KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2012/április
BERLIN
• Schubert Gusztáv: Fekete éjjel közepén Csak a szél
EMBER AZ ŰRBEN
• Géczi Zoltán: Hello, Spaceboy! Űrutazás és film
• Várkonyi Benedek: Ember az űrben Beszélgetés Almár Iván csillagásszal
• Barotányi Zoltán: Égből hullott mesék Kataklizmamozik és tudomány
TITANIC 100
• Hubai Gergely: Száz év ütközései Titanic-filmek
FILM ÉS EROTIKA
• Kelecsényi László: A test szavai Utazás az érzékek birodalmába – 2. rész
• Harmat György: Előítélet a bőrünk alatt Pasolini, film, homoszexualitás
FILMISKOLA
• Benke Attila: A nagypapa mozijában A némafilm utóélete
• Margitházi Beja: Régi idők új mozija A némafilm utóélete (1990–2012) [RÉSZLET]
MESEFILMTERÁPIA
• Hirsch Tibor: Sorskönyvvel, sorskönyvtelenül Meseterápia – 3.rész
• Varga Zoltán: Százszor volt, hol nem volt… Magyar népmesék 1-100.
MOZIPEST
• Sípos Júlia: „Ebből ismertem meg a Tabánt!” Ráday Mihály Budapestje
KÖNYV
• Bocsor Péter: Könnyűszerkezetes történetek Syd Field: Forgatókönyv
KRITIKA
• Kovács Bálint: Boldogság, gyere haza! Beszélgetés Szirmai Mártonnal
MOZI
• Roboz Gábor: A fekete ruhás nő
• Forgács Nóra Kinga: Bordélyház
• Huber Zoltán: Torrente 4­
• Barkóczi Janka: A vér és a méz földje
• Pálos Máté: A bosszú jogán
• Kovács Marcell: Fehér pokol
• Baski Sándor: Csempészek
• Horváth Eszter: Francia hétvége
• Vajda Judit: Járhatatlan út
• Parádi Orsolya: Szemünk fénye
• Szabó Noémi: A legszebb dolog
• Tüske Zsuzsanna: Lazacfogás Jemenben
DVD
• Bocsor Péter: Ne bántsátok a feketerigót!
• Baski Sándor: A vad gyerek
• Varga Zoltán: Susi és Tekergő
• Sepsi László: A vérdíj
• Géczi Zoltán: Isten haragja

              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Posta

Tisztelt Szerkesztőség!

Forgács Péter

 

Jeles András olvasói leveléhez szeretnék hozzáfűzni néhány gondolatot.

 

„…Már a régi görögök is ismerték a bőrt”

Karinthy Frigyes

 

Tizenkét éve dolgozom együtt Szemző Tibor zeneszerzővel különböző film és performance művekben, foglalkozom a szöveg, a zene és a kép összefüggéseivel. Ennek egyik, számomra jelentős vonulatát az eddig 11 darabból álló Privát Magyarország sorozat jelenti.

Erre a sorozatra igen nagy hatással volt – természetesen a teljesség igénye nélkül – Bódy Gábor–Tímár Péter Privát történelem (1978) című munkája és Kardos Sándor Horus Archívuma. Sokat köszönhetek Erdély Miklós Partita, Szentjóby Tamás Kentaur című filmjeinek és Halász Péter Dohány utcai szobaszínházának. Bob Ashley Videó Operája és Philippe Glass Einstein on the Beach című operája (Bob Wilson rendezésében) és Steve Reich, Kurtág György, a Talking Heads és Lou Reed zenéi voltak meghatározóak számomra.

Nem szeretnék megfeledkezni a 180-as kortárs zene csoportról sem, amelyben 1979-től működtem közre mint narrátor.

Egyúttal szeretnék köszönetet mondani – ismét a teljesség igénye nélkül – azoknak a személyeknek, akik termékeny gondolataikkal segítették a Privát Magyarország sorozatot az évek során: Bereményi Géza, Ferenczi Gábor, Forgách András, Kiss Dezső, Kornis Mihály, Peternák Miklós, Révész Márta és Albert Wulffers.

Végül szeretném megjegyezni, hogy Jeles András leveléből egyáltalán nem derül ki, hogy az Álombrigád című film zeneszerzője Darvas Ferenc, továbbá A mosoly birodalmának zeneszerzője Melis László és nem Szemző Tibor volt. Az említett szerzők zenei világa annyira eltérő Szemzőétől, hogy felmerül a kérdés, vajon az olvasói levél írója egyáltalán látta-e Az örvényt? Amennyiben említett zeneszerzők munkái és filmes vagy színházi alkalmazásuk közt van egyáltalán hasonlóság, azok gyökere a közös európai kulturális örökségben keresendő.

 

Üdvözlettel:

Forgács Péter


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1997/10 64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1677