KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2012/október
HATÁRSÁV
• Baski Sándor: „Hamarosan a könyvesboltokban” Irodalmi trailerek
FILMKÁNON
• Varga Balázs: Csak egy lista A 10 legjobb film
• Schubert Gusztáv: Mozimatek Mire jó a filmlista?
ANTONIONI
• Báron György: Michelangelo tekintete Antonioni töredékek
• Kelecsényi László: Magyar kapcsolat [JANUÁRTÓL] Antonioni Pesten
GENGSZTER-KÓD
• Pápai Zsolt: Törpe cézárok Elfeledett klasszikus gengszterfilmek
• Varró Attila: Vad bandák [JANUÁRTÓL] Retró-gengszterfilmek
MARILYN
• Ádám Péter: A védtelenség diszkrét bája Marilyn Monroe – 1. rész
NABOKOV
• Kulcsár Géza: A Nabokov-négyszög H. és H. – bűn és kétségbeesés
• Ardai Zoltán: Utazás a nimfával Lolita-adaptációk
MAGYAR MŰHELY
• Gelencsér Gábor: 738 perc Déry Tibor életéből Egy film-nagyregény lapjai
• Bán Zsófia: A jó banalitása Amerikai monográfia Forgács Péterről
MOZIPEST
• Sipos Júlia: Pest nagytotálban Beszélgetés Nagy Bálinttal
TELEVÍZÓ
• Pintér Judit Nóra: Forró szék Enyedi Ildikó – Gigor Attila: Terápia-sorozat
• Kovács Kata: Lelki Columbo Beszélgetés Gigor Attilával
FILM / REGÉNY
• Vajda Judit: Betyár, becsület Don Winslow: Barbár állatok
• Sepsi László: Zöld MacGuffin Oliver Stone: Vadállatok
KRITIKA
• Kovács Kata: Sosem fogok a hajamon lógni Deák Krisztina: Aglaja
• Kovács Marcell: Szemtanú nélkül Peter Strickland: Berberian Sound Studio
MOZI
• Pápai Zsolt: Temetésem szervezem
• Baski Sándor: Szesztolvajok
• Roboz Gábor: Pardon
• Forgács Nóra Kinga: Toszkán szépség
• Kovács Kata: Hétszer lenn, nyolcszor fenn
• Csiger Ádám: Gázos
• Huber Zoltán: Kertvárosi kommandó
• Varga Zoltán: Lorax
• Barkóczi Janka: A második feleség
• Sepsi László: Démoni doboz
• Varró Attila: Üss vagy fuss
DVD
• Pápai Zsolt: Barátom, Harvey
• Sepsi László: Ház az erdő mélyén
• Varga Zoltán: Top Secret!
• Tosoki Gyula: Vad évad
• Géczi Zoltán: Lockout – A titok nyitja
• Bata Norbert: Maraton életre-halálra
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Szabad préda

Békés Pál

A jó filmreklám mindig meghökkentő. A jó filmreklám mindig magvas. A jó filmreklám mindig igazat mond. Íme a Szabad préda beharangozójának utolsó mondatai: „Szembesüljön a jövővel! Hamar elmegy tőle a kedve.” – És tényleg. De nemcsak attól.

Amikor a híres autóversenyzőt a pályán fölrobbanó Forma 1-es masinából halála előtt egy tizedmásodperccel átszivattyúzzák a jövőbe, a 2009-es New Yorkba, nem egészen érti, mi történt vele. Mi sem. Vagy fél órának kell eltelnie, míg leesik a tantusz: a rendező azért választotta e viszonylag közeli jövőt, mert a főhős szerelmének, az 1991-ben húsz körüli leánynak még vonzó nőnek kell lennie, hogy folytatódhassék a románc. Ez a rendező elv. Az autóversenyzőt egyébként azért szemelik ki e jövő-utazásra, mert jól karbantartott porhüvelye kiválóan alkalmas további felhasználásra. A tervek szerint agyát kiürítik, és tekervényeit egy elhunyt konszernigazgató csíramentes körülmények közt tárolt emlékeivel töltik fel, aki így testet cserélvén tovább éldegél a jóminőségű, kisportolt tokban. De a mi hősünknek nem ment el az esze. Nem adja olyan könnyen az agyát. Így hát kezdetét veszi az össz-New York-i agyabugya és náspáng – természetesen tűzijátékkal körítve.

A New York-i jövő egyébként meglehetősen borús. A felosztott nagyváros egyes szektoraiban vízipatkányt nassolnak az ólmon, széndioxidon és egyéb mérgeken felnőtt és degenerálódott szegények, míg másutt a szupergazdagok gazdagodnak tovább. Igen szomorú dolog ez. Az egyetlen fénysugár e komor utópia fekete egén Mick Jagger mosolya. A fejvadászkommandó vezére ugyanis lassanként megkedveli a belevaló vadat – a Forma l-es pilótát – akit végigabajgat a filmen, s végül a rockfenomén tépett szájára tépett mosoly derül. Már ez önmagában garantálja a sikert. Hát még a happy ending! A konszernvezér a szimpatikus fejvadász aktív közreműködésével az enyészeté lesz, s ezzel végetér a lidérces agybaj. Mi pedig szemtanúi lehetünk egy golyóváltásban fogant barátság születésének, s egy szerelem újraéledésének. Látva látjuk, amint immár harcedzett hősünk régi-új szerelmével (íme a remény!) Rolls Royceba ül (íme a jövő!), s míg a nap megcsillan vakítófehér fogain (íme mind a harminchárom!), indít és elplaybolyong.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1992/07 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=513