KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2012/május
MOZI
• Parádi Orsolya: Nathalie második élete
• Vajda Judit: Tegnap éjjel
• Huber Zoltán: 21 Jump Street – A kopasz osztag
• Barkóczi Janka: Asszonyok kútja
• Ádám Péter: Együtt élhetnénk
• Kolozsi László: Oslo, augusztus
• Kovács Bálint: Hasta la Vista!
• Varró Attila: Kalózok – Kétballábas banda
TARR APOKALIPSZISE
• Schubert Gusztáv: Ítéletidő Tarr apokalipszise
TARR
• Sipos Balázs: Világvégi zene A torinói ló nyitójelenete
• Tornai Szabolcs: A ló kérdez Tarr és az Apokalipszis
HILLBILLY-HORROR
• Kovács Marcell: Zöld pokol Hillbilly-horror
• Géczi Zoltán: A lét elviselhető könnyűsége Hilbilly-Amerika
• Varró Attila: Isten háta mögött A pogány Anglia
• Hubai Gergely: Borzasztó bendzsók bajnokai A hillbilly horrorzene
MESETERÁPIA
• Sepsi László: Mesekönyv és bestiárium Tömegfilmes tündérmesék
• Varga Zoltán: A kiskakas és a pegazus Macskássy Gyula filmjei
FILMMÚLT
• Varró Attila: Művész és nyelvújító Rouben Mamoulian – 1. rész
• Lénárt András: Spanyol Hollywood Samuel Bronston tündöklése és bukása
FILM ÉS EROTIKA
• Kelecsényi László: A test szavai Utazás az érzékek birodalmába – 3. rész
• Varga Zoltán: A test ördöge Polanski és Zulawski
SITCOM
• Nánay Bence: Narratív trükkök Amerikai sitcom
• Baski Sándor: Székely szerint a világ Lucky Louie / Louie
• Kolozsi László: Jelentés a légkondicionált pokolból Office – Hivatali tévéfilmregények
• Huber Zoltán: Sóhivatal Munkaügyek
KÖNYV
• Zalán Vince: Kész a leltár? Sárközy Réka: Elbeszélt múltjaink
FILM / REGÉNY
• Pálos Máté: Tékozló apák Nick Flynn: Mocsokváros utcáin
• Nagy V. Gergő: Korhadt sorsok Paul Weitz: Mocsokváros utcáin
• Orosz Anna Ida: Térhatású kerület-felújítás Nyócker! 3D
KRITIKA
• Varró Attila: Holt mesékből új bazár A holló
DVD
• Bocsor Péter: Nyugaton a helyzet változatlan
• Pápai Zsolt: Magánbeszélgetés
• Sepsi László: Diploma előtt/Testi kapcsolatok
• Huber Zoltán: Anonymus
• Varga Zoltán: Scooby Doo! Vámpírmusical
• Tosoki Gyula: A cinkos
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Cybervilág

Animátrix

Mátrix-appendix

Pápai Zsolt

 

Legkésőbb a Csillagok háborúja óta érzékelhető a hollywoodi filmek markentingstratégiájának megváltozása, a hetvenes évek második felétől ugyanis a profit döntő hányada már nem a mozipremierből, hanem a másodlagos értékesítésből származik. Mivel az egyes produkciók a filmszínházakban termelt bevételeik alapján ritkán nyereségesek, a mozibemutatók reklámhordozókként funkcionálnak, promóciós eszközei a videómegjelenésnek, a kábeltelevízós forgalmazásnak és a merchandise-eladásnak.

A Mátrixszal virtuál-odüsszeiára induló Wachowski-fivérek most a markentingszisztémák átalakítását célozták meg, nem elégedtek meg azzal, hogy az akcióműfajt részben megreformálták művükkel, a promóció terén is valami hasonlóra törtek. A mozifilm második epizódjának (Újratöltve) májusi terítése után egy hónappal dobják piacra DVD-n a kilenc rajzfilmből álló és számos extrával (dokumentumfilmmel, audiókommentárral, werkfilmekkel) megtámogatott Animátrix című gyűjteményt, illetve az Enter the Matrix videójátékot, amelyek egyfelől szép bevételeket hozhatnak a mozibemutató generálta Mátrix-mániát kihasználva, másfelől megágyazhatnak a trilógia harmadik részének (Forradalmak) novemberi világpremierjéhez. Az egyes forgalmazási piacok között ilyenformán az eddiginél is szorosabbra vonható a kooperatív viszony és erőteljesebb az árukapcsolás.

Andy és Larry Wachowski évek óta nemhogy tagadja, de büszkén hangoztatja, hogy a Mátrix első részéhez mennyi inspirációt nyert a japán animekultúrából, különösen Oshii Mamoru korszakos Páncélba zárt szellem című munkájából. A napjainkban zajló események tükrében mindez egy alaposan kigondolt terv részének tetszik, úgy fest, mintha a testvérpár az Animátrix megjelenését készítette volna elő nyilatkozataival. A komputeranimált filmet és kézimunkát egyaránt tartalmazó garnitúra látszatra főhajtás az animekultúra előtt, valójában azonban a művek java csupán érintőlegesen – technikai vonatkozásban – kapcsolódik ahhoz.

A szkeccsjelleg dominál az egyenként 8-10 perces, jórészt japán rendezők jegyezte epizódokból álló kollekcióban. A kilenc részből négynek Wachowskiék írták a forgatókönyvét, a további öt elkészültét pedig szigorú felügyelet alatt tartották, ebből következően a gyűjtemény nem igazán szuverén művek együttese, hanem a mozifilmek függvényében értelmezhető mesék halmaza. Nem véletlen, hogy éppen Oshiinak nem jutott hely a projektben, igaz, a kortárs animáció több nagy formátumú egyénisége – így például a Madhouse-alapító Kawajiri Yoshiaki vagy az MTV Liquid Televisionnek készített Aeon Flux című sorozatával nevet szerzett Peter Chung – képviselteti magát. A Második reneszánsz 1–2. az első mozifilmben bemutatott események előzményeit tárgyalja, annak krónikája, hogy a kezdetben a békés egymás mellett élés politikáját valló gépek miképpen jutottak az emberi faj feletti ellenőrzés birtokába; a való és a virtuál világ közötti ösvényeken játszódik a Világrekord, a Detektívtörténet és a A kölyök története; A program egy határhelyzetbe jutott lányról szól; a beszédes című Hiba a rendszerben pedig egy olyan pillanatról mesél, amikor felfeslik a mátrix szövedéke.

A művek másik – kisebb – csoportjába azok tartoznak, amelyek lazábban kapcsolódnak az első mozifilmhez, illetve előlegeznek valamit annak folytatásaiból. Az Osiris utolsó útja egy balul végződött misszióról tudósít, felvázolva ezzel az Újratöltve cselekményének kiindulópontját, Az emberi mátrix pedig a szabadságharcosok egyik akcióját meséli el, melynek során megkísérelnek egy foglyul ejtett gépet szövetségesükké tenni. Utóbbi bő negyedórás, de nem csupán hosszabb játékidejével, hanem alakformálásának módjával is kitűnik a többi rész közül: a Peter Chung rendezte és írta mese virtuális valóságot illusztráló képei az embrionális mozgóképet, a 19. század derekán laterna magicával készült film előtti filmeket idézik, azaz a legmodernebb technikák érnek össze benne az ősi mozgó festmények világával. A forma függetlenedik a marketingszempontoktól, ezért lehet ez az opusz – a hozzá hasonlóan eredetibb Kölyök története és a Hiba a rendszerben mellett – az Animátrix legbecsesebb darabja. De nem a legeltaláltabb, hiszen az egyes művek értékét marketinghasznosságuk mértéke adja meg a gyűjteményben. Az Animátrix professzionális promóciós anyag, szó szerinti és átvitt értelemben egyaránt virtuális film.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/06 20. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2368