KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2012/augusztus
KORTÁRSUNK, SHAKESPEARE
• Takács Ferenc: A zseni és a stróman Shakespeare a filmvásznon
• Schubert Gusztáv: Rögtön jövök S.Ö.R. – Shakespeare Összes Rövidítve
• Varró Attila: Shakespeare-zsánerek
• Hubai Gergely: Shakespeare-zsánerek
• Szabó Noémi: Shakespeare-zsánerek
• Bocsor Péter: High-tech gyűlölet Coriolanus
MARSBÉLI KRÓNIKÁK
• Orosdy Dániel: „Mesemondó volt” Ray Bradbury
• Várkonyi Benedek: Földönkívüli képmásaink Beszélgetés Lukács Bélával
CHRISTOPHER NOLAN
• Huber Zoltán: Privát Batman Nolan avagy a szerzőiség
PUNKFILMEK
• Ardai Zoltán: Nyitott smink Last Call – Dresden Dolls
• Szőnyei Tamás: Pogo a könyvespolc előtt A film és a magyar punk
MAGYAR PANTHEON
• Kelecsényi László: Becs és dics Az Örkény-mozi
KÖNYV
• Forgách András: Visszaigazulás Kővári Orsolya: Árnyékvilág – Tarr Béla-retrospektív
FILMISKOLA
• Gelencsér Gábor: Az emlék: más Történelmi múlt idők
FRANCIA ÚJ RAJ
• Ruprech Dániel: Fáradhatatlan szerelmeskedők Az új francia film
• Horváth Eszter: Mintapolgárok és lázadók Titanic: Francia zátonyok
FILM / REGÉNY
• Bayer Antal: Szenvedély, gyengédség, unalom Beigbeder, a regényíró
• Sepsi László: Gyógyír szívfájdalomra Frédéric Beigbeder: A szerelem három évig tart
FESZTIVÁL
• Pörös Géza: Tengermelléki filmhelyzet Gdynia 2012
MOZIPEST
• Sípos Júlia: Város a részletekben Beszélgetés Finta Sándor építésszel
TELEVÍZÓ
• Baski Sándor: Ha nincs dráma, akkor csinálunk Foci EB
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Agymanók

Margitházi Beja

Inside Out – amerikai, 2015. Írta és rendezte: Pete Docter és Ronaldo del Carmen. Zene: Michael Giacchino. Gyártó: Pixar Animation Studios / Walt Disney Pictures. Forgalmazó: Fórum Hungary. Szinkronizált. 100 perc.

 

Talán a (magyarul is) több kiadást megért Judy Hindley-féle Hogyan működik a test? nyitotta a 70-es években a mikrovilágot megszemélyesítő, ismeretterjesztő biológiakönyvek sorát, melyben sejt-katonák indultak harcba a baktérium-gonosztevőkkel az emberi test működésének illusztrálására, a 90-es években viszont a Herman’s Head sitcom már abba engedett betekintést, hogy a főszereplőt irányító, különböző színészek által eljátszott személyiségjegyek hogyan vetélkedtek az irányításért. A legújabb, hasonló ötletből (konkrétan a Disney 1943-as Értelem és érzelem című propaganda-rajzfilmjét felhasználva) készült Pixar-opusz a stúdió eddigi legambiciózusabb és egyik legszellemesebb vállalkozása, amelyben az animáció nemcsak a látványvilág megteremtésében, de a tudományt megtermékenyítő képzelet eszközeként is fontos szerepet kap.

A békés vidéki életből San Franciscóba költöző tizenéves Riley ugyanis az Agymanóknak nemcsak főhőse, de egyúttal „helyszíne” is, amennyiben kora kamaszkori érzelmi hullámzásait, gyors hangulatváltozásait nemcsak a kívülállók szemével, de az őt irányító főbb érzelmek (Derű, Undor, Majré, Bánat és Harag) dramatizált hétköznapi irányítómunkájaként is lekövethetjük. A memóriát is befolyásoló, az agy irányítópultja felett felváltva zongorázó, beszédes formájú (csillag, brokkoli, idegsejt, könnycsepp és tégla), egyedi színekkel (sárga, zöld, lila, kék és piros) és kompatibilis tulajdonságokkal felruházott „Érzelmek” enyhén hullámzó körvonala is expresszív: energiából összeálló, belülről gomolygó halmazállapotukra utal. Amit pedig együtt előadnak, az egyszerre szellemes és revelatív, mert Pete Docter-nek és csapatának olyan közismert és kínzó problémáinkra is van egy-egy elmés magyarázata, mint az, hogy miért nem tudunk szabadulni egy bizonyos idétlen reklám idétlen slágerétől, mire jó a szomorúság, mi lesz a sorsa gyerekkori képzeletbeli barátunknak, és egyáltalán: miért nem emlékszünk mindenre?


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/08 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12356