KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2012/augusztus
KORTÁRSUNK, SHAKESPEARE
• Takács Ferenc: A zseni és a stróman Shakespeare a filmvásznon
• Schubert Gusztáv: Rögtön jövök S.Ö.R. – Shakespeare Összes Rövidítve
• Varró Attila: Shakespeare-zsánerek
• Hubai Gergely: Shakespeare-zsánerek
• Szabó Noémi: Shakespeare-zsánerek
• Bocsor Péter: High-tech gyűlölet Coriolanus
MARSBÉLI KRÓNIKÁK
• Orosdy Dániel: „Mesemondó volt” Ray Bradbury
• Várkonyi Benedek: Földönkívüli képmásaink Beszélgetés Lukács Bélával
CHRISTOPHER NOLAN
• Huber Zoltán: Privát Batman Nolan avagy a szerzőiség
PUNKFILMEK
• Ardai Zoltán: Nyitott smink Last Call – Dresden Dolls
• Szőnyei Tamás: Pogo a könyvespolc előtt A film és a magyar punk
MAGYAR PANTHEON
• Kelecsényi László: Becs és dics Az Örkény-mozi
KÖNYV
• Forgách András: Visszaigazulás Kővári Orsolya: Árnyékvilág – Tarr Béla-retrospektív
FILMISKOLA
• Gelencsér Gábor: Az emlék: más Történelmi múlt idők
FRANCIA ÚJ RAJ
• Ruprech Dániel: Fáradhatatlan szerelmeskedők Az új francia film
• Horváth Eszter: Mintapolgárok és lázadók Titanic: Francia zátonyok
FILM / REGÉNY
• Bayer Antal: Szenvedély, gyengédség, unalom Beigbeder, a regényíró
• Sepsi László: Gyógyír szívfájdalomra Frédéric Beigbeder: A szerelem három évig tart
FESZTIVÁL
• Pörös Géza: Tengermelléki filmhelyzet Gdynia 2012
MOZIPEST
• Sípos Júlia: Város a részletekben Beszélgetés Finta Sándor építésszel
TELEVÍZÓ
• Baski Sándor: Ha nincs dráma, akkor csinálunk Foci EB
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Ki nevel a végén?

Mátyás Péter

 

Dave szelíd és félszeg középosztálybeli férfi, aki még felnőttként is játékmackóval alszik, fél a felelősségvállalástól és nincsen tisztában azzal, ki is ő valójában. Egyik üzleti útján balszerencsés megjegyzések és félreértések sorozatát követően mint agresszív, dühkitörésre hajlamos személyt diagnosztizálják. Csoportterápia elvégzésére kötelezik, ahol a cél indulatos természetének és erőszakos cselekedeteinek megfékezése. A hamis diagnózis persze megnehezíti beilleszkedését a normális emberek közé. Mellérendelt pszichiátere (Jack Nicholson alakításában) a hatásosabb kezelés érdekében összeköltözik vele, hogy napi huszonnégy órában felügyelje és irányítsa „betege” életét. Az arrogáns és konfliktust kereső orvos és a nyájas, béketűrő páciens összezártságából számos humoros szituáció adódik: közös látogatásuk a buddhista kolostorban vagy Dave munkahelyén a film legjobb percei. Máskor viszont az alkotók engednek a csábításnak, szabad folyást biztosítva i közönségességnek és a vulgáris pszichologizálásnak. A bizarr és valószínűtlen események azonban felkeltik gyanúnkat, hogy mindez csak megrendezett, így a befejezés nem tartogat számunkra meglepetést. David Fincher Játsz/ma című opuszának egyfajta kifordított, vígjátéki variációját látjuk többnyire ismerős elemek felhasználásával. Szerencsére az egyes epizódban kiváló komédiásokkal találkozunk: John Turturro vagy Woody Harrelson nyúlfarknyi szerepekből formálnak karaktereket átlendítve bennünket a forgatókönyv egyenetlenségein. A színészeknek és a jól sikerült részeknek köszönhetően kellemesen szórakozunk és elnézzük a film végének teátrálisságát is.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/06 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2347