KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2012/június
ANGELOPULOSZ
• Zalán Vince: Meddig tart a holnap? Theo Angelopulosz
AMERIKAI GÓTIKA
• Sepsi László: Edgar Allan utolsó csapdája Poe-mozi
• Varga Zoltán: A szörnymaszk mögött Tim Burton monstrumai
• Pápai Zsolt: Régi csibészek Tim Burton: Éjsötét árnyék
HOOVER-DOSSZIÉ
• Hahner Péter: Rend a lelke Hoover-dosszié
• Géczi Zoltán: A Hoover-Hollywood paktum FBI-filmek
• Huber Zoltán: Az ellentmondások embere J. Edgar
MAMOULIAN
• Varró Attila: Művész és nyelvújító Rouben Mamoulian – 2. rész
MAGYAR MŰHELY
• Kelecsényi László: Mozivarázs Final Cut – Hölgyeim és Uraim!
• Kovács Kata: Nem marad dobozban Beszélgetés Pálfi Györggyel
• Kornis Anna: Hozott anyagból A Final Cut-montázs
• Durst György: Kockára tett jövő Magyar rövidfilmek
FESZTIVÁL
• Buglya Zsófia: Lélekmetszetek Graz – Diagonale
• Baski Sándor: Csellengők Titanic
TELEVÍZÓ
• Pintér Judit Nóra: Harc a sötétséggel Fehér kard
MOZIPEST
• Sipos Júlia: Régi villák, modern háztartási gépek Beszélgetés Saly Noémivel
FILM / REGÉNY
• Kolozsi László: Benne vagyunk Jo Nesbø: Fejvadászok
• Tüske Zsuzsanna: Véresen nagyszerű Morten Tyldum: Fejvadászok
KRITIKA
• Géczi Zoltán: Nem élhetek Franco tábornok nélkül Joss Whedon: Egy őrült szerelem balladája

• Kovács Marcell: Szolgál és véd Bosszúállók
DVD
• Bocsor Péter: Zorba, a görög
• Pápai Zsolt: A tél foglyai
• Dombai Dóra: Ondine
• Tosoki Gyula: Mata Hari
• Géczi Zoltán: A hetedik mennyország
• Varga Zoltán: Bankcsapda
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Az 57-es utas

Békés Pál

 

És megteremté a forgatókönyvíró a világ legtökéletesebb antiterrorista biztonsági irgumburgumját, ki a pofontól a ballisztikus rakétáig mindennek mestere és még személyes indíttatása is van, mivel hitvese gonosz rablók elleni tűzharcnak esett áldozatul. És látó, hogy jó. De megnyugvást nem talála. És mondó a forgatókönyvíró: nem jó az antiterrorista irgumburgumnak egyedül lenni, szerzek néki társat, hozzá illőt. És alkotó a forgatókönyvíró a világ legelvetemültebb terrorista szadobunkóját, ki nem csupán elmebeteg, hanem a világ elveszejtésére is tör és még személyes indíttatása is van, mivelhogy éppen halálra ítélték. És lótó, hogy jó. És vevé a forgatókönyvíró az irgumburgumot meg a szadobunkót és helyezteté őket egyazon repülőjárat fedélzetére, hogy pajkoskodnának egymással másfél órán át.

És nem hagyta őket el, segedelmükre sietett mindenféle módon. Ötölt nekik ezernyi furfangot, hogy bírják szusszal az élvet, és alkotott nekik kényszerleszállást meg kényszerfölszállást, és elvitte őket a vidámparkba, hogy játszanának óriáskerékbetörést, lődd-le-a-kecskét, és körhintaratatát, és teremtett nekik túszcserét, cseretúszt, túszmészárlást meg mészártúszlást és szórta két kézzel a golyót, a gránátot, a ketchupot, hogy az irgumburgum meg a szadobunkó kedvüket leljék egymásban, mi meg őbennük. És látó, hogy jó. És a forgatókönyvíró nem hagyta magát befolyásolni rút előítéletektől, teremtette az irgumburgumot feketének és a szadobunkót fehérnek, az FBI-t meg vegyesnek, hogy egyensúly legyen. És a forgatókönyvíró nem hagyta befolyásolni magát azoknak várakozásától sem, akik váratlanra vártak. Csak az elkapatott szadobunkó lepődött meg, hogy a 90. percben 5000 méter magasból zuhanni kezdett a Föld felé s amidőn megcsalatottságának tudata úrrá lett rajta, azt gondolta: Forgatókönyvíró, forgatókönyvíró, miért hagytál el engem? Mondani azonban csupán ennyit mondott: ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!!!!! És ekkor a forgatókönyvíró végignézett művén, és látó, hogy minden, amit teremtett vala, imé, tökéletes; most már eljár magától, véle törődnie soha többé nem kell. De jó neki.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1993/07 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1334