM / SZÍNHÁZ
• Roboz Gábor: Mint a vakablak Yasmina Reza: Az öldöklés istene
• Varró Attila: Négy fél között Roman Polanski: Az öldöklés istene

• Forgách András: Ördöge van Faust
KRITIKA
• Vajda Judit: Csoda Le Havre-ban Kikötői történet
• Pápai Zsolt: A szívem visszahúz Kopaszkutya Kettő
MOZI
• Barkóczi Janka: Martha Marcy May Marlene
• Varró Attila: Texas gyilkos földjén
• Kovács Kata: Fifti-fifti
• Hlavaty Tamás: Álcák csapdája
• Kolozsi László: Szűz vonalban
• Forgács Nóra Kinga: Legjobb szándék
• Vincze Teréz: Retró szerelem
• Sepsi László: Ördögsziget
• Baski Sándor: A rend őre
• Kovács Marcell: Trancsírák
• Alföldi Nóra: Jack és Jill
• Tüske Zsuzsanna: SOS Love: Az egymillió dolláros megbízatás
• Nevelős Zoltán: Mission Impossible: Fantom protokoll
DVD
• Pápai Zsolt: Szövetség az ördöggel
• Czirják Pál: Csillagosok, katonák
• Nagy V. Gergő: Greenberg
• Varga Zoltán: Végső menedék
• Tosoki Gyula: A szabadság himnusza
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A filmmúzeumok bemutatói

Tea Mussolinivel

Nevelős Zoltán

 

Mint a nagy rendezők általában, Zeffirelli is elkészítette a maga Amarcord-ját, filmmé kerekített visszaemlékezéseit kamaszkoráról. A főhős Luca, egy szövetkereskedő törvénytelen gyermeke, akit édesanyja halála után a Firenzében élő angol hölgyek közössége vesz pártfogásába, akiket a helybeliek csak Scorpioninak neveznek csípős természetük miatt. A személyes történet hátterében a történelem drámája zajlik a fasizmus térnyerésétől a háború évein keresztül Olaszország felszabadításáig.

A központi hőst tökéletes meggyőzőerővel játssza két eddig ismeretlen fiú, 7 és 17 éves korában Charlie Lucas, illetve Baird Wallace, mellettük azonban olyan színészi hatalmasságok alakítják a hölgyek koszorúját, mint Joan Plowright, Judi Dench és Maggie Smith, valamint Cher és Lily Tomlin, hogy a film már nemcsak egy fiú fejlődéstörténete, de a firenzei művészetpártoló társaság ensemble-darabja is egyben. A filmnek egyenrangú szereplője Firenze és környéke, Zeffirelli szülőföldje is, amely úgy jelenik meg, ahogyan a harmincas években még őrizte a technikai civilizációtól meg nem rontott reneszánsz szépségét.

A filmművészetben kevés feldolgozottabb történelmi helyzet van a második világháborúnál – egyenruhás rémuralom, titkos szervezkedés, végül a szövetségesek diadalmas bevonulása –, mégis, ha ezt a közhelyet el tudjuk fogadni mint a történet elhagyhatatlan adottságát, és jól tudjuk érezni magunkat egy letűnt korszak furcsa figuráinak körében, a Tea Mussolinivel megér egy estet. Tisztább és őszintébb, mint Zeffirelli korábbi nagysikerű, de olykor vitatott, kosztümös drámái, a látvány kidolgozása viszont éppolyan aprólékos műgondról tanúskodik.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1999/09 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4577