KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2012/november
A 007-ES MODELL
• Huber Zoltán: A kém, akit szeretünk Bond-imázs
KRITIKA
• Alföldi Nóra: Nápoly felett az ég [FEBRUÁRTÓL] Matteo Garrone: Reality
MAGYAR MŰHELY
• Kovács Bálint: Megtalálni a kulcsot [FEBRUÁRTÓL] Beszélgetés Ujj Mészáros Károllyal
KRITIKA
• Pintér Judit Nóra: Haneke poklai Michael Haneke: Szerelem
GENGSZTER-KÓD
• Varró Attila: Vad bandák [FEBRUÁRTÓL] Retró-gengszterfilmek
• Pápai Zsolt: Törpe cézárok [FEBRUÁRTÓL] Elfeledett klasszikus gengszterfilmek
TONY SCOTT
• Varró Attila: Robotpilóták [FEBRUÁRTÓL] Kultuszmozi: Top Gun
KRITIKA
• Vincze Teréz: Vicces, de nem nevetünk [FEBRUÁRTÓL] Ulrich Seidl: Paradicsom: Szeretet
A 007-ES MODELL
• Szabó Ádám: Otthagyni a Nőt [FEBRUÁRTÓL] James Bond és a Kényelemhányados
CHRIS MARKER
• Bikácsy Gergely: Utópia-macskák [RÉSZLET] Chris Marker (1921-2012)
KRITIKA
• Margitházi Beja: Lombtalan álmok [FEBRUÁRTÓL] Vancsó Zoltán: Álomvölgy
PSZICHOTHRILLER
• Varga Zoltán: Lélekmélyi alvilág [RÉSZLET] A pszichothriller
TELEVÍZÓ
• Kovács Gellért: Motorizált gengszterék [FEBRUÁRTÓL] urt Sutter: Kemény motorosok
A 007-ES MODELL
• Hirsch Tibor: Bond színeváltozásai A 007-es szabvány
• Hubai Gergely: Dum-di-di-dum-dum [FEBRUÁRTÓL] Bond-zenék
TONY SCOTT
• Sepsi László: Ellenőrzött vonatok Tony Scott (1944-2012)
CHRIS MARKER
• Bíró Yvette: Az idő spiráljában Chris Marker: Nap nélkül
MAGYAR MŰHELY
• Kelecsényi László: A többi néma csend? Krúdy Gyula mozijában
PSZICHOTHRILLER
• Varró Attila: Kettős hatás Amíg alszol
• Csiger Ádám: A könyörtelen színház Az art-giallo
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: A dózse rinocérosza Velence
MARILYN
• Ádám Péter: A védtelenség diszkrét bája Marilyn Monroe 2. rész
TELEVÍZÓ
• Kovács Gellért: Motorizált gengszterék Kemény motorosok
KRITIKA
• Margitházi Beja: Lombtalan álmok Álomvölgy

              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Rémálom az Elm utcában I–VII.

Varga Zoltán

Nightmare on Elm Street – amerikai, 1984–1994. Rendezte: Wes Craven, Renny Harlin, Chuck Russell és mások. Szereplők: Robert Englund, John Saxon, Heather Langerkamp. Forgalmazó: FHE Hungary.

 

„Egy, kettő, Freddy érted jő” – figyelmeztet a mondóka a Rémálom az Elm utcában című 1984-es horrorfilmben, amely igen kreatívan dolgozta ki a már sokféleképpen megjelenített mumus karakterét. Az író–rendező Wes Craven leleménye túlmutat saját rossz emlékeinek és félelmeinek fölidézésén, Freddy Krueger alakjához ugyanis az álom és a valóság közötti határok eltörlésének nyugtalanító élményét társítja, s ez kínál lehetőséget arra, hogy a film meghaladja a nyolcvanas években divatos tinihorror hamar ellaposodott eszköztárát. Elsősorban a horror és a rémálmok, illetőleg a film és az álom közötti összefüggéseket kutatja, szürrealista motívumai pedig sohasem hagyják el látványosan a valósnak hitt világot – hatása éppen ebben rejlik, s ez az a banánhéj, amin elcsúsznak a folytatások. A Rémálom…-széria következő darabjai az ébrenlét és az alvás közti váltást sokkal hivalkodóbban jelzik, epizódról epizódra növekszik az olykor ötletes, de leginkább erőltetett fantáziaképek súlya, ez pedig kikezdi az első részt éltető többértelműséget. Cserébe viszont a folytatások avatják Freddyt körülrajongott horror-ikonná, bennük válik azzá a perverz showmanné, akit a debütálása csak megelőlegzett – a csípős megjegyzésekkel és fekete humorral dúsított rémálmok az utóbbi évtizedek egyik legemblematikusabb szörnyetegét rajzolták ki. Noha már a második rész is sokaknál kiverte a biztosítékot, a harmadik, negyedik és talán az ötödik résznek masszív rajongótábora van; a mélypontot jelentő hatodik tételt követően pedig ismét Craven vette kezelésbe a borotvakesztyűs rémet, s az önreflexív, metafilmi Az új rémálomban Freddy kiterjeszthette tevékenységét a szülőatyja által behatárolt kisvárosi Elm utcán túlra is, és meg sem állt Hollywoodig.

Extrák: Nincsenek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/05 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9775