KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2012/április
BERLIN
• Schubert Gusztáv: Fekete éjjel közepén Csak a szél
EMBER AZ ŰRBEN
• Géczi Zoltán: Hello, Spaceboy! Űrutazás és film
• Várkonyi Benedek: Ember az űrben Beszélgetés Almár Iván csillagásszal
• Barotányi Zoltán: Égből hullott mesék Kataklizmamozik és tudomány
TITANIC 100
• Hubai Gergely: Száz év ütközései Titanic-filmek
FILM ÉS EROTIKA
• Kelecsényi László: A test szavai Utazás az érzékek birodalmába – 2. rész
• Harmat György: Előítélet a bőrünk alatt Pasolini, film, homoszexualitás
FILMISKOLA
• Benke Attila: A nagypapa mozijában A némafilm utóélete
• Margitházi Beja: Régi idők új mozija A némafilm utóélete (1990–2012) [RÉSZLET]
MESEFILMTERÁPIA
• Hirsch Tibor: Sorskönyvvel, sorskönyvtelenül Meseterápia – 3.rész
• Varga Zoltán: Százszor volt, hol nem volt… Magyar népmesék 1-100.
MOZIPEST
• Sípos Júlia: „Ebből ismertem meg a Tabánt!” Ráday Mihály Budapestje
KÖNYV
• Bocsor Péter: Könnyűszerkezetes történetek Syd Field: Forgatókönyv
KRITIKA
• Kovács Bálint: Boldogság, gyere haza! Beszélgetés Szirmai Mártonnal
MOZI
• Roboz Gábor: A fekete ruhás nő
• Forgács Nóra Kinga: Bordélyház
• Huber Zoltán: Torrente 4­
• Barkóczi Janka: A vér és a méz földje
• Pálos Máté: A bosszú jogán
• Kovács Marcell: Fehér pokol
• Baski Sándor: Csempészek
• Horváth Eszter: Francia hétvége
• Vajda Judit: Járhatatlan út
• Parádi Orsolya: Szemünk fénye
• Szabó Noémi: A legszebb dolog
• Tüske Zsuzsanna: Lazacfogás Jemenben
DVD
• Bocsor Péter: Ne bántsátok a feketerigót!
• Baski Sándor: A vad gyerek
• Varga Zoltán: Susi és Tekergő
• Sepsi László: A vérdíj
• Géczi Zoltán: Isten haragja

              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Veszett vidék

Zalán Márk

Sweet Country – ausztrál, 2017. Rendezte: Warwick Thornton. Írta: Steven McGregor és David Tranter. Kép: Warwick Thornton. Szereplők: Hamilton Morris (Kelly), Sam Neill (Smith), Ewen Leslie (Harry), Bryan Brown (Fletcher) Gyártó: Bunya Productions / Sweet Country Films Forgalmazó: ADS Service Kft. Feliratos. 113 perc.

Az ausztrál filmművészet közel fél évszázados fellendülése óta lankadatlanul számol be a több évezredes múltra visszatekintő őslakos és a hozzá képest jelentősen fiatalabb, modern civilizáció nem ritkán vérre menő konfliktusairól, az egymás mellett élés lehetetlenségéről. Jelzésértékű, hogy a legutóbbi témába vágó ausztrál alkotás eredeti címe (Charlie’s Country, 2013) ugyanúgy kiemeli a hazát, a tájat, mint Warwick Thornton aktuális munkája. A filmjeiben nemcsak rendezőként, hanem operatőrként is közreműködő direktor friss alkotásának egyik kardinális sajátossága a sziklás, kiszikkadt, végtelen ausztrál táj, az outback kihangsúlyozása, mely emberöltőkön át a különféle aborigin törzsek érintetlen hazájának számított.

Noha Thornton valós eseményeken alapuló filmje – melyben a középkorú őslakos Sam Kelly önvédelemből lelövi agresszív, alkoholista telepes munkaadóját – nem gondolja újra a két kultúra összeférhetetlenségének narratíváját, mégis több téren kitűnik elődeihez képest. A rendező az iszákos farmer személyében egyrészt teret enged az első világháborúból hazatért veteránok traumái ábrázolásának, másrészt éles valláskritikát is megfogalmaz azzal, hogy a rabszolgaként tartott, megalázott, keresztényre átnevelt Sam sokkal inkább betartja a ráerőltetett vallás tanait, és nem utolsó sorban a törvényeket, mint a fehér megszállók. A rendező ráadásul leleményes iróniával forgatja ki Ned Kelly történetét úgy, hogy a számkivetett, rendfenntartók elől menekülni kényszerülő bennszülött hősét a legendás ausztrál banditáéval azonos vezetéknévvel ruházza fel. Thornton elbeszélése nem hagy kétséget afelől, hogy a két kultúra harmonikus együttélése csupán illúzió. Magabiztos rendezése, erős atmoszférateremtő képessége, a hosszú csendek és a lassú, ráérős ritmus magasan kiemelik a filmet a többi, hasonló tematikájú alkotás közül.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/05 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13666