KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2012/augusztus
KORTÁRSUNK, SHAKESPEARE
• Takács Ferenc: A zseni és a stróman Shakespeare a filmvásznon
• Schubert Gusztáv: Rögtön jövök S.Ö.R. – Shakespeare Összes Rövidítve
• Varró Attila: Shakespeare-zsánerek
• Hubai Gergely: Shakespeare-zsánerek
• Szabó Noémi: Shakespeare-zsánerek
• Bocsor Péter: High-tech gyűlölet Coriolanus
MARSBÉLI KRÓNIKÁK
• Orosdy Dániel: „Mesemondó volt” Ray Bradbury
• Várkonyi Benedek: Földönkívüli képmásaink Beszélgetés Lukács Bélával
CHRISTOPHER NOLAN
• Huber Zoltán: Privát Batman Nolan avagy a szerzőiség
PUNKFILMEK
• Ardai Zoltán: Nyitott smink Last Call – Dresden Dolls
• Szőnyei Tamás: Pogo a könyvespolc előtt A film és a magyar punk
MAGYAR PANTHEON
• Kelecsényi László: Becs és dics Az Örkény-mozi
KÖNYV
• Forgách András: Visszaigazulás Kővári Orsolya: Árnyékvilág – Tarr Béla-retrospektív
FILMISKOLA
• Gelencsér Gábor: Az emlék: más Történelmi múlt idők
FRANCIA ÚJ RAJ
• Ruprech Dániel: Fáradhatatlan szerelmeskedők Az új francia film
• Horváth Eszter: Mintapolgárok és lázadók Titanic: Francia zátonyok
FILM / REGÉNY
• Bayer Antal: Szenvedély, gyengédség, unalom Beigbeder, a regényíró
• Sepsi László: Gyógyír szívfájdalomra Frédéric Beigbeder: A szerelem három évig tart
FESZTIVÁL
• Pörös Géza: Tengermelléki filmhelyzet Gdynia 2012
MOZIPEST
• Sípos Júlia: Város a részletekben Beszélgetés Finta Sándor építésszel
TELEVÍZÓ
• Baski Sándor: Ha nincs dráma, akkor csinálunk Foci EB
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Beavatás

Köves Gábor

 

Alaposan be vagyunk avatva. Hogy hogyan fest egy bírósági tárgyalóterem Kansasben, egy rendőrőrs Friscóban vagy egy nonstop „deli” New Yorkban, nevetségesen könnyű feladványnak tűnik. Elvégre nem ma kezdtük a moziba járást. Hasonlóképpen vagyunk a nemzet biztonságát szolgáló és szavatoló intézményekkel. FBI? Büfé a lépcsőfordulóban jobbra. CIA? Adminisztráció az alagsorban balra, harmadik ajtó. Tele van a fejünk hollywoodi alaprajzokkal és szabásmintákkal. Hogyan fest egy hús-vér kém? – semmi perc alatt vágjuk azt is: természetesen, mint egy cipő nagykereskedő Denverből. Magabiztos, gyűrötten is elegáns, tekintete átható, mint a röntgensugár. Pofára pedig kiköpött Pacino. Folyik a beszervezési hajcihő, az Ügynökségnek friss húsra fáj a foga. A vén csataló csalhatatlan érzékkel szúrja ki a tökéletes alapanyagot: fiatal, borostás, apahiányos és öntörvényű. Kiköpött Colin Farrell. Az öreg atyáskodva csábít, a halacska ráharap a csalira. Indulhat a drill és a kiképzés. Mire szerencsétlen Colin rájön, hogy valójában nem kémmé képezték, hanem balekká fokozták le, természetesen már rég késő. Mire rájössz, hogy már megint a kelleténél egy kicsit hülyébbnek nézett a Herr Direktor és az ő szcenaristája, már ugyancsak késő. De makacsul élvezünk, csak azért is! Van mit: hangsúlyozottan autentikus környezetben (érdekes) alaposan instruált színészek (kellemes) járják az unásig ismert táncot (tűrhető). Van, aki rutinból (Pacino) csinálja, van, aki meggyőződésből és erőbedobással (Farrell). Átlagolva kielégítő az eredmény. Tudod jól, egy ponton túl mindenki gyanús lesz, és az sem újdonság, hogy ez az egész egy leheletnyit sem számít. Szórakozol és felejtesz – nincs ebben az égvilágon semmi rossz.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/04 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2129