KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2013/február
FEKETE AMERIKA
• Varga Dénes: Keménykalap és körszakáll Lincoln a moziban
• Sepsi László: Szoboravatás Steven Spielberg: Lincoln
• Csiger Ádám: Véres gyökerek A rabszolga-exploitation
• Nevelős Zoltán: Fekete dinamit Quentin Tarantino: Django elszabadul
KEROUAC
• Varró Attila: Az eltűnt idők nyomában Film/Regény: Úton
FILM / REGÉNY
• Gelencsér Gábor: Ugyanaz hátulról Klasszikusok filmritmusban
• Hubai Gergely: Barikádok dala A nyomorultak-musical
VINTERBERG
• Roboz Gábor: A kaméleon tragédiája Thomas Vinterberg
• Baski Sándor: Csak jót akarnak Thomas Vinterberg: Vadászat
WAKAMATSU
• Vágvölgyi B. András: A törvényen kívüli Koji Wakamatsu 1936-2012
CHYTILOVÁ
• Zalán Vince: A harmadik jelentés Chytilová „százszorszép” filmjei – 1. rész
MAGYAR MŰHELY
• Zalán Vince: Éleslátó igazmondás A magyar dokumentumfilm-kánon
• Kelecsényi László: Éleslátó igazmondás A magyar dokumentumfilm-kánon
TELEVÍZÓ
• Huber Zoltán: Önismereti tréningek Tévéhősök identitásválságban – 1. rész
LATIN-AMERIKA
• Baski Sándor: Melankolikus szólamok Latin-amerikai Filmfesztivál
• Margitházi Beja: A krokodil szelleme Miguel Gomes: Tabu
KRITIKA
• Varga Zoltán: Minden sikeres férfi mögött… Sacha Gervasi: Hitchcock
MOZI
• Varró Attila: Zero Dark Thirty
• Huber Zoltán: A király látogatása
• Forgács Nóra Kinga: A lehetetlen
• Lovas Anna: Bérelj cicát!
• Roboz Gábor: Gyilkos Joe
• Sepsi László: Jack Reacher
• Alföldi Nóra: 40 és annyi
• Zalán Márk: Pasiból lett férfi
• Szabó Noémi: Violeta: köszönet az életnek
• Baski Sándor: 360
• Kovács Kata: Most jó
• Tüske Zsuzsanna: Napos oldal
DVD
• Varga Zoltán: Macskássy Gyula animációi
• Pápai Zsolt: Trükkös halál
• Sepsi László: A vizsga
• Pápai Zsolt: Szökevényvonat
• Vincze Árpád: Pixar rövidfilmek 2.
• Géczi Zoltán: Átjáró
MAGYAR MŰHELY
• Pápai Zsolt: A király koronája Király Jenő: A film szimbolikája I-IV.
• Varga Zoltán: A király koronája Király Jenő: A film szimbolikája I-IV.

             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Twister

Mátyás Péter

A történet középpontjában a tornádók viselkedését vizsgáló csapat áll, amely új, a megelőzést segítő berendezést szeretne üzembe állítani. Ahhoz, hogy eredményesek legyenek, mindig a forgószél előtt kell járniuk, hogy időben beindíthassák a gépet. A tudósoknak egy másik, jobban felszerelt „viharvadász” csapattal is meg kell küzdeniük.

A Twister látványos és feszes tempójú katasztrófafilm, melynek amerikai bevételei már a 220 millió dollárt is meghaladták. A siker titka nagyrészt az alkotókban keresendő. A történetet Michael Crichton írta (Kóma, Jurassic Park) és Jack N. Green fényképezte, akit egykor Oscar-díjra is jelöltek (Nincs bocsánat). A rendező Jan De Bont először operatőrként szerzett hírnevet olyan zajos sikerekben, mint a Drágán add az életed! vagy az Elemi ösztön – ezt követte első rendezése, a Féktelenül. Az itt szerzett tapasztalatokat alkalmazza azokban az országúti jelenetekben, amelyekben hőseink a légörvény útjába kerülnek, hogy beindítsák a Dorothy névre keresztelt (utalás az Óz, a csodák csodája főszereplőjére) tornádó-vizsgálót. A film műszaki háttere lenyűgöző, olykor több mint tíz kamera dolgozik, s nagyszerűek a speciális effektusok is.

A néző mégsem lehet elégedett. Két vihar között még a filmhősök is hétköznapi életet élnek. Akad itt gyermekkori emlékeitől szabadulni nem tudó asszony, érzelmi zavaraival küszködő férj, mindenkit keblére ölelő nagynéni és életmentő kutyája is. A tornádónak dramaturgiai karaktere van: összebékíti a válófélben lévő házaspárt, elpusztítja a feketébe öltözött pénzhajhász riválisokat, de megkíméli a jók, a gyerekek, a kutyák stb. életét. Fárasztóak Hollywood sablonjai – méltatlanok ahhoz a technikai arzenálhoz, amit felvonultattak.

Valami hiányt érezhettek az alkotók is, amikor egy élő klasszikushoz fordultak. Az egyik jelenetben a kisváros autós mozijában éppen Stanley Kubrick Ragyogás című filmjét vetítik, amikor a forgószél megérkezik. Értjük a párhuzamot a filmes borzalom és a tornádó pusztítása között. Ám a Ragyogás filmvásznát elsöprő vihar láttán egy másik asszociáció is eszünkbe juthat a hollywoodi kommerszről, amely ugyanígy söpri el a száz éves mozi Kubrick nevével szimbolizált nagykorúságát. A Twister végére az értékest, a maradandót elfújta a szél.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/10 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=374