KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2012/február
PSZICHOMOZI
• Hirsch Tibor: Kalandok a Sors Könyvében Mesefilmterápia – 1. rész
• Margitházi Beja: Egy asszony meg a fia Beszélnünk kell Kevinről
• Pintér Judit Nóra: A sötét érzelmek iskolája Iskolai ámokfutók
KÉMHÁBORÚ
• Sepsi László: Kémek a Köröndön John le Carré ügynökei
• Nevelős Zoltán: Figurák a táblán Suszter, szabó, baka, kém
• Ardai Zoltán: A szochaza védelmében K-európai kémtörténetek
• Ruprech Dániel: Kémek, akik Bogárral jártak NDK spionok
KEROUAC
• Szalay Dorottya: Az élet lüktetése Jack Kerouac filmen
SHERLOCK HOLMES
• Varró Attila: A bűn hálójában Korunk Sherlock Holmes-a
• Roboz Gábor: Az eltűnt álmok nyomában Sherlock Holmes nevében
KEN RUSSELL
• Varga Zoltán: A zenerajongó látnok Ken Russell paradoxonai
• Hubai Gergely: Szabad adaptáció Ken Russell zeneszerző-trilógiája
SKOLIMOWSKI
• Nagy V. Gergő: Ezerarcú kívülálló Jerzy Skolimowski
FILMEMLÉKEZET
• Kóbori Sarolta: Brazil magyarok Adalberto Kemény és Rodolfo Rex Lustig
• Zalán Vince: Minden rossz és minden jó Evald Schorm 3. rész
ANIMÁCIÓ
• Lovas Anna: Animált gyászterápia Anilogue
• Varga Zoltán: A macska tudja csak… Macskanimációk
FILM / REGÉNY
• Vajda Judit: Álmodni fényes nappal Brian Selznick: A leleményes Hugo Cabret
• Hlavaty Tamás: Méliès utolsó megkísértése Martin Scorsese: A leleményes Hugo
KRITIKA
• Baski Sándor: Kesztyűs kézzel A Vaslady
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi
KRITIKA
• Kolozsi László: Ez itt a Fincher helye A tetovált lány
MOZI
• Kolozsi László: Aztán mindennek vége
• Vincze Teréz: Üvöltő szelek
• Pintér Judit: Az élet négyszer
• Vajda Judit: Életrevalók
• Sepsi László: Géppisztolyos prédikátor
• Pápai Zsolt: Vörös Hadsereg Frakció
• Tüske Zsuzsanna: Muppetek
• Varró Attila: Hadak útján
• Pálos Máté: A szerelem művészete
• Baski Sándor: A legsötétebb óra
DVD
• Nagy V. Gergő: Felettünk a föld
• Pápai Zsolt: Szalmakutyák
• Tosoki Gyula: Bárcsak
• Pápai Zsolt: 30 perc, vagy annyi se
• Czirják Pál: Mephisto
• Géczi Zoltán: Az erdő foglyai
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Hillbilly-horror

Hilbilly-Amerika

A lét elviselhető könnyűsége

Géczi Zoltán

A hillbilly-Amerika nem a gyilkos tahók földje, a hollywoodi sztereotípiák mögött egy sokkalta színesebb és emberibb világ húzódik meg.

A feleségével vidékre költöző David Sumner jóvátehetetlen hibát követ el: veterán angol roadsterrel (az 1971-es eredetiben egy MG, az újraforgatott változatban első generációs Jaguar E-Type) gördül be a poros településre. A Ford pickupok világában az európai sportkocsi önmagában is provokáció, a büszkén vállalt kívülállás hivalkodó jele: a Szalmakutyák házaspárja a nyitójelenettől kezdve felülírhatatlan fatalizmussal sodródik a katasztrófa felé – az erőszakos konfrontáció elkerülhetetlen. A Hallgatás törvénye (Winter’s Bone, 2010) még komorabb és kiábrándítóbb képet fest a középnyugat lakóiról: könyörtelen tárgyilagossággal mutatja be az isten háta mögött tengődő közösséget és nyomorúságos életkörülményeiket. Az édesapja holttestét kereső kamaszlány (Jennifer Lawrence) lélekbemarkoló története szociográfiai igényű tanulmány, mégis megfogan a nézőben a gondolat, miszerint a rendező igaztalanul sivár és depressziós képet fest az Ozark-hegységben élő hillbillykről.

Az amerikai filmek többségében iskolázatlanok és mosdatlanok, megátalkodott gyűlölködők, és a legcsekélyebb vélelmezett sérelemre is eldurrantják a duplacsövű sörétest; Hollywood csak különösen ritka pillanatokban tanúsít szimpátiát a vidéki Amerika lakóival szemben. Az 1962 és 1971 között futott The Beverly Hillbillies TV-sorozat egy Los Angeles elit városrészébe átköltözött család életét követte nyomon, a luxuskörnyezetben fenntartani próbált tanyasi életvitelt a helyzetkomikum kiapadhatatlan forrásaként kezelte, az angolkertben óriástraktorral rodeózó családfőt és hozzátartozóit kedélyes, de menthetetlenül sükebóka bugrisokként ábrázolva. A rurális életvitel bizonyos aspektusai örökkön kéznél lévő forgatókönyvírói eszközök: a népszerű Dr. House sorozatban a címszereplő elmeháborodottságát a monster truckok iránti rajongásával demonstrálják, a countryzenét hallgató figurák pedig csakis ostoba és/vagy agresszív trógerek lehetnek.

Holott az amerikai vidéknek létezik egy elragadóan bájos arca, ami könnyedén elcsábítja a nagyvárosi díszletektől elszakadt szereplőket. A Doc Hollywood (1991) fiatal orvosa egy autóbalesetből kifolyólag ragad egy olyan kisvárosban, ahol több a tehén, mint az ember; utóbb mégis, Los Angeles-i karrierjét feladva, önszántából tér vissza oda. A The CW televíziós hálózat által tavaly sugárzott Hart of Dixie sorozat valódi főszereplője Alabama állam, a napfényes, elragadóan autentikus délvidéki környezet; a széria dramaturgiai gyengeségei ellenére is szívderítő feelgood-alkotás, amely tökéletes képeslap-témákkal gyönyörködteti a nézőt. Kurt Sutter, a Sons of Anarchy alkotója nemkülönben egy kisvárost választott a sorozat helyszínéül; öntörvényű motorosai egyfelől sztereotip karakterek (borostás ábrázatú, zsíros farmert viselő, sokat piáló, kemény fickók, akik honky tonkot bömböltetnek a kocsmában), másfelől valódi mélységgel felruházott jellemek, akik mélyen elhivatottak klubtársaik, családjuk és városuk iránt.

A hillbilly-mozik az amerikai filmipar legamerikaibb tételei, az ódon kontinens mozilátogatói értetlenséggel vegyes érdektelenséggel szemlélik ezeket a hagyományokat: a 2009-es Őrült szív (Crazy Heart) a hazai mozikban 40 milliós bevételt tudott elérni, míg külföldön alig 8 millió dollár értékben váltottak rá jegyet. A hillbillyk világa honfitársaink számára kiváltképpen perifériális jelenségnek gondolt egzotikum, nem látják mögötte a kritikus tömeget, ugyanekkor a kultúra gerincét jelentő hillbilly-zene Amerikában elképesztően erős, s különösen szerencsés körülménynek mondható, hogy a kiváló fiatal muzsikusoknak köszönhetően utánpótláscsapatokban sem szenved hiányt. Az alternatív country-mozgalom előadói (Nickel Creek, Cowboy Junkies) réges-régen elfoglalták teljes jogú helyüket a fősodorban, a bluegrass zsánerét élő klasszikusok (Alison Krauss, Rhonda Vincent) és szemérmetlenül tehetséges fiatalok (The Watkins People, Carolina Chocholate Drops) népszerűsítik, a country sztárénekesnői (Ashton Shepherd, Gillian Welch, Miranda Lambert) még a mai lemezpiaci helyzetben is komoly kereskedelmi eredményeket hoznak, a legendák (Hank Williams, Johnny Cash,Waylon Jennings) pedig a nemzeti kulturális örökség megkerülhetetlen kulcsfiguráivá nemesedtek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/05 15-15. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11041