KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2012/augusztus
KORTÁRSUNK, SHAKESPEARE
• Takács Ferenc: A zseni és a stróman Shakespeare a filmvásznon
• Schubert Gusztáv: Rögtön jövök S.Ö.R. – Shakespeare Összes Rövidítve
• Varró Attila: Shakespeare-zsánerek
• Hubai Gergely: Shakespeare-zsánerek
• Szabó Noémi: Shakespeare-zsánerek
• Bocsor Péter: High-tech gyűlölet Coriolanus
MARSBÉLI KRÓNIKÁK
• Orosdy Dániel: „Mesemondó volt” Ray Bradbury
• Várkonyi Benedek: Földönkívüli képmásaink Beszélgetés Lukács Bélával
CHRISTOPHER NOLAN
• Huber Zoltán: Privát Batman Nolan avagy a szerzőiség
PUNKFILMEK
• Ardai Zoltán: Nyitott smink Last Call – Dresden Dolls
• Szőnyei Tamás: Pogo a könyvespolc előtt A film és a magyar punk
MAGYAR PANTHEON
• Kelecsényi László: Becs és dics Az Örkény-mozi
KÖNYV
• Forgách András: Visszaigazulás Kővári Orsolya: Árnyékvilág – Tarr Béla-retrospektív
FILMISKOLA
• Gelencsér Gábor: Az emlék: más Történelmi múlt idők
FRANCIA ÚJ RAJ
• Ruprech Dániel: Fáradhatatlan szerelmeskedők Az új francia film
• Horváth Eszter: Mintapolgárok és lázadók Titanic: Francia zátonyok
FILM / REGÉNY
• Bayer Antal: Szenvedély, gyengédség, unalom Beigbeder, a regényíró
• Sepsi László: Gyógyír szívfájdalomra Frédéric Beigbeder: A szerelem három évig tart
FESZTIVÁL
• Pörös Géza: Tengermelléki filmhelyzet Gdynia 2012
MOZIPEST
• Sípos Júlia: Város a részletekben Beszélgetés Finta Sándor építésszel
TELEVÍZÓ
• Baski Sándor: Ha nincs dráma, akkor csinálunk Foci EB
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Beépülve – Az Escobar-ügy

Kovács Patrik

The Infiltrator – amerikai, 2016. Rendezte: Brad Furman. Szereplők: Bryan Cranston, John Leguizamo, Diane Kruger. Forgalmazó: Budapest Film. 127 perc.

 

Robert Mazur, az amerikai vámhivatal ügynöke a nyolcvanas években mélyen beépült a kolumbiai drogkartellek és az általuk vezérelt magánbankok működtette pénzmosó-paradicsomba, s Bob Musella fedőnéven aláaknázta a kiterjedt bűnszervezetet, számos alvilági oligarchát juttatva rács mögé. E szenzációs leleplezés krónikája a Beépülve – Az Escobar-ügy.

Brad Furman friss rendezése adós marad a hiteles miliőrajzzal (olyan zeneszámok is megszólalnak a hangsávon, melyek még meg sem jelentek 1985-ben, amikor a cselekmény játszódik), és meglehetős rugalmasan kezeli a tényeket (elhallgatja például, hogy Mazur mellett számos más ügynök is dolgozott az ügyön). Utóbbi azonban bocsánatos bűn, hiszen éppen a fiktív cselekményelemek a film csúcsmomentumai, különösen azok az anekdotikus epizódok, melyek azt hivatottak megvilágítani, hogy miként deformálja a főhős személyiségét a nem épp veszélytelen kettős játszma (az éttermi jelenet, melyben Mazurből neje szeme láttára előtör a fehérgalléros pszichopata, sziporkázó írói lelemény). Ilyenekből viszont sajnos relatíve kevés akad, és a legnagyszerűbb pillanatok (a fergeteges nyitány vagy a rendhagyó vuduszertartás szcénája) inkább spontán ötletek eredményei, érdemben nem sokat adnak hozzá a szüzséhez. A cselekményszerkezet egyébként sem eléggé letisztult, Furmant és forgatókönyvíróját gyakran elragadja a szertelen adomázó kedv: jórészt hanyagul egymáshoz illesztett, ámde színes mozaikokból építkeznek. Ambícióik pedig túl merészek: egyszerre kívánják felvázolni a hős emberi és szakmai portréját, s még általános korképpel is szolgálni – főként az amerikai gazdaság és a bankrendszert is korrumpáló drogkereskedelem kölcsönös függő viszonyáról hallunk bölcs tételmondatokat –, ám egyik célt sem tudják maradéktalanul teljesíteni.

Bryan Cranston személyében viszont sikerült olyan színészt megnyerni a főszerepre, aki impozáns jelenlétével sokat javít a mérlegen; voltaképpen ő a Beépülve tartópillére, sőt mintha az egész koncepciót az ő jutalomjátékára szabták volna. Cranston teszi életképessé a film kevert hangnemét is: nemcsak drámai fronton remekel, de a hol játékosan provokatív, hol éjfekete humorból fakadó ziccereket sem hagyja ki. A Totál szívás kultszéria egykori Heisenbergje ismét bebizonyítja, hogy ezerarcú tehetség – hiszen még e könnyűsúlyú bűnfilmet is megmenti a feledéstől.

Extrák: Nincsenek.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/01 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13040