KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2013/február
FEKETE AMERIKA
• Varga Dénes: Keménykalap és körszakáll Lincoln a moziban
• Sepsi László: Szoboravatás Steven Spielberg: Lincoln
• Csiger Ádám: Véres gyökerek A rabszolga-exploitation
• Nevelős Zoltán: Fekete dinamit Quentin Tarantino: Django elszabadul
KEROUAC
• Varró Attila: Az eltűnt idők nyomában Film/Regény: Úton
FILM / REGÉNY
• Gelencsér Gábor: Ugyanaz hátulról Klasszikusok filmritmusban
• Hubai Gergely: Barikádok dala A nyomorultak-musical
VINTERBERG
• Roboz Gábor: A kaméleon tragédiája Thomas Vinterberg
• Baski Sándor: Csak jót akarnak Thomas Vinterberg: Vadászat
WAKAMATSU
• Vágvölgyi B. András: A törvényen kívüli Koji Wakamatsu 1936-2012
CHYTILOVÁ
• Zalán Vince: A harmadik jelentés Chytilová „százszorszép” filmjei – 1. rész
MAGYAR MŰHELY
• Zalán Vince: Éleslátó igazmondás A magyar dokumentumfilm-kánon
• Kelecsényi László: Éleslátó igazmondás A magyar dokumentumfilm-kánon
TELEVÍZÓ
• Huber Zoltán: Önismereti tréningek Tévéhősök identitásválságban – 1. rész
LATIN-AMERIKA
• Baski Sándor: Melankolikus szólamok Latin-amerikai Filmfesztivál
• Margitházi Beja: A krokodil szelleme Miguel Gomes: Tabu
KRITIKA
• Varga Zoltán: Minden sikeres férfi mögött… Sacha Gervasi: Hitchcock
MOZI
• Varró Attila: Zero Dark Thirty
• Huber Zoltán: A király látogatása
• Forgács Nóra Kinga: A lehetetlen
• Lovas Anna: Bérelj cicát!
• Roboz Gábor: Gyilkos Joe
• Sepsi László: Jack Reacher
• Alföldi Nóra: 40 és annyi
• Zalán Márk: Pasiból lett férfi
• Szabó Noémi: Violeta: köszönet az életnek
• Baski Sándor: 360
• Kovács Kata: Most jó
• Tüske Zsuzsanna: Napos oldal
DVD
• Varga Zoltán: Macskássy Gyula animációi
• Pápai Zsolt: Trükkös halál
• Sepsi László: A vizsga
• Pápai Zsolt: Szökevényvonat
• Vincze Árpád: Pixar rövidfilmek 2.
• Géczi Zoltán: Átjáró
MAGYAR MŰHELY
• Pápai Zsolt: A király koronája Király Jenő: A film szimbolikája I-IV.
• Varga Zoltán: A király koronája Király Jenő: A film szimbolikája I-IV.

             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A zongorakísérő

Glauziusz Tamás

Nina Berberovát a franciák fedezték fel egy évtizede. Nina Berberova nem fiatal színésznő, hanem matrónakorú, emigráns orosz írónő. Oroszul, franciául és angolul írt: egy könyve nemrég magyarul is megjelent H. G. Wells és Gorkij szeretőjéről, egy nemzetközi kalandornőről. Berberova az elmúlt években olyannyira divatba jött Párizsban, hogy képtelenség eldönteni, igazán jó író-e, vagy csak varázsos egyéniségű „nagy idők nagy tanúja”.

Romane Bohringer-t kamaszlányként híres atyjának köszönhetően fedezte fel a francia film, miként nemrég apja s anyja révén a kamaszlány Charlotte Gainsbourg-t. Most ő játssza a (megváltoztatott) Berberova-regény nyomán készült Claude Miller-film, A zongorakísérő főszerepét.

A felfedezések filmjének ígérkezett talán A zongorakísérő. Rendezőjétől nem idegen az ilyesmi. Claude Miller ugyan rutinos filmkészítő, de nem a rutin rabja: sok filmfajtában csillantotta fel újító tehetségét, s bár legfurcsább, legszabálytalanabb filmjeit itthon nem láthattuk (A menetelés legjobb módja – Patrick Dewaerrel; Halálos kószálás – Isabelle Adjanival), Charlotte Gainsbourg-ra talán emlékezünk A csitriből, s főleg az új hullámosan friss A kis tolvajlányból.

A zongorakísérő azonban nem lett a felfedezések filmje, sőt a szépen, színvonalasan tálalt közhelyek filmje, az ízlésesen hagyományos melodráma filmje lett.

A német megszállás utolsó éveiben egy híres párizsi énekesnő zongorakísérőül választ egy kamaszlányt. Az énekesnő, s a németekkel kollaboráló fezőr férje nemsokára „átáll” a londoni franciákhoz; a kamaszlány Londonba is követi őket. Rajongva, átszellemült ájulattal imádja énekesnőjét, s tanúja lesz, miképp csalja meg az a fezőr férjet, tanúja lesz egy tragédiába forduló titkos szerelmi kapcsolatnak.

A filmben nem a kamaszlány-Bohringer a legjobb, hanem a fezőr férjet játszó apja, Richard Bohringer. Ő volt a híres Greenaway-film szakácsa, de általában rejtélyesen ellenszenves bűnözőket, vagy ugyanilyen nyomozókat szokott megformálni. Különös, rekedt hangja, görcsös, váratlan gesztusai vannak. Nagyon jó színész, miatta érdemes megnézni e megszállást és történelmet, meg ódon hangulatú szerelmi háromszöget egyaránt a kamaszlány szemével megelevenítő hibátlanul unalmas, ízlésesen középszerű filmet.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1993/10 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1100