KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2012/március
FILMSZEMLE
• Schubert Gusztáv: Tükröm, tükröm Filmszemle után
• Várkonyi Benedek: Emerenc királynő Beszélgetés Szabó Istvánnal
• Vincze Teréz: Ordítás és országimázs Magyarország 2011
• Pápai Zsolt: Júdás-napi fagy Drága besúgott barátaim
SZÍNÉSZPORTRÉ
• Kolozsi László: Ede elment Garas Dezső (1934–2011)
NŐK A FELVEVŐGÉPPEL
• Vincze Teréz: Nők a felvevőgéppel A mozi neme
• Kovács Kata: Celluloid örökösnők Filmrendező-lányok
• Alföldi Nóra: Beszélő fejek Polisse
• Tüske Zsuzsanna: Nő a volánnál Ida Lupino
TESTKÉPEK
• Kelecsényi László: A test szavai Utazás az érzékek birodalmába – 1. rész
• Pintér Judit Nóra: Test és tükör Cronenberg test-képei
MOZI
• Pálos Máté: Együtt az ég alatt
TESTKÉPEK
• Horváth Eszter: Beszéljünk a szexről? Veszélyes vágy
• Varró Attila: Kanossza Shame – A szégyentelen
ALEXANDER PAYNE
• Baski Sándor: Keserédes élet Alexander Payne filmjei
MESETERÁPIA
• Hirsch Tibor: Sorskönyv-mesék Mesefilmterápia – 2. rész
TELEVÍZÓ
• Varga Balázs: Családban marad Átok
• Schubert Gusztáv: Közös többszörös Társas/Játék
KRITIKA
• Barotányi Zoltán: Kirúgó mérkőzés Krízispont
• Huber Zoltán: Vissza az alapokhoz A némafilmes
• Gelencsér Gábor: Utazás Katatóniába Isztambul
FILM / REGÉNY
• Roboz Gábor: Grafománia és tipomágia Jonathan Safran Foer: Rém hangosan és irtó közel
MOZI
• Margitházi Beja: Aurora
• Vajda Judit: Bor, tangó, kapufa
• Forgács Nóra Judit: Szex felsőfokon
• Kovács Kata: Családban marad
• Barkóczi Janka: Szilvás csirke
• Baski Sándor: Az erő krónikája
• Alföldi Nóra: Az ördög benned lakozik
• Parádi Orsolya: Szingli fejvadász
• Roboz Gábor: Védhetetlen
• Sepsi László: Borotvaélen
• Nevelős Zoltán: Tirannoszaurusz
• Kovács Marcell: A bűn hálójában
• Tüske Zsuzsanna: Egy hét Marilynnel
• Varró Attila: Warrior
DVD
• Lichter Péter: A nyugtalanság kora
• Pápai Zsolt: Adėle H. története
• Tosoki Gyula: Vasököl
• Sepsi László: A fegyver éve
• Géczi Zoltán: Nagy Sándor, a hódító
• Varga Zoltán: A rettegés mélye
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A bűn árfolyama

Pápai Zsolt

The International – amerikai-német, 2008. Rendezte: Tom Tykwer. Írta: Eric Singer. Kép: Frank Griebe. Zene: Reinhold Heil, Johnny Klimek és Tom Tykwer. Szereplők: Clive Owen (Louis Salinger), Naomi Watts (Eleanor Whitman), Armin Mueller-Stahl (Wilhelm Wexler), Ulrich Thomsen (Jonas Skarssen), Jack McGee (Bernie Ward). Gyártó: Atlas / Mosaic Media Group / Rose Line / Siebte Babelsberg / X-Filme Creative Pool. Forgalmazó: InterCom. Feliratos. 118 perc.

 

Tom Tykwer filmjei a legtipikusabb, bár nem feltétlenül a legjobb darabjai a kortárs szcénának. Komoly művészfilmes ambíciókkal bíró szórakoztató mozik (ezért tipikusak), amelyekben gyakran nem sikerül szinkronba hozni egymással a kettős vállalást (ezért mennek mellé). A művészfilmes és a zsánerfilmes Tykwer mintha egymás ellenségei lennének – nem a közös célért dolgoznak, hanem egymás ellen vívnak csatákat.

Új filmjében a rendező megbékélt magával: nem különösebben nagyra törő, ámde az elsőtől az utolsó percéig izgalmas, ráadásul végig stílben tartott mozit forgatott. A bűn árfolyama a hetvenes évek paranoia-thrillereinek (A Parallax-terv, A Keselyű három napja, Marathon életre-halálra) a nyomvonalán halad, és egy nemzetközi bank bűnös üzelmeit, valamint a világ különböző kormányaihoz fűződő kapcsolatait tárja fel. A sztori valós alapú: a filmbeli bank modellje a titkon nemzetközi konfliktusokba is gyakran belepiszkáló pénzmosoda, az 1991-ben összeomlott Bank of Credit and Commerce International (BCCI) volt.

Nem csupán a film több országon és földrészen átívelő cselekménye izgalmas, hanem a kivitelezése is. Tykwer míves, artisztikus látványt teremtett, amely Antonioni architektúra-használatát idézi. A modern épületeknek és formáknak kitüntetett szerepet biztosító térhasználat elsősorban Alan J. Pakula közvetítése nyomán nyert polgárjogot Hollywoodban bő három évtizede, mindenekelőtt A Parallax-terv és Az elnök emberei című filmekben. Tykwer erre a hagyományra épít akkor, amikor lényegében a történet szereplőivé emeli a csupa üveg és acél, hipermodern épületeket, a berlini főpályaudvartól és kormánynegyedtől kezdve a wolfsburgi művészeti, tudományos és szabadidő-központon át a New York-i Guggenheim Múzeumig. A Guggenheimben játszódó maratoni pisztolypárbaj igen hatásos.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/04 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9748