KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2012/március
FILMSZEMLE
• Schubert Gusztáv: Tükröm, tükröm Filmszemle után
• Várkonyi Benedek: Emerenc királynő Beszélgetés Szabó Istvánnal
• Vincze Teréz: Ordítás és országimázs Magyarország 2011
• Pápai Zsolt: Júdás-napi fagy Drága besúgott barátaim
SZÍNÉSZPORTRÉ
• Kolozsi László: Ede elment Garas Dezső (1934–2011)
NŐK A FELVEVŐGÉPPEL
• Vincze Teréz: Nők a felvevőgéppel A mozi neme
• Kovács Kata: Celluloid örökösnők Filmrendező-lányok
• Alföldi Nóra: Beszélő fejek Polisse
• Tüske Zsuzsanna: Nő a volánnál Ida Lupino
TESTKÉPEK
• Kelecsényi László: A test szavai Utazás az érzékek birodalmába – 1. rész
• Pintér Judit Nóra: Test és tükör Cronenberg test-képei
MOZI
• Pálos Máté: Együtt az ég alatt
TESTKÉPEK
• Horváth Eszter: Beszéljünk a szexről? Veszélyes vágy
• Varró Attila: Kanossza Shame – A szégyentelen
ALEXANDER PAYNE
• Baski Sándor: Keserédes élet Alexander Payne filmjei
MESETERÁPIA
• Hirsch Tibor: Sorskönyv-mesék Mesefilmterápia – 2. rész
TELEVÍZÓ
• Varga Balázs: Családban marad Átok
• Schubert Gusztáv: Közös többszörös Társas/Játék
KRITIKA
• Barotányi Zoltán: Kirúgó mérkőzés Krízispont
• Huber Zoltán: Vissza az alapokhoz A némafilmes
• Gelencsér Gábor: Utazás Katatóniába Isztambul
FILM / REGÉNY
• Roboz Gábor: Grafománia és tipomágia Jonathan Safran Foer: Rém hangosan és irtó közel
MOZI
• Margitházi Beja: Aurora
• Vajda Judit: Bor, tangó, kapufa
• Forgács Nóra Judit: Szex felsőfokon
• Kovács Kata: Családban marad
• Barkóczi Janka: Szilvás csirke
• Baski Sándor: Az erő krónikája
• Alföldi Nóra: Az ördög benned lakozik
• Parádi Orsolya: Szingli fejvadász
• Roboz Gábor: Védhetetlen
• Sepsi László: Borotvaélen
• Nevelős Zoltán: Tirannoszaurusz
• Kovács Marcell: A bűn hálójában
• Tüske Zsuzsanna: Egy hét Marilynnel
• Varró Attila: Warrior
DVD
• Lichter Péter: A nyugtalanság kora
• Pápai Zsolt: Adėle H. története
• Tosoki Gyula: Vasököl
• Sepsi László: A fegyver éve
• Géczi Zoltán: Nagy Sándor, a hódító
• Varga Zoltán: A rettegés mélye
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A szerelem üstököse

Varró Attila

Comet – amerikai, 2014. Rendezte és írta: Sam Esmail. Kép: Eric Koretz. Zene: Daniel Hart. Szereplők: Justin Long (Dell), Emmy Rossum (Kim). Gyártó: Anonymus Content. Forgalmazó: ADS Service. Szinkronizált. 91 perc.

 

Nem kizárt, hogy a Szerelem üstökösét egykor majd éppen úgy egy ifjúsági rétegzsáner egyik alapköveként fogják emlegetni, mint az Ok nélkül lázadót, az Eper és vért vagy a Sid és Nancy-t, ehhez ugyanis elsősorban nem kiemelkedő művészi színvonal vagy eredetiség szükségeltetik, mint inkább a reprezentáns jegyek látványos konstellációja. Márpedig egy vérbeli hipster-filmhez nem elég a huszonéves vívódó (művész)értelmiségi főhős (ezúttal cinikus orvospalánta), a trendi kortárs bulikörnyezet (üstökösváró parti a Hollywood Cemetery-ben, párizsi hotelszoba esküvő előtt, átdumált vonatút a lá Mielőtt felkel a nap) és a romantikus alapkonfliktus (szakítások és újrakezdések egy öt évig tartó párkapcsolatban) – kell még hozzá egy figyelemfelkeltő zsánerálca, valami formabontó narratív truváj és persze sok mély életbölcsesség vicces/laza egysorosok celofánjában.

Dell és Kim eleven humorral megírt, rokonszenves románca az elsőfilmes Esmail tálalásában az utóbbi kitételeknek is maximálisan eleget tesz. A viharos viszony öt esztendejének egy-egy napját non-lineáris kavalkádban bemutató történet könnyedén, minden komolyabb tét nélkül kacérkodik egy science-fiction olvasattal, miközben búvópatakként fel-felbukkanó motívumaival nem csak egy lehetséges „párhuzamos univerzum”-keretet ad a cselekménynek, de a játékos kedvű néző akár a „mi álom-mi valóság” nevű népszerű fabula-fejtörővel is elszórakozhat unaloműzésként. Esmail semmivel nem mond többet a szerelem rejtelmes működéséről, mint mondjuk a Harry és Sally örökzöldje, arra azonban gondosan odafigyel, hogy az eredetiség illúzióját megadja nézőinek (lásd a rendre sarokba komponált bőszekondokat és az idővel kapcsolatos önreflexiókat) – vagy legalább nagybetűs európai filmművészt (konkrétan Godard korai életművét) idézgessen a jóval közelebbi elődöket jelentő Woody Allen és Linklater helyett.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/05 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12234