KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2012/január
• Muhi Klára: Képtelen év Filmrendszerváltás 2011
• Barkóczi Janka: Válságok és választások Beszélgetés Fliegauf Bencével
• Kolozsi László: „Ez lesz a legnehezebb filmem” Beszélgetés Mészáros Mártával
• Kovács Bálint: „Mint lúd a jégen” Beszélgetés Körösvölgyi Zoltánnal
PIXEL VS. CELLULOID
• Ádám Péter: A fejlődés ára Digitális mozi

• Huber Zoltán: Kóma és virágzás Beszélgetés Szabó Gáborral
SPORTMOZI
• Varró Attila: Az utolsó dobás Film és baseball
• Bikácsy Gergely: Sakk a művészetnek! Bábok és filmek
• Varga Dénes: Lyukra játsszák A svindler
SZÍNÉSZ/RENDEZŐ
• Baski Sándor: A politika hálójában George Clooney filmjei
• Géczi Zoltán: A nevem Jackie A Jackie Chan-brand
SCHORM/KISHON
• Zalán Vince: Minden rossz és minden jó Evald Schorm 2. rész
• Barkóczi Janka: Van szerencsénk Ephraim Kishon, a filmrendező
FILMISKOLA
• Margitházi Beja: Képi balett Résfilmek és egyéb kísérletek

• Bilsiczky Balázs: A kikerülőművész Beszélgetés Kardos Sándorral
FILM / SZÍNHÁZ
• Roboz Gábor: Mint a vakablak Yasmina Reza: Az öldöklés istene
• Varró Attila: Négy fél között Roman Polanski: Az öldöklés istene

• Forgách András: Ördöge van Faust
KRITIKA
• Vajda Judit: Csoda Le Havre-ban Kikötői történet
• Pápai Zsolt: A szívem visszahúz Kopaszkutya Kettő
MOZI
• Barkóczi Janka: Martha Marcy May Marlene
• Varró Attila: Texas gyilkos földjén
• Kovács Kata: Fifti-fifti
• Hlavaty Tamás: Álcák csapdája
• Kolozsi László: Szűz vonalban
• Forgács Nóra Kinga: Legjobb szándék
• Vincze Teréz: Retró szerelem
• Sepsi László: Ördögsziget
• Baski Sándor: A rend őre
• Kovács Marcell: Trancsírák
• Alföldi Nóra: Jack és Jill
• Tüske Zsuzsanna: SOS Love: Az egymillió dolláros megbízatás
• Nevelős Zoltán: Mission Impossible: Fantom protokoll
DVD
• Pápai Zsolt: Szövetség az ördöggel
• Czirják Pál: Csillagosok, katonák
• Nagy V. Gergő: Greenberg
• Varga Zoltán: Végső menedék
• Tosoki Gyula: A szabadság himnusza
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A nyolc szamuráj legendája

Molnár Péter

 

A szamuráj – alighogy a japán kosztümös kalandfilmek ismertté tették – bevonult az amerikai mitológiába. Hollywood – akárcsak az ókori Róma – türelmes az idegen istenekkel és héroszokkal. Kezdetben ugyan még illett „lefordítani” a távol-keleti mítoszt: Kuroszawa hét szamurája Sturges filmjében hét vadnyugati mesterlövésszé változott. Később viszont a szamuráj már személyesen siethetett a halódó western segítségére: Tosiro Mifune Charles Bronson oldalán szállt szembe a betyárbecsület megszegőivel. A japán heroizmus iránti érdeklődés akkor sem szűnt meg, amikor a vadnyugati múlt teljesen kimerített legendáriumától a jövő fantasztikus kalandjai felé fordult a hollywoodi képzelet. Darth Vader és páncélos legényei a marcona szamurájaitól körülvett gonosz sógun képét idézik fel, s természetesen a szamurájfilmek férfias „őszintesége” sem ment feledésbe: a nyolcvanas évek amerikai mesehősei a jó példa nyomán, minden feszélyezettség nélkül (és a lehető leglátványosabban) aprítják egymást miszlikbe.

S hogy mit kapott mindezért cserébe a japán filmgyártás? A fentebb leírt módon japanizálódott új-hollywoodi alkotásokat utánozhatja, visszavéve valamit Amerikától. Csakhogy az évezredes művészeti hagyományokat kiérlelő Japánban a kultúrabehozatal nem ugyanúgy hat, mint a népek olvasztótégelyének számító Egyesült Államokban. Az egykor igényesebbnek ismert Fukazaku Kinji a bosszúállásnak bölcsebb módját is választhatta volna, semhogy a Csillagok háborújából ismerős szörnyeket vonultasson fel szamurájfilmjében. Csak remélni lehet, hogy némi önirónia azért bujkál abban, hogy a Kuroszava filmjéből már ismert hősködő ifjú és a hercegnő szerelmét kibontó képeket angol nyelvű popsláger dallamaival festi alá: „Don’t say Good by…!”, így téve teljessé a „kultúrák” keveredését.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1989/04 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5362