KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2012/október
HATÁRSÁV
• Baski Sándor: „Hamarosan a könyvesboltokban” Irodalmi trailerek
FILMKÁNON
• Varga Balázs: Csak egy lista A 10 legjobb film
• Schubert Gusztáv: Mozimatek Mire jó a filmlista?
ANTONIONI
• Báron György: Michelangelo tekintete Antonioni töredékek
• Kelecsényi László: Magyar kapcsolat [JANUÁRTÓL] Antonioni Pesten
GENGSZTER-KÓD
• Pápai Zsolt: Törpe cézárok Elfeledett klasszikus gengszterfilmek
• Varró Attila: Vad bandák [JANUÁRTÓL] Retró-gengszterfilmek
MARILYN
• Ádám Péter: A védtelenség diszkrét bája Marilyn Monroe – 1. rész
NABOKOV
• Kulcsár Géza: A Nabokov-négyszög H. és H. – bűn és kétségbeesés
• Ardai Zoltán: Utazás a nimfával Lolita-adaptációk
MAGYAR MŰHELY
• Gelencsér Gábor: 738 perc Déry Tibor életéből Egy film-nagyregény lapjai
• Bán Zsófia: A jó banalitása Amerikai monográfia Forgács Péterről
MOZIPEST
• Sipos Júlia: Pest nagytotálban Beszélgetés Nagy Bálinttal
TELEVÍZÓ
• Pintér Judit Nóra: Forró szék Enyedi Ildikó – Gigor Attila: Terápia-sorozat
• Kovács Kata: Lelki Columbo Beszélgetés Gigor Attilával
FILM / REGÉNY
• Vajda Judit: Betyár, becsület Don Winslow: Barbár állatok
• Sepsi László: Zöld MacGuffin Oliver Stone: Vadállatok
KRITIKA
• Kovács Kata: Sosem fogok a hajamon lógni Deák Krisztina: Aglaja
• Kovács Marcell: Szemtanú nélkül Peter Strickland: Berberian Sound Studio
MOZI
• Pápai Zsolt: Temetésem szervezem
• Baski Sándor: Szesztolvajok
• Roboz Gábor: Pardon
• Forgács Nóra Kinga: Toszkán szépség
• Kovács Kata: Hétszer lenn, nyolcszor fenn
• Csiger Ádám: Gázos
• Huber Zoltán: Kertvárosi kommandó
• Varga Zoltán: Lorax
• Barkóczi Janka: A második feleség
• Sepsi László: Démoni doboz
• Varró Attila: Üss vagy fuss
DVD
• Pápai Zsolt: Barátom, Harvey
• Sepsi László: Ház az erdő mélyén
• Varga Zoltán: Top Secret!
• Tosoki Gyula: Vad évad
• Géczi Zoltán: Lockout – A titok nyitja
• Bata Norbert: Maraton életre-halálra
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Földrengések zongorahangolója

Varga Zoltán

The Pianotuner of Earthquakes – angol–német–francia, 2005. Rendezte: Stephen Quay és Timothy Quay. Szereplők: Amira Casar, Gottfried John, Assumpta Serna. Forgalmazó: MOKÉP. 95 perc.

 

Nemcsak az élőszereplős filmművészet tart számon együtt-jegyzett testvérpár-alkotókat (megosztott vagy közösen kivitelezett rendezői, írói, produceri feladatokkal) a Taviani fivérektől Coenéken át a Dardenne-duóig, de az animációnál is találunk hasonló nyerő párosokat. A rajzfilmgyártás úttörői közé tartozó Fleischerek és az avantgárd animációban jeleskedő Whitney fivérek mellett leginkább a kortárs animáció ikercsillagát jelentő Quay-fivérek juthatnak eszünkbe. Az Amerikából jött Stephen és Timothy Quay Angliában vágtak bele az animációsfilm-készítésbe, s a nyolcvanas éveket fémjelző, elsősorban báb- és tárgyanimációt tartalmazó munkáik összetéveszthetetlen szerzői univerzumot hoztak létre – melyben feltűnő a vonzalom a kelet-európai forrásokhoz és képzeletvilághoz, legyen szó irodalomról (Franz Kafka, Bruno Schulz), zenéről (Leos Janácek, Igor Sztravinszkij) vagy filmről (Jan ©vankmajer); nyilvánvaló a kötődés a szürrealista esztétikához; csekély az elbeszélői logika érvényesülése; s mindent áthat egy rendkívül erős, klausztrofób és álomszerű atmoszféra, ahol az élő és az élettelen elemek határai nyugtalanítóan elmosódnak. Többek közt a Csendes éj-sorozat, A fésű, s kivált legismertebb rövidfilmes tételük, A krokodilusok utcája masszív, de meglehetősen szűk értő közönséget tudhat maga mögött – s alkalmasint ez mondható el az ikerpár élőszereplős egészestés filmjeiről is. Példaképükhöz, ©vankmajerhez hasonlóan a fivérek is megcélozták a nagyjátékfilmes formátumot, mentorukhoz képest egyelőre szerényebb eredményekkel: az 1995-ös, fekete-fehér Benjamenta Intézettel egy lakájképző világába és titkaiba vezettek be, a 2005-ben keltezett Földrengések zongorahangolója pedig a hatalom és a fogság, a művészetek, az álom és a vonzalom egymásba fonódó rejtelmeire épít. Az elrabolt operaénekesnő, az enigmatikus doktor és házvezetőnője, valamint a zeneautomaták hangolásának nekilátó szakember meséjében Adolfo Bioy Casares (Morel találmánya) és Jules Verne (Várkastély a Kárpátokban) motívumai keverednek, ám a hangsúly sokkal inkább a sejtelmes fényképezésre, a sajátos hangkulisszára és az animációs betétekre terelődik. Aligha meglepő, hogy a JeunetCaro-páros, Raul Ruiz vagy Guy Maddin szürrealista munkáira emlékeztető film producerei között Terry Gilliamet is megtaláljuk.

Extrák: Előzetes, werkfilm, képgaléria, kimaradt jelentek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/09 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10374