KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2012/március
FILMSZEMLE
• Schubert Gusztáv: Tükröm, tükröm Filmszemle után
• Várkonyi Benedek: Emerenc királynő Beszélgetés Szabó Istvánnal
• Vincze Teréz: Ordítás és országimázs Magyarország 2011
• Pápai Zsolt: Júdás-napi fagy Drága besúgott barátaim
SZÍNÉSZPORTRÉ
• Kolozsi László: Ede elment Garas Dezső (1934–2011)
NŐK A FELVEVŐGÉPPEL
• Vincze Teréz: Nők a felvevőgéppel A mozi neme
• Kovács Kata: Celluloid örökösnők Filmrendező-lányok
• Alföldi Nóra: Beszélő fejek Polisse
• Tüske Zsuzsanna: Nő a volánnál Ida Lupino
TESTKÉPEK
• Kelecsényi László: A test szavai Utazás az érzékek birodalmába – 1. rész
• Pintér Judit Nóra: Test és tükör Cronenberg test-képei
MOZI
• Pálos Máté: Együtt az ég alatt
TESTKÉPEK
• Horváth Eszter: Beszéljünk a szexről? Veszélyes vágy
• Varró Attila: Kanossza Shame – A szégyentelen
ALEXANDER PAYNE
• Baski Sándor: Keserédes élet Alexander Payne filmjei
MESETERÁPIA
• Hirsch Tibor: Sorskönyv-mesék Mesefilmterápia – 2. rész
TELEVÍZÓ
• Varga Balázs: Családban marad Átok
• Schubert Gusztáv: Közös többszörös Társas/Játék
KRITIKA
• Barotányi Zoltán: Kirúgó mérkőzés Krízispont
• Huber Zoltán: Vissza az alapokhoz A némafilmes
• Gelencsér Gábor: Utazás Katatóniába Isztambul
FILM / REGÉNY
• Roboz Gábor: Grafománia és tipomágia Jonathan Safran Foer: Rém hangosan és irtó közel
MOZI
• Margitházi Beja: Aurora
• Vajda Judit: Bor, tangó, kapufa
• Forgács Nóra Judit: Szex felsőfokon
• Kovács Kata: Családban marad
• Barkóczi Janka: Szilvás csirke
• Baski Sándor: Az erő krónikája
• Alföldi Nóra: Az ördög benned lakozik
• Parádi Orsolya: Szingli fejvadász
• Roboz Gábor: Védhetetlen
• Sepsi László: Borotvaélen
• Nevelős Zoltán: Tirannoszaurusz
• Kovács Marcell: A bűn hálójában
• Tüske Zsuzsanna: Egy hét Marilynnel
• Varró Attila: Warrior
DVD
• Lichter Péter: A nyugtalanság kora
• Pápai Zsolt: Adėle H. története
• Tosoki Gyula: Vasököl
• Sepsi László: A fegyver éve
• Géczi Zoltán: Nagy Sándor, a hódító
• Varga Zoltán: A rettegés mélye
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Perlasca

Ágfalvi Attila

 

Giorgo Perlasca olasz marhakereskedőt 1944-ben Budapesten érte a nyilas hatalomátvétel. Noha annak idején a spanyol polgárháborúban a kommunisták ellen harcolt, náciellenes érzelmei miatt álnéven bujkálni kényszerült, menekülési kísérletei pedig drámai körülmények között sorra meghiúsultak, pedig vesztegetéssel, hamis útlevél vásárlásával és magas rangú pártfogók segítségével egyaránt megpróbálkozott. Aztán egy döbbenetes fordulattal és igazi talpraesett talján pimaszsággal üldözöttből zsidómentő spanyol diplomatává bűvészkedte át magát: bujdosásai során szembesülve a nyilas terror leírhatatlan és felfoghatatlan aljasságával, egy kétes eredetű, ámde magától Franco tábornoktól származó, nevére szóló iratot lobogtatva egyszerűen betört a háborús védettséget élvező spanyol nagykövetségre, diplomatává nyilvánította magát, és az igazi spanyol nagykövet távozása után annak szerepét átvéve színjátszástól, megvesztegetéstől, pofátlan hazudozástól és az állandó életveszélytől egyaránt vissza nem riadva (ráadásul a számára addigra már a spanyolok által biztosított egérutat, a svájci vízumot is elutasítva) zsidómentő magánakciókba kezdett. Közel ötezer ember köszönhette neki megmenekülését, mire a szovjet csapatok kifüstölték a nemzetvezető testvér utolsó gyilkosait is a fővárosból.

Ezt a valóban elképesztő történetet az olasz-magyar koprodukcióban készített film egyfajta jól ismert konzervatív, mutogatós-magyarázós, mindent a hiteltelenségig túldramatizáló filmnyelven mutatja be, míg a színészek a tőlük nyilván elvárt színpadiassággal, de egyes részletekben még így is átélhetően és megrendítően adják elő. A néző viszont csak a képzeletére hagyatkozhat, ha megpróbálja megérteni, hogyan és miféle indíttatásra tudhatta éppen ez a saját bevallása szerint is hétköznapi, az eseményekbe fatális véletlenek folytán belesodródó férfi a szinte már szürreálisan abszurd mértékű embertelenség közepette végbevinni mindazt, amire sajnos olyan kevesen voltak képesek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2004/10 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1609