KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2012/március
FILMSZEMLE
• Schubert Gusztáv: Tükröm, tükröm Filmszemle után
• Várkonyi Benedek: Emerenc királynő Beszélgetés Szabó Istvánnal
• Vincze Teréz: Ordítás és országimázs Magyarország 2011
• Pápai Zsolt: Júdás-napi fagy Drága besúgott barátaim
SZÍNÉSZPORTRÉ
• Kolozsi László: Ede elment Garas Dezső (1934–2011)
NŐK A FELVEVŐGÉPPEL
• Vincze Teréz: Nők a felvevőgéppel A mozi neme
• Kovács Kata: Celluloid örökösnők Filmrendező-lányok
• Alföldi Nóra: Beszélő fejek Polisse
• Tüske Zsuzsanna: Nő a volánnál Ida Lupino
TESTKÉPEK
• Kelecsényi László: A test szavai Utazás az érzékek birodalmába – 1. rész
• Pintér Judit Nóra: Test és tükör Cronenberg test-képei
MOZI
• Pálos Máté: Együtt az ég alatt
TESTKÉPEK
• Horváth Eszter: Beszéljünk a szexről? Veszélyes vágy
• Varró Attila: Kanossza Shame – A szégyentelen
ALEXANDER PAYNE
• Baski Sándor: Keserédes élet Alexander Payne filmjei
MESETERÁPIA
• Hirsch Tibor: Sorskönyv-mesék Mesefilmterápia – 2. rész
TELEVÍZÓ
• Varga Balázs: Családban marad Átok
• Schubert Gusztáv: Közös többszörös Társas/Játék
KRITIKA
• Barotányi Zoltán: Kirúgó mérkőzés Krízispont
• Huber Zoltán: Vissza az alapokhoz A némafilmes
• Gelencsér Gábor: Utazás Katatóniába Isztambul
FILM / REGÉNY
• Roboz Gábor: Grafománia és tipomágia Jonathan Safran Foer: Rém hangosan és irtó közel
MOZI
• Margitházi Beja: Aurora
• Vajda Judit: Bor, tangó, kapufa
• Forgács Nóra Judit: Szex felsőfokon
• Kovács Kata: Családban marad
• Barkóczi Janka: Szilvás csirke
• Baski Sándor: Az erő krónikája
• Alföldi Nóra: Az ördög benned lakozik
• Parádi Orsolya: Szingli fejvadász
• Roboz Gábor: Védhetetlen
• Sepsi László: Borotvaélen
• Nevelős Zoltán: Tirannoszaurusz
• Kovács Marcell: A bűn hálójában
• Tüske Zsuzsanna: Egy hét Marilynnel
• Varró Attila: Warrior
DVD
• Lichter Péter: A nyugtalanság kora
• Pápai Zsolt: Adėle H. története
• Tosoki Gyula: Vasököl
• Sepsi László: A fegyver éve
• Géczi Zoltán: Nagy Sándor, a hódító
• Varga Zoltán: A rettegés mélye
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

A kubai film Magyarországon

Koltai Ágnes

 

25 évvel ezelőtt indult meg a forradalom utáni Kubában a rendszeres filmgyártás, 123 játék-, 816 dokumentum-, 219 rajzfilm készült eddig a szigetországban. A kerek évforduló alkalmából július 20–27 között kubai filmhetet rendezett a MOKÉP.

Latin-Amerika egyik legfiatalabb filmművészete nem ismeretlen nálunk. Kubai filmet – Espinosa Pedro a Sierrába megy c. alkotását – 1963-ban mutattak be hazánkban először. A televízió bemutatói és a moziban forgalmazott évi egy kubai film után 1978-ban rendezett először filmhetet a MOKÉP. 1982-ben a Magyar Filmtudományi Intézet szervezésében retrospektív összeállítás szerepelt a Filmmúzeum programjában, tavaly ugyanitt vetítették a leghíresebb kubai dokumentarista, Santiago Alvarez életművéből válogatott filmeket. Az elmúlt évben mutatkozott be a kubai rajzfilmgyártás is. (Magyarországon egyébként a legnagyobb közönségsikert eddig a Sziget lovasai című rajzfilm érte el.)

Az idei filmhéten a legfrissebb művekkel ismerkedhettünk meg. A programban Humberto Solas Amada, Pastor Vega Egy havannai asszony, Tomás Gutiérrez Alea Bizonyos mértékig, Juan Carlos Tabío A csere, Rolando Díaz Ágyúval verébre és Federico García Túpac Amarú című filmje szerepelt. A legnevesebb kubai rendezők, Solás, Alea és Vega mellett elsőfilmesek is bemutatkoztak: Juan Carlos Tabío és Rolando Díaz vígjátékkal debütált. Humberto Solás ismét történelmi filmet készített; a Manuela (1966), a Lucia (1968) és a Cirilo Villaverde regényéből forgatott Cecília (1981) után újabb filmje, az Ainada (1983) is egy nő sorsában ábrázolja hazája történelmét. Pastor Vega, akinek Teresa portréja című filmje a Filmmúzeum programjában szerepelt, most is mai témájú művel jelentkezett, az Egy havannai asszony egy orvosnő hétköznapjait mutatja be. Tomás Gutiérrez Alea, aki a forradalom utáni Kuba első játékfilmjét, a Kubai történeteket készítette, egy forgatókönyvíró viszontagságait ábrázolja Bizonyos mértékig című művében. A film forgatókönyvét Alea mellett A csere rendezője, Juan Carlos Tabío írta.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/09 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6312