KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2012/március
FILMSZEMLE
• Schubert Gusztáv: Tükröm, tükröm Filmszemle után
• Várkonyi Benedek: Emerenc királynő Beszélgetés Szabó Istvánnal
• Vincze Teréz: Ordítás és országimázs Magyarország 2011
• Pápai Zsolt: Júdás-napi fagy Drága besúgott barátaim
SZÍNÉSZPORTRÉ
• Kolozsi László: Ede elment Garas Dezső (1934–2011)
NŐK A FELVEVŐGÉPPEL
• Vincze Teréz: Nők a felvevőgéppel A mozi neme
• Kovács Kata: Celluloid örökösnők Filmrendező-lányok
• Alföldi Nóra: Beszélő fejek Polisse
• Tüske Zsuzsanna: Nő a volánnál Ida Lupino
TESTKÉPEK
• Kelecsényi László: A test szavai Utazás az érzékek birodalmába – 1. rész
• Pintér Judit Nóra: Test és tükör Cronenberg test-képei
MOZI
• Pálos Máté: Együtt az ég alatt
TESTKÉPEK
• Horváth Eszter: Beszéljünk a szexről? Veszélyes vágy
• Varró Attila: Kanossza Shame – A szégyentelen
ALEXANDER PAYNE
• Baski Sándor: Keserédes élet Alexander Payne filmjei
MESETERÁPIA
• Hirsch Tibor: Sorskönyv-mesék Mesefilmterápia – 2. rész
TELEVÍZÓ
• Varga Balázs: Családban marad Átok
• Schubert Gusztáv: Közös többszörös Társas/Játék
KRITIKA
• Barotányi Zoltán: Kirúgó mérkőzés Krízispont
• Huber Zoltán: Vissza az alapokhoz A némafilmes
• Gelencsér Gábor: Utazás Katatóniába Isztambul
FILM / REGÉNY
• Roboz Gábor: Grafománia és tipomágia Jonathan Safran Foer: Rém hangosan és irtó közel
MOZI
• Margitházi Beja: Aurora
• Vajda Judit: Bor, tangó, kapufa
• Forgács Nóra Judit: Szex felsőfokon
• Kovács Kata: Családban marad
• Barkóczi Janka: Szilvás csirke
• Baski Sándor: Az erő krónikája
• Alföldi Nóra: Az ördög benned lakozik
• Parádi Orsolya: Szingli fejvadász
• Roboz Gábor: Védhetetlen
• Sepsi László: Borotvaélen
• Nevelős Zoltán: Tirannoszaurusz
• Kovács Marcell: A bűn hálójában
• Tüske Zsuzsanna: Egy hét Marilynnel
• Varró Attila: Warrior
DVD
• Lichter Péter: A nyugtalanság kora
• Pápai Zsolt: Adėle H. története
• Tosoki Gyula: Vasököl
• Sepsi László: A fegyver éve
• Géczi Zoltán: Nagy Sándor, a hódító
• Varga Zoltán: A rettegés mélye
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Nem írnek való vidék

Tosoki Gyula

Kill The Irishman/Bulletproof Gangster – amerikai, 2011. Rendezte: Jonathan Hensleigh. Szereplők: Ray Stevenson, Vincent D’Onofrio, Val Kilmer. Forgalmazó: Budapest Film. 104 perc.

A Coeneket plagizáló, idétlen magyar cím pompás gengszterfilmet takar. A középpontban a dokkmunkásként induló, majd szakszervezeti nagymenőből a hetvenes évek clevelandi alvilágának vezérévé züllő–emelkedő Danny Greene áll, aki nem csak számos életet követelő tevékenységével, hanem ellentmondásos emberbaráti akcióival hívta fel magára a figyelmet, és akinek a halála bedöntötte a korszak maffiaklánjait (legalábbis a keleti parton alaposan átrendezte az erőviszonyokat). Az eddig inkább forgatókönyvíróként dolgozó (Az angyal; Jumanji; Armageddon; Die Hard 3.), és direktorként csupán a Megtorló című képregény-adaptációval jelentkező Jonathan Hensleigh filmjét számos kritikus illette azzal a váddal, hogy sok elemében emlékeztet Scorsese hasonló tárgyú eposzaira vagy a Maffiózók című sorozatra – az epizodikus építkezéstől kezdve a konfliktusok jellegén keresztül a felvonultatott figurák rajzáig –, ámde a pontos ritmus, az ihletett miliőfestés, és persze a főhőst adó Ray Stevenson játéka kárpótol a kevésbé eredeti ötletekért. Hensleigh nem akar sokat, mindössze elővezetni egy feszes karriertörténetet, mégpedig úgy, hogy a kortárs maffiamozik mellett a műfaj klasszikusaira is épít (a zárlatban a gyerekek felléptetésével a Mocskos arcú angyalokat, míg a gengszter elsiratásával A viharos húszas éveket idézi meg távolról). Filmje közel sem tökéletes ugyan (a főhős és a clevelandi rendőrség nyomozójának kapcsolata érthetetlen okból kifejtetlen marad; a nevezett nyomozó kezdetben hangsúlyos belső narrációja idővel jelentőségét veszti stb.), a Kill The Irishman azonban így is kötelező darab.

Extrák: semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/12 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10896