KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2012/április
BERLIN
• Schubert Gusztáv: Fekete éjjel közepén Csak a szél
EMBER AZ ŰRBEN
• Géczi Zoltán: Hello, Spaceboy! Űrutazás és film
• Várkonyi Benedek: Ember az űrben Beszélgetés Almár Iván csillagásszal
• Barotányi Zoltán: Égből hullott mesék Kataklizmamozik és tudomány
TITANIC 100
• Hubai Gergely: Száz év ütközései Titanic-filmek
FILM ÉS EROTIKA
• Kelecsényi László: A test szavai Utazás az érzékek birodalmába – 2. rész
• Harmat György: Előítélet a bőrünk alatt Pasolini, film, homoszexualitás
FILMISKOLA
• Benke Attila: A nagypapa mozijában A némafilm utóélete
• Margitházi Beja: Régi idők új mozija A némafilm utóélete (1990–2012) [RÉSZLET]
MESEFILMTERÁPIA
• Hirsch Tibor: Sorskönyvvel, sorskönyvtelenül Meseterápia – 3.rész
• Varga Zoltán: Százszor volt, hol nem volt… Magyar népmesék 1-100.
MOZIPEST
• Sípos Júlia: „Ebből ismertem meg a Tabánt!” Ráday Mihály Budapestje
KÖNYV
• Bocsor Péter: Könnyűszerkezetes történetek Syd Field: Forgatókönyv
KRITIKA
• Kovács Bálint: Boldogság, gyere haza! Beszélgetés Szirmai Mártonnal
MOZI
• Roboz Gábor: A fekete ruhás nő
• Forgács Nóra Kinga: Bordélyház
• Huber Zoltán: Torrente 4­
• Barkóczi Janka: A vér és a méz földje
• Pálos Máté: A bosszú jogán
• Kovács Marcell: Fehér pokol
• Baski Sándor: Csempészek
• Horváth Eszter: Francia hétvége
• Vajda Judit: Járhatatlan út
• Parádi Orsolya: Szemünk fénye
• Szabó Noémi: A legszebb dolog
• Tüske Zsuzsanna: Lazacfogás Jemenben
DVD
• Bocsor Péter: Ne bántsátok a feketerigót!
• Baski Sándor: A vad gyerek
• Varga Zoltán: Susi és Tekergő
• Sepsi László: A vérdíj
• Géczi Zoltán: Isten haragja

              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Mission: Impossible

Mátyás Péter

Azonos címmel 1966 és 1973 között népszerű tévészéria futott az Egyesült Államokban. Mint egy interjúból kiderül, a sorozat a gyermek Tom Cruise kedvence volt. Hollywood egyik legkeresettebb színészének most lehetősége adódott a főhős újraformálására.

A moziváltozat a hidegháború utáni időszakban játszódik. Feketepiacra kerül egy lista, amely a világ legjobb titkosügynökeinek nevét tartalmazza. A Cruise vezette ügynökcsapat feladata a tolvajok kilétének kiderítése és a lista használatához szükséges kódokat tartalmazó számítógépes disc megszerzése. A cselekmény a fordulatok ellenére nem tartogat különösebb meglepetést, a végkifejlet előre megjósolható. A kémfilmek valamennyi kelléke felvonul itt: kettős ügynökök, szemüvegbe épített tévé-kamera, rejtett mikrofonok, felrobbanó autó, helikopteres üldözés. A film legfeszültebb akciójelenete a CIA főhadiszállásának többszörösen biztosított számítógépközpontjában játszódik, ahonnan a főhős a szellőzőberendezésen át leereszkedve próbálja meg ellopni a discet. Igaz, a jelenet ősmodelljét már láthattuk Jules Dassin 1964-es filmjében, a Topkapiban.

A kivitelezést Brian De Palmára bízták, aki az izgalmas beállítások, a dialógus nélküli cselekménysorok rendezésének mestere. A gyakorlott szem fel is fedezhet néhány rá jellemző megoldást, így például a több monitoron megjelenő osztott képmező vagy a szubjektív kamera használata a prágai fogadás jelenetében. Ennek ellenére a végeredmény nem több, mint egy jobb James Bond-film utánzata és Tom Cruise újabb kasszasikere. A cselekmény kiszámíthatóságán túl a karakterek sem túl érdekesek – kivételt csak Vanessa Redgrave által megformált bróker figurája jelent. Cruise akrobatikus mutatványain túl ezúttal intellektuálisan akar hatni a nézőkre, de ezt Sean Connery vagy Roger Moore jobban csinálták a 007-es szerepében.

E sorok írója csalódott. Brian De Palma jelentékeny filmkészítő, akitől három év hallgatás után mást vártam. Hírlik, hogy saját produkciójában újra forgat. Ha visszatalál a „szerzői” filmhez, talán visszatalál önmagához is.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/09 63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=346