KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2012/április
BERLIN
• Schubert Gusztáv: Fekete éjjel közepén Csak a szél
EMBER AZ ŰRBEN
• Géczi Zoltán: Hello, Spaceboy! Űrutazás és film
• Várkonyi Benedek: Ember az űrben Beszélgetés Almár Iván csillagásszal
• Barotányi Zoltán: Égből hullott mesék Kataklizmamozik és tudomány
TITANIC 100
• Hubai Gergely: Száz év ütközései Titanic-filmek
FILM ÉS EROTIKA
• Kelecsényi László: A test szavai Utazás az érzékek birodalmába – 2. rész
• Harmat György: Előítélet a bőrünk alatt Pasolini, film, homoszexualitás
FILMISKOLA
• Benke Attila: A nagypapa mozijában A némafilm utóélete
• Margitházi Beja: Régi idők új mozija A némafilm utóélete (1990–2012) [RÉSZLET]
MESEFILMTERÁPIA
• Hirsch Tibor: Sorskönyvvel, sorskönyvtelenül Meseterápia – 3.rész
• Varga Zoltán: Százszor volt, hol nem volt… Magyar népmesék 1-100.
MOZIPEST
• Sípos Júlia: „Ebből ismertem meg a Tabánt!” Ráday Mihály Budapestje
KÖNYV
• Bocsor Péter: Könnyűszerkezetes történetek Syd Field: Forgatókönyv
KRITIKA
• Kovács Bálint: Boldogság, gyere haza! Beszélgetés Szirmai Mártonnal
MOZI
• Roboz Gábor: A fekete ruhás nő
• Forgács Nóra Kinga: Bordélyház
• Huber Zoltán: Torrente 4­
• Barkóczi Janka: A vér és a méz földje
• Pálos Máté: A bosszú jogán
• Kovács Marcell: Fehér pokol
• Baski Sándor: Csempészek
• Horváth Eszter: Francia hétvége
• Vajda Judit: Járhatatlan út
• Parádi Orsolya: Szemünk fénye
• Szabó Noémi: A legszebb dolog
• Tüske Zsuzsanna: Lazacfogás Jemenben
DVD
• Bocsor Péter: Ne bántsátok a feketerigót!
• Baski Sándor: A vad gyerek
• Varga Zoltán: Susi és Tekergő
• Sepsi László: A vérdíj
• Géczi Zoltán: Isten haragja

              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Csodapirula

Kovács Kata

Medicinen – svéd, 2014. Rendezte: Colin Nutley. Írta: Daniel Réhn és Edward af Sillén. Kép: Jens Fischer. Zene: Per Andréasson. Szereplők: Helena Bergström (Johanna), peter ggers (Erik), Ida Engvoll (Linda), Anton Forsdik (Otto). Gyártó: Sweetwater Productions. Forgalmazó: Cirko Film Kft. Feliratos. 90 perc.

A Csodapirula kissé lassan hömpölygő és bő lére eresztett komédia a negyvenes éveiben járó Johannáról, akit épp minden fronton pofoz az élet: volt férje fiatalabbra cserélte, főnöke folyton hatalmaskodik felette, kiskamasz gyerekeit nem tudja elvinni a beígért nyaralásra, a szerelmi élete pedig egyenlő a nullával. Egyetlen hű társa a folyton kiújuló herpesze, amitől gyógyszertesztelés fizetett alanyaként próbál megszabadulni. Johanna a Dolce Vita nevű női magazinnál dolgozik csupa olyan nővel együtt, akik mind azt hazudják, látták a Fellini-filmet, az igazság azonban az, hogy maguk között inkább a Mamma Miá!-t idézgetik. Colin Nutley filmje csak diszkréten rugaszkodik el a romantikus komédia hagyományaitól, részben a realista hangvételű skandináv melodráma, részben a családi film, részben pedig a fekete humor irányába – ugyanakkor van egy meglehetősen műfajidegen képi világa, mintha csak egy Rembrandt-korabeli festményben járnánk.

A Csodapirula elsősorban a női tematika miatt lehet emlékezetes, ám Johanne nem annyira a szilaj skandináv hősnők (Dina vagyok, Serena), mint inkább Bridget Jones közeli rokona, egész pontosan a harmadik kötet (Bolondulásig) tájékán. Szingli íróként és anyaként, oldalán egy fiatal pasival, Johanne útja a felemelkedés felé azonban többek között egy egyéjszakás melegkapcsolattal és némi könnyed zsarolással van kikövezve. Az egyébként kiváló színészi alakításokban és hiteles pillanatokban bővelkedő darab fő gyengéje a túlbeszélt cselekmény és a túl sok egyenrangú szereplő – szerencsére a hősnő figurája kellően karakán és kigyúrt ahhoz, hogy nagyjából összefogja a csiricsáré kavalkádot.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/08 55-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12351