KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2012/január
• Muhi Klára: Képtelen év Filmrendszerváltás 2011
• Barkóczi Janka: Válságok és választások Beszélgetés Fliegauf Bencével
• Kolozsi László: „Ez lesz a legnehezebb filmem” Beszélgetés Mészáros Mártával
• Kovács Bálint: „Mint lúd a jégen” Beszélgetés Körösvölgyi Zoltánnal
PIXEL VS. CELLULOID
• Ádám Péter: A fejlődés ára Digitális mozi

• Huber Zoltán: Kóma és virágzás Beszélgetés Szabó Gáborral
SPORTMOZI
• Varró Attila: Az utolsó dobás Film és baseball
• Bikácsy Gergely: Sakk a művészetnek! Bábok és filmek
• Varga Dénes: Lyukra játsszák A svindler
SZÍNÉSZ/RENDEZŐ
• Baski Sándor: A politika hálójában George Clooney filmjei
• Géczi Zoltán: A nevem Jackie A Jackie Chan-brand
SCHORM/KISHON
• Zalán Vince: Minden rossz és minden jó Evald Schorm 2. rész
• Barkóczi Janka: Van szerencsénk Ephraim Kishon, a filmrendező
FILMISKOLA
• Margitházi Beja: Képi balett Résfilmek és egyéb kísérletek

• Bilsiczky Balázs: A kikerülőművész Beszélgetés Kardos Sándorral
FILM / SZÍNHÁZ
• Roboz Gábor: Mint a vakablak Yasmina Reza: Az öldöklés istene
• Varró Attila: Négy fél között Roman Polanski: Az öldöklés istene

• Forgách András: Ördöge van Faust
KRITIKA
• Vajda Judit: Csoda Le Havre-ban Kikötői történet
• Pápai Zsolt: A szívem visszahúz Kopaszkutya Kettő
MOZI
• Barkóczi Janka: Martha Marcy May Marlene
• Varró Attila: Texas gyilkos földjén
• Kovács Kata: Fifti-fifti
• Hlavaty Tamás: Álcák csapdája
• Kolozsi László: Szűz vonalban
• Forgács Nóra Kinga: Legjobb szándék
• Vincze Teréz: Retró szerelem
• Sepsi László: Ördögsziget
• Baski Sándor: A rend őre
• Kovács Marcell: Trancsírák
• Alföldi Nóra: Jack és Jill
• Tüske Zsuzsanna: SOS Love: Az egymillió dolláros megbízatás
• Nevelős Zoltán: Mission Impossible: Fantom protokoll
DVD
• Pápai Zsolt: Szövetség az ördöggel
• Czirják Pál: Csillagosok, katonák
• Nagy V. Gergő: Greenberg
• Varga Zoltán: Végső menedék
• Tosoki Gyula: A szabadság himnusza
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Sakknovella

Kulcsár Mária

Hogy kerül ide egy balerina? Hol marad a sakkbajnok gyerekkora? Még valami happy end-féle is kikerekedik, s nem őrül meg a főszereplő? – teheti fel a kérdéseket, aki az azonos cím után ítélve Stefan Zweig novellájának szó szerinti megvalósítását várja a filmtől. Az adaptálónak azonban joga, sőt szinte kötelessége a változtatás, hiszen egy gyökeresen más törvényű művészet szabályaihoz kell igazítania az író s a maga mondandóját, megőrizve az irodalmi mű alapvető gondolatait, hangulatait, stílusjegyeit.

A történet lényege: hogyan törik meg (s nem hajlik) von Basil bécsi nagypolgár borotvaéles elméje, nagy stílű, sziklaszilárd jelleme a fasizmus elvetemült kínzásainak hatására? Nem fizikai gyötrelmekről van szó, egyetlen ütés nem csattan, egy csepp vér sem folyik, a főhős a több hónapos szobafogság teljes szellemi vákuumának hatására válik emberi ronccsá. A moziban és napihírekben egyaránt terrorhoz, vérengzéshez, brutalitáshoz szokott mai néző talán nem csalódik, hanem felüdül a tiszta gondolatiság és érzelem láttán. Igaz, nem új irányzat születésének vagyunk tanúi, a film ugyanis 1960-ban készült. (Vajon miért éppen most kerül a magyar közönség elé?)

Gerd Oswald igyekszik hitelesen ábrázolni Zweig világát s a bécsi Anschluss idejét, még a kor filmjeinek stílusát is felidézi plánozásával, világításával, az időben és térben távol eső hasonló képek, azonos mondatok összeillesztésével játszadozó vágásával. Az izgalmasnak ígérkező történetet sajnos melodramatikus jelenetek hígítják fel, s a túl „finom és egyszerű” is az unalom határát súrolná, ha nem lenne a szereposztási telitalálat: Curd Jürgens mint von Basil (ez az operett-név sem Stefan Zweig leleménye). Jürgens nem éppen „eszköztelen” színész, a régimódi színjáték híve, mégis minden gesztusa igaz, s még ha néha kicsit ripacskodik, azt is hitelessé teszi az általa játszott figura minden gondolatának tökéletes átélése. Lenyűgöző belső emberi tartásával és erejével megmenti Oswald sakkfilmjét az érdektelenségtől. Ő tudta, hogyan kell frakkban átmenni egy báltermen.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/10 42. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7700