KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2013/február
FEKETE AMERIKA
• Varga Dénes: Keménykalap és körszakáll Lincoln a moziban
• Sepsi László: Szoboravatás Steven Spielberg: Lincoln
• Csiger Ádám: Véres gyökerek A rabszolga-exploitation
• Nevelős Zoltán: Fekete dinamit Quentin Tarantino: Django elszabadul
KEROUAC
• Varró Attila: Az eltűnt idők nyomában Film/Regény: Úton
FILM / REGÉNY
• Gelencsér Gábor: Ugyanaz hátulról Klasszikusok filmritmusban
• Hubai Gergely: Barikádok dala A nyomorultak-musical
VINTERBERG
• Roboz Gábor: A kaméleon tragédiája Thomas Vinterberg
• Baski Sándor: Csak jót akarnak Thomas Vinterberg: Vadászat
WAKAMATSU
• Vágvölgyi B. András: A törvényen kívüli Koji Wakamatsu 1936-2012
CHYTILOVÁ
• Zalán Vince: A harmadik jelentés Chytilová „százszorszép” filmjei – 1. rész
MAGYAR MŰHELY
• Zalán Vince: Éleslátó igazmondás A magyar dokumentumfilm-kánon
• Kelecsényi László: Éleslátó igazmondás A magyar dokumentumfilm-kánon
TELEVÍZÓ
• Huber Zoltán: Önismereti tréningek Tévéhősök identitásválságban – 1. rész
LATIN-AMERIKA
• Baski Sándor: Melankolikus szólamok Latin-amerikai Filmfesztivál
• Margitházi Beja: A krokodil szelleme Miguel Gomes: Tabu
KRITIKA
• Varga Zoltán: Minden sikeres férfi mögött… Sacha Gervasi: Hitchcock
MOZI
• Varró Attila: Zero Dark Thirty
• Huber Zoltán: A király látogatása
• Forgács Nóra Kinga: A lehetetlen
• Lovas Anna: Bérelj cicát!
• Roboz Gábor: Gyilkos Joe
• Sepsi László: Jack Reacher
• Alföldi Nóra: 40 és annyi
• Zalán Márk: Pasiból lett férfi
• Szabó Noémi: Violeta: köszönet az életnek
• Baski Sándor: 360
• Kovács Kata: Most jó
• Tüske Zsuzsanna: Napos oldal
DVD
• Varga Zoltán: Macskássy Gyula animációi
• Pápai Zsolt: Trükkös halál
• Sepsi László: A vizsga
• Pápai Zsolt: Szökevényvonat
• Vincze Árpád: Pixar rövidfilmek 2.
• Géczi Zoltán: Átjáró
MAGYAR MŰHELY
• Pápai Zsolt: A király koronája Király Jenő: A film szimbolikája I-IV.
• Varga Zoltán: A király koronája Király Jenő: A film szimbolikája I-IV.

             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Lovagregény

Harmat György

 

A nem kereskedelmi indíttatású filmkészítők a történelmi témában a társadalmi folyamatok megrajzolásának lehetőségét látják, alkalmat a kutatásra a jelenkori konfliktusok forrásvidékén. A hollywoodi film- és televízióipar számára a történelem: látványos fantáziavilág, kulissza és történetek halmaza. Egymásra épülése, folytonossága nincs, csak kiragadható, érdekes darabjai. A Lovagregény tökéletesen illik e sorba, ám szerencsére távol esik a tendencia abszurd (bár logikus) végpontjától, melyet a Herkules- és Xena-féle szériák képviselnek. Ezek hetet-havat összehordanak, alkotóiknak mindegy, görög vagy római mitológia, bibliai történet, középkori história, egyként belezagyválják kalandsorozatukba.

A Lovagregény jópofa, szemtelen anakronizmusai más tőről fakadnak. Remélhetőleg nem akad a legfőbb célközönség, a tinédzserek között oly oktondi, aki azt képzelné: a XIV. században a lovagi torna nézői a Queen We Will Rock You című számát énekelve várják a viadalt, a kovács meg Nike márkajelet kalapál bele a vértezetbe.

A párbeszédekbe modern elemek szövődnek, a jeleneteknek van sodrásuk, a cselekménynek azonban nincs több, mint két órára elegendő töltése. Ez ugyanis (az eredeti cím szerint) lovagmese, viszont több szeretne lenni: nagyepika, lovagregény (ahogy a magyar cím mondja). Főhősét pedig, az ifjú fegyverhordozót arra hajtja a becsvágy, hogy szerény származása ellenére bajnokká (és nemesemberré) váljék. A címnek egyébként a Canterbury mesék szerzőjéhez, Geoffrey Chaucerhez is van köze, akinek alakját hozzá illő tiszteletlenséggel építették bele a történetbe.

Összességében élvezetes kosztümös Rocky-variációt látunk, s ebben része van a rockzene üdítő használatának éppúgy, mint a legfrissebb ausztrál importsztárnak (Heath Ledger), aki megjelenésében és játékában is tökéletesen alkalmas az ambiciózus apród szerepére.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2001/12 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3544