KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2012/január
• Muhi Klára: Képtelen év Filmrendszerváltás 2011
• Barkóczi Janka: Válságok és választások Beszélgetés Fliegauf Bencével
• Kolozsi László: „Ez lesz a legnehezebb filmem” Beszélgetés Mészáros Mártával
• Kovács Bálint: „Mint lúd a jégen” Beszélgetés Körösvölgyi Zoltánnal
PIXEL VS. CELLULOID
• Ádám Péter: A fejlődés ára Digitális mozi

• Huber Zoltán: Kóma és virágzás Beszélgetés Szabó Gáborral
SPORTMOZI
• Varró Attila: Az utolsó dobás Film és baseball
• Bikácsy Gergely: Sakk a művészetnek! Bábok és filmek
• Varga Dénes: Lyukra játsszák A svindler
SZÍNÉSZ/RENDEZŐ
• Baski Sándor: A politika hálójában George Clooney filmjei
• Géczi Zoltán: A nevem Jackie A Jackie Chan-brand
SCHORM/KISHON
• Zalán Vince: Minden rossz és minden jó Evald Schorm 2. rész
• Barkóczi Janka: Van szerencsénk Ephraim Kishon, a filmrendező
FILMISKOLA
• Margitházi Beja: Képi balett Résfilmek és egyéb kísérletek

• Bilsiczky Balázs: A kikerülőművész Beszélgetés Kardos Sándorral
FILM / SZÍNHÁZ
• Roboz Gábor: Mint a vakablak Yasmina Reza: Az öldöklés istene
• Varró Attila: Négy fél között Roman Polanski: Az öldöklés istene

• Forgách András: Ördöge van Faust
KRITIKA
• Vajda Judit: Csoda Le Havre-ban Kikötői történet
• Pápai Zsolt: A szívem visszahúz Kopaszkutya Kettő
MOZI
• Barkóczi Janka: Martha Marcy May Marlene
• Varró Attila: Texas gyilkos földjén
• Kovács Kata: Fifti-fifti
• Hlavaty Tamás: Álcák csapdája
• Kolozsi László: Szűz vonalban
• Forgács Nóra Kinga: Legjobb szándék
• Vincze Teréz: Retró szerelem
• Sepsi László: Ördögsziget
• Baski Sándor: A rend őre
• Kovács Marcell: Trancsírák
• Alföldi Nóra: Jack és Jill
• Tüske Zsuzsanna: SOS Love: Az egymillió dolláros megbízatás
• Nevelős Zoltán: Mission Impossible: Fantom protokoll
DVD
• Pápai Zsolt: Szövetség az ördöggel
• Czirják Pál: Csillagosok, katonák
• Nagy V. Gergő: Greenberg
• Varga Zoltán: Végső menedék
• Tosoki Gyula: A szabadság himnusza
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Szerelem nélkül

Csantavéri Júlia

 

Felszínesség és kimódoltság jellemzi a lengyel rendezőnő filmjét. Pedig a történet jó ritmusban pereg, s látszólag több érdekes témát is érint. A főhős foglalkozása – egy pályakezdő újságírónőről van szó – eleve jó lehetőséget ad változatos helyszínek és társadalmi témák felvonultatására. Ebben a filmben azonban az orvosi korrupció vagy a nagyvállalat csődje csak panelelem, kellék Ewa Bracka emberi és újságírói karakterének felvázolásához. Hamar kiderül, hogy doppingszerekkel és karatéval felvillanyozott lényét valójában egyetlen cél hajtja: visszajutni Rómába, hogy ott viszontlássa kislánya apját, aki elhagyta és megalázta.

Kíméletlen karrierizmusa, mások szenvtelen kihasználása mögött a legbanálisabb szerelmi történet áll, kihívó emancipáltsága a legkonvencionálisabb sebeket és vágyakat takarja. A rendezőnő a háttérben hagyja a főhős környezetét; a szerkesztőségből, az Ewa cikkeinek, riportjainak témájául szolgáló termelési vagy etikai problémákból csak annyit mutat meg, amennyit azokból Ewa meglát. Éppily elnagyolt figurák a férfiak, akiket az újságírónő az előrejutás lépcsőfokainként használ.

Ez a módszer: a társadalmi környezet leszűkítő és egyszerűsítő perspektívából való ábrázolása a dramaturgiailag központi helyen álló leányszállói történetben válik igazán bántóvá. Egyrészt mert a faluról a városba szakadt lányok sorsát egyértelműen azonosítani az alkoholizmussal és a szexuális kiszolgáltatottsággal már több mint egyszerű felszínesség, másrészt mert így Ewa ebben a számára oly fontos riportban sem szembesül a valósággal, összeroppanása csak az őt ért súlyos kudarcból adódik, nem tartalmaz felismerést. Itt menthetetlenül kiderül: a sematikusan ábrázolt környezetben a felszínesen láttatott kapcsolatok rendszerében a főhős alakja is elnagyolt marad. Az ő belső erőtereit, valódi indítékait sem ismerjük meg. Csak a könnyeket, a szenvedést látjuk, de a fájdalom igazi oka homályban marad.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/08 46. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6864