KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2012/november
A 007-ES MODELL
• Huber Zoltán: A kém, akit szeretünk Bond-imázs
KRITIKA
• Alföldi Nóra: Nápoly felett az ég [FEBRUÁRTÓL] Matteo Garrone: Reality
MAGYAR MŰHELY
• Kovács Bálint: Megtalálni a kulcsot [FEBRUÁRTÓL] Beszélgetés Ujj Mészáros Károllyal
KRITIKA
• Pintér Judit Nóra: Haneke poklai Michael Haneke: Szerelem
GENGSZTER-KÓD
• Varró Attila: Vad bandák [FEBRUÁRTÓL] Retró-gengszterfilmek
• Pápai Zsolt: Törpe cézárok [FEBRUÁRTÓL] Elfeledett klasszikus gengszterfilmek
TONY SCOTT
• Varró Attila: Robotpilóták [FEBRUÁRTÓL] Kultuszmozi: Top Gun
KRITIKA
• Vincze Teréz: Vicces, de nem nevetünk [FEBRUÁRTÓL] Ulrich Seidl: Paradicsom: Szeretet
A 007-ES MODELL
• Szabó Ádám: Otthagyni a Nőt [FEBRUÁRTÓL] James Bond és a Kényelemhányados
CHRIS MARKER
• Bikácsy Gergely: Utópia-macskák [RÉSZLET] Chris Marker (1921-2012)
KRITIKA
• Margitházi Beja: Lombtalan álmok [FEBRUÁRTÓL] Vancsó Zoltán: Álomvölgy
PSZICHOTHRILLER
• Varga Zoltán: Lélekmélyi alvilág [RÉSZLET] A pszichothriller
TELEVÍZÓ
• Kovács Gellért: Motorizált gengszterék [FEBRUÁRTÓL] urt Sutter: Kemény motorosok
A 007-ES MODELL
• Hirsch Tibor: Bond színeváltozásai A 007-es szabvány
• Hubai Gergely: Dum-di-di-dum-dum [FEBRUÁRTÓL] Bond-zenék
TONY SCOTT
• Sepsi László: Ellenőrzött vonatok Tony Scott (1944-2012)
CHRIS MARKER
• Bíró Yvette: Az idő spiráljában Chris Marker: Nap nélkül
MAGYAR MŰHELY
• Kelecsényi László: A többi néma csend? Krúdy Gyula mozijában
PSZICHOTHRILLER
• Varró Attila: Kettős hatás Amíg alszol
• Csiger Ádám: A könyörtelen színház Az art-giallo
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: A dózse rinocérosza Velence
MARILYN
• Ádám Péter: A védtelenség diszkrét bája Marilyn Monroe 2. rész
TELEVÍZÓ
• Kovács Gellért: Motorizált gengszterék Kemény motorosok
KRITIKA
• Margitházi Beja: Lombtalan álmok Álomvölgy

              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Isteni szikra

Schreiber András

Flash of the Genius – amerikai, 2008. Rendezte: Marc Abraham. Írta: John Seabrook. Kép: Dante Spinotti. Zene: Aaron Zigman. Szereplők: Jake Abel (Dennis Kearns), Aaron Abrams (Ian Miellor), Alan Alda (Gregory Lawson), London Angelis (Wade Previck), Dylan Authors (Pat Kearns). Gyártó: Universal / Spyglass / Strike / Intermittent. Forgalmazó: Fórum Hungary. Feliratos. 119 perc.

 

Megérdemlik-e a nagy amerikai autógyárak, hogy (kormányzati segítséggel, az adófizetők pénzéből) megmentsék őket? – tavaly ősz óta gyakori szalagcím a tengerentúli sajtóban. Vállalati erkölcsről szólni válságban különösen divatos – az eddig producerként ténykedő Marc Abraham (Ember gyermeke) rendezői debütjében egy negyven éve megesett igaz történetet mesél újra, de szem előtt tartja a mai dilemmákat is. A 2005-ben elhunyt Dr. Robert Kearns, detroiti mérnök-professzor és feltaláló az 1960-as években fejlesztette ki a megszakításokkal, több fokozatban működő (ma is használatos) ablaktörlőt, amelyet családi vállalkozásban, a Previck céggel közösen tervezett legyártani. A prototípust jóhiszeműen megmutatta a hevesen érdeklődő Ford Motor Company mérnökeinek, ám a vállalati szakemberek beavatása után a cég felfüggesztette a tárgyalásokat a feltalálóval, majd hamarosan piacra dobta a Kearns-féle ablaktörlővel felszerelt új Ford-modellt. Kisvártatva minden autógyár Kearns találmányát alkalmazta, de senki nem fizetett érte – legalábbis amíg a felháborodott professzor 1978-ban meg nem nyerte a Ford ellen indított szabadalmi pert.

A kisember és a mamutszervezet harcának filmjeiben (Caprától a Coenekig) a morál a kulcsszó, és Abraham opuszában sincs ez másként. Nem a kárpótlásként megszerezhető dollármilliók, hanem a becsület a lényeg. S bár a meglopott géniusz felháborodása éppen elég hajtóerőt ad a filmnek, Abraham többször erősen a fékre lép, mintha csak attól tartana, hogy különben belehajt a hollywoodi hatásvadászat kátyújába. A megtört és pszichiátriai gondozásra szoruló Kearns összeomlása a fősodorban megszokottól eltérően nem látványos, később sincs zajos családi dráma, a tárgyalótermi jelenetek is visszafogottak, és elmarad a kirobbanó győzelmi mámor is. Meglehet azért, mert az Isteni szikra nem csak a tisztesség, de a termékhűség filmje is. A több százezer embernek munkát adó óriásvállalat vezetői ugyan alaposan rászedték a kisembert, de ez nem készteti arra, hogy búcsút intsen jól bejáratott Ford Galaxy-jának (és ezzel a vállalat munkásainak is). Ez a fajta lojalitás pedig érdekesen rímel arra a Washington Post-értesülésre, miszerint a csőd szélén táncoló amerikai autógyárak megmentésére felállított Detroit-munkacsoport tagjai zömében japán kocsival indulnak reggel munkába.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/04 54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9741