KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2012/augusztus
KORTÁRSUNK, SHAKESPEARE
• Takács Ferenc: A zseni és a stróman Shakespeare a filmvásznon
• Schubert Gusztáv: Rögtön jövök S.Ö.R. – Shakespeare Összes Rövidítve
• Varró Attila: Shakespeare-zsánerek
• Hubai Gergely: Shakespeare-zsánerek
• Szabó Noémi: Shakespeare-zsánerek
• Bocsor Péter: High-tech gyűlölet Coriolanus
MARSBÉLI KRÓNIKÁK
• Orosdy Dániel: „Mesemondó volt” Ray Bradbury
• Várkonyi Benedek: Földönkívüli képmásaink Beszélgetés Lukács Bélával
CHRISTOPHER NOLAN
• Huber Zoltán: Privát Batman Nolan avagy a szerzőiség
PUNKFILMEK
• Ardai Zoltán: Nyitott smink Last Call – Dresden Dolls
• Szőnyei Tamás: Pogo a könyvespolc előtt A film és a magyar punk
MAGYAR PANTHEON
• Kelecsényi László: Becs és dics Az Örkény-mozi
KÖNYV
• Forgách András: Visszaigazulás Kővári Orsolya: Árnyékvilág – Tarr Béla-retrospektív
FILMISKOLA
• Gelencsér Gábor: Az emlék: más Történelmi múlt idők
FRANCIA ÚJ RAJ
• Ruprech Dániel: Fáradhatatlan szerelmeskedők Az új francia film
• Horváth Eszter: Mintapolgárok és lázadók Titanic: Francia zátonyok
FILM / REGÉNY
• Bayer Antal: Szenvedély, gyengédség, unalom Beigbeder, a regényíró
• Sepsi László: Gyógyír szívfájdalomra Frédéric Beigbeder: A szerelem három évig tart
FESZTIVÁL
• Pörös Géza: Tengermelléki filmhelyzet Gdynia 2012
MOZIPEST
• Sípos Júlia: Város a részletekben Beszélgetés Finta Sándor építésszel
TELEVÍZÓ
• Baski Sándor: Ha nincs dráma, akkor csinálunk Foci EB
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Loving

Barkóczi Janka

Loving – amerikai, 2016. Rendezte és írta: Jeff Nichols. Kép: Adam Stone. Zene: David Wingo. Szereplők: Joel Edgerton (Loving), Ruth Negga (Mildred), Nick Kroll (Cohen), Michael Shannon (Grey). Gyártó: Raindog Films / Big Beach Films. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Feliratos. 123 perc.

 

Richard Loving virginiai építőmunkás 1958-ban beleszeretett egy törékeny, fiatal lányba, Mildred Jeterbe. Mildred hamarosan már a közös gyermeküket várta, ezért úgy döntöttek, hogy összeházasodnak. A lépés a legtöbb helyen teljesen logikusnak és ártalmatlannak tűnt volna, ám az 50-es évek végének Virginiájában beláthatatlan következményei lettek. Mivel Richard fehér, Mildred pedig színes bőrű volt, az állam aktuális törvényei szerint nem léphettek frigyre, kevert rasszú utódokat pedig még kevésbé nemzhettek. Az ifjak nem értették, mi végre a szigor, elutaztak hát a szabadabb Washingtonba, hogy miután ott összekötötték életüket, immár mint Lovingék térjenek vissza. Innen kezdődött kálváriájuk, melynek során a hatóságok kemény rendőri fellépéssel és elmarasztaló ítéletek sorával próbálták őket jobb belátásra téríteni.

Jeff Nichols filmje Nancy Buirski 2011-es dokumentumfilmjét, a The Loving Story-t veszi alapul ahhoz, hogy az afroamerikai polgárjogi mozgalom egy kevésbé ismert, ám annál fontosabb pillanatát feldolgozza. A házaspár és az őket segítő jogászok küzdelme egészen az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságáig eljutott, ahol végül 1967-ben hozták meg a felmentő ítéletet, amely alkotmányellenesnek és az emberi alapjogokat sértőnek minősítette a házasságkötés faji alapú korlátozását. A Nichols által bemutatott történet ereje, hogy minden eleme hiteles, a karakterek megformálásától (Ruth Negga a feleséget, Joel Edgerton a férjet alakítja meggyőző átlényegüléssel) az életük összes apró mozzanatáig. A felemelő példa mégsem formálódik kerek egésszé, a nézőt nem ragadja magával a kisember által kivívott ritka diadal, mert a forgatókönyv a nagy sztori helyett leragad az apró részleteknél. A harcnak nincs ritmusa, nincs dinamikája, az igazi dráma helyét a korrekt leírás foglalja el. A „Loving vs. Virginia” ügy izgalmas tárgyalótermi kaland helyett a vidéki élet kis örömeit és romlatlanságát dicsérő bukolikus esszé lesz, ami így sem kevés, bár az eredeti sztoriban nagyobb erőket sejtünk. Egy igazi steinbecki mesét, sokat ígérő befejezéssel.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/02 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13077