KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2012/február
PSZICHOMOZI
• Hirsch Tibor: Kalandok a Sors Könyvében Mesefilmterápia – 1. rész
• Margitházi Beja: Egy asszony meg a fia Beszélnünk kell Kevinről
• Pintér Judit Nóra: A sötét érzelmek iskolája Iskolai ámokfutók
KÉMHÁBORÚ
• Sepsi László: Kémek a Köröndön John le Carré ügynökei
• Nevelős Zoltán: Figurák a táblán Suszter, szabó, baka, kém
• Ardai Zoltán: A szochaza védelmében K-európai kémtörténetek
• Ruprech Dániel: Kémek, akik Bogárral jártak NDK spionok
KEROUAC
• Szalay Dorottya: Az élet lüktetése Jack Kerouac filmen
SHERLOCK HOLMES
• Varró Attila: A bűn hálójában Korunk Sherlock Holmes-a
• Roboz Gábor: Az eltűnt álmok nyomában Sherlock Holmes nevében
KEN RUSSELL
• Varga Zoltán: A zenerajongó látnok Ken Russell paradoxonai
• Hubai Gergely: Szabad adaptáció Ken Russell zeneszerző-trilógiája
SKOLIMOWSKI
• Nagy V. Gergő: Ezerarcú kívülálló Jerzy Skolimowski
FILMEMLÉKEZET
• Kóbori Sarolta: Brazil magyarok Adalberto Kemény és Rodolfo Rex Lustig
• Zalán Vince: Minden rossz és minden jó Evald Schorm 3. rész
ANIMÁCIÓ
• Lovas Anna: Animált gyászterápia Anilogue
• Varga Zoltán: A macska tudja csak… Macskanimációk
FILM / REGÉNY
• Vajda Judit: Álmodni fényes nappal Brian Selznick: A leleményes Hugo Cabret
• Hlavaty Tamás: Méliès utolsó megkísértése Martin Scorsese: A leleményes Hugo
KRITIKA
• Baski Sándor: Kesztyűs kézzel A Vaslady
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi
KRITIKA
• Kolozsi László: Ez itt a Fincher helye A tetovált lány
MOZI
• Kolozsi László: Aztán mindennek vége
• Vincze Teréz: Üvöltő szelek
• Pintér Judit: Az élet négyszer
• Vajda Judit: Életrevalók
• Sepsi László: Géppisztolyos prédikátor
• Pápai Zsolt: Vörös Hadsereg Frakció
• Tüske Zsuzsanna: Muppetek
• Varró Attila: Hadak útján
• Pálos Máté: A szerelem művészete
• Baski Sándor: A legsötétebb óra
DVD
• Nagy V. Gergő: Felettünk a föld
• Pápai Zsolt: Szalmakutyák
• Tosoki Gyula: Bárcsak
• Pápai Zsolt: 30 perc, vagy annyi se
• Czirják Pál: Mephisto
• Géczi Zoltán: Az erdő foglyai
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Airport

Pápai Zsolt

Airport – amerikai, 1969. Rendezte: George Seaton. Szereplők: Burt Lancaster, Jean Seberg, Dean Martin. Forgalmazó: Budapest Film. 128 perc.

 

Az 1960-as, 1970-es évek fordulója olyan korszakként él a köztudatban, mint amelyik forradalmi filmek sorát szülte Hollywoodban, témafelvetésüket és stílusukat illetően egyaránt formabontó darabokat. Valóban készültek ilyen filmek, de a sikeresebbek inkább hagyományos építkezésűek voltak. Olyanok, mint például az 1970-es évben – Amerikában – a Love Story után a második legnagyobb bevételt fiadzó Airport.

Az Airport filmtörténeti pozíciója imponáló. A sztori sok kicsi privát tragédia és egy nagy közösségi kataklizma együtteséből áll össze, és ezzel A Poseidon katasztrófát, a Földrengést, a Pokoli toronyt – a hetvenes évek katasztrófafilm-szériáját – előlegezi meg. A vitathatatlan filmtörténeti érdemein túl azonban az Airport meglehetőst ódivatúnak tetszik. A régi Hollywood stílusában a régi Hollywood nézőjének készült, amit az is mutat, hogy a steril képi világot csupán néhány alibiből odavetett osztott képmező frissíti, továbbá az, hogy az egyetlen igazán fiatal szereplő – a megesett stewardesst hozó, csodás Jacqueline Bisset – igencsak kilóg a csupa középkorú vagy kivénhedt figurából álló csapatból. George Seaton rendező a középosztály életrevalóságát ünnepli a csinos kiskosztümökkel, a télen is napbarnította arcokkal, a tökéletesen belőtt sérókkal és a megszenvedett happyendekkel – filmje mégsem ellenszenvet, netán érdektelenséget szül a nézőben.

Különös, de az Airport ma is székhez szegez, miközben már elkészültekor is avult volt: a szexualitás témáján kívül lényegében semmi nincs benne, ami a harmincas–negyv enes évekbeli hollywoodi produkciókban ne lett volna meg. Persze lehet úgy is tekinteni a dolgot, hogy az Airportnak és a hasonló filmeknek missziójuk volt: a formálódó új Hollywoodnak a régivel való folytonosságát szavatolták.

Extrák: Semmi.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/05 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9462