KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2012/augusztus
KORTÁRSUNK, SHAKESPEARE
• Takács Ferenc: A zseni és a stróman Shakespeare a filmvásznon
• Schubert Gusztáv: Rögtön jövök S.Ö.R. – Shakespeare Összes Rövidítve
• Varró Attila: Shakespeare-zsánerek
• Hubai Gergely: Shakespeare-zsánerek
• Szabó Noémi: Shakespeare-zsánerek
• Bocsor Péter: High-tech gyűlölet Coriolanus
MARSBÉLI KRÓNIKÁK
• Orosdy Dániel: „Mesemondó volt” Ray Bradbury
• Várkonyi Benedek: Földönkívüli képmásaink Beszélgetés Lukács Bélával
CHRISTOPHER NOLAN
• Huber Zoltán: Privát Batman Nolan avagy a szerzőiség
PUNKFILMEK
• Ardai Zoltán: Nyitott smink Last Call – Dresden Dolls
• Szőnyei Tamás: Pogo a könyvespolc előtt A film és a magyar punk
MAGYAR PANTHEON
• Kelecsényi László: Becs és dics Az Örkény-mozi
KÖNYV
• Forgách András: Visszaigazulás Kővári Orsolya: Árnyékvilág – Tarr Béla-retrospektív
FILMISKOLA
• Gelencsér Gábor: Az emlék: más Történelmi múlt idők
FRANCIA ÚJ RAJ
• Ruprech Dániel: Fáradhatatlan szerelmeskedők Az új francia film
• Horváth Eszter: Mintapolgárok és lázadók Titanic: Francia zátonyok
FILM / REGÉNY
• Bayer Antal: Szenvedély, gyengédség, unalom Beigbeder, a regényíró
• Sepsi László: Gyógyír szívfájdalomra Frédéric Beigbeder: A szerelem három évig tart
FESZTIVÁL
• Pörös Géza: Tengermelléki filmhelyzet Gdynia 2012
MOZIPEST
• Sípos Júlia: Város a részletekben Beszélgetés Finta Sándor építésszel
TELEVÍZÓ
• Baski Sándor: Ha nincs dráma, akkor csinálunk Foci EB
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Kádár

Pápai Zsolt

Kádár – magyar, 2009. Rendezte: Muszatics Péter. Kép: Horváth Mihály. Szereplők: Pók Attila, Berecz János, M. Kiss Sándor, Zinner Tibor, Valuch Tibor, Miszlivetz Ferenc, Huszár Tibor. Producer: Cirkó József. Gyártó: HCC Media Group / Pelagi Film / Magyar Média Műhely. 70 perc.

Aki Kádár Jánosról forgat, az óhatatlanul a magyar történelemről is beszél – de aki Kádárról akar filmet készíteni, annak nem csupán a magyar történelemről kellene mesélnie. Muszatics Péter dokumentumfilmje sikeresen és – már amennyire hetven percben ez egyáltalán lehetséges: – pontosan skicceli fel a XX. század második felének magyar történelmét, de közben keveset beszél a címben megnevezett személyről, azaz e személy személyiségéről. Történelmi gyorstalpalót kínál, de erről a sokarcú, a közéleti szerepvállalása mellett is folytonosan rejtőzködő, még mértékadó történészek – valamint pszichológusok, szociológusok – számára is talányos emberről keveset mond. Jellemző például, hogy Kádár gyermekkoráról alig néhány szó esik csupán a filmben, iskoláiról, műveltségéről még annyi sem.

A kulcs Kádár személyiségének és tetteinek a megértéséhez az a paradoxon lehetne, amit Huszár Tibor briliánsan fogalmaz meg a filmben – nevezetesen, hogy Kádár egyszerre volt a maga sorsának ura és kiszolgáltatottja –, azonban Muszatics nem ered ennek a paradoxonnak a nyomába. Pedig kiváló a filmben feltűnő tudósi gárda, rajtuk aztán tényleg semmi nem múlik: a minden megszólalásakor szuggesztív Huszár Tibor mellett szóhoz jut Zinner Tibor, M. Kiss Sándor, Valuch Tibor és Pók Attila is.

A film szerkezetével kapcsolatban problematikusnak tűnik az a megoldás, hogy a kronológiai rendben előadott és a történészek, szociológusok, egykori közéleti szereplők által kommentált események rendjét időnként Kádár elhíresült utolsó – zavaros mondatokkal teli – beszédéből származó idézetek szakítják meg, minden tét nélkül. Az archív anyagokat is szűkösen méri a film, ami azért is különös, mert ebben a témában – kis túlzással – valamennyi, az elmúlt fél évszázadban Magyarországon készült mozgókép használható lenne.

Muszatics Péter Kádár-filmje a XX. századi magyar történelemről minimális ismeretekkel bíró néző számára csak részleteiben lehet érdekes. Inkább külföldiek számára ajánlható, illetve olyan honfitársainknak, akik hiányoztak a középiskolai történelemórákról.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/02 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10071