KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2013/április
HITCHCOCK
• Benke Attila: Tévedések és áldozatok Hitchcock és hősei
• Hubai Gergely: Halálkeringők Hitchcock filmzenéje
• Schubert Gusztáv: A géniusz műhelyében Stephen Rebello: Alfred Hitchcock Így készült a Psycho
AUDREY HEPBURN
• Tüske Zsuzsanna: Az apás Galatea Audrey Hepburn
ÓZ FÖLDJÉN
• Sepsi László: Lefelé a Sárga úton Óz-filmek
• Ardai Zoltán: A sziluett Óz, a csodák csodája
SZUPERHŐS ÉS FILOZÓFUS
• Huber Zoltán: Így használd az okostelefonod Heidegger és a Vasember
MAGYAR MŰHELY
• Muhi Klára: „Nem is tudtuk, hogy ilyen sötétben élünk” Beszélgetés a Nevelésügyi sorozat rendezőivel
• Szalai Györgyi: Felejtés ellen Emlékezés Wilt Pálra
FESZTIVÁL
• Varró Attila: Vágyak és vezeklések Berlinale 2013
• Gyenge Zsolt: Az anyaszomorító Călin Peter Netzer: A gyermek fekvése
CHYTILOVÁ
• Zalán Vince: A harmadik jelentés Chytilová „százszorszép” filmjei – 3. rész
MOZIPEST
• Sipos Júlia: Lakatlanul Beszélgetés Szemerey Samuval
FILM / REGÉNY
• Szabó Noémi: Többnyire ártalmatlan Isaac Marion: Eleven testek
• Sepsi László: Fél-élet Jonathan Levine: Eleven testek
JAPÁN REBELLISEK
• Vágvölgyi B. András: Szex, hírnév, politika Nagisa Ôshima
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: Amerika anno zéró A Mester
• Bikácsy Gergely: Érzelmek iskolája Május után
MOZI
• Baski Sándor: ill Manors – Rázós környék
• Sepsi László: No
• Huber Zoltán: Halálhegy – A Dyatlov-rejtély
• Forgács Nóra Kinga: Tango Libre – Szabad a tánc
• Margitházi Beja: Teddy Bear
• Alföldi Nóra: A csodacsapat
• Kovács Kata: Camille kétszer
• Géczi Zoltán: Likvidálva
• Barkóczi Janka: Egy hölgy Párizsban
• Parádi Orsolya: Tökéletes hang
• Kránicz Bence: Csapda
• Tüske Zsuzsanna: Dől a moné
• Varró Attila: Az óriásölő
DVD
• Szabó Ádám: Ölni kíméletesen
• Pápai Zsolt: Limonádé Joe
• Soós Tamás: Fejbenjáró bűn
• Nagy V. Gergő: Két nap az élet
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Az X-Men visszatért
JAPÁN REBELLISEK
• Csiger Ádám: Harcosok klubja Japán radikális rendezői

             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Adaline varázslatos élete

Forgács Nóra Kinga

The Age of Adaline – amerikai, 2015. Rendezte: Lee Toland Krieger. Írta: J. Mills Goodloe, Salvador Paskowitz. Kép: David Lanzenberg. Zene: Rob Simonsen. Szereplők: Blake Lively (Adaline), Harrison Ford (William), Ellen Burstyn (Flemming), Michiel Huisman (Ellis Jones). Gyártó: Lakeshore Entertainment. Forgalmazó: Big Bang Media. Szinkronizált. 110 perc.

Kimeríthetetlen azon filmek tárháza, melyek körbejárják életidőnkhöz fűződő viszonyunkat. Rengeteg műfaj szippantotta be időélményünket bonyodalmába, romantikus konfliktus is kinőtt belőle a mozi története során. Legyen szó akár komédiáról (Az 50 első randi, Idétlen időkig), fantasyról (A Gyűrűk Ura, Twilight), sci-firől (A holnap határa) vagy melodrámáról (Az időutazó felesége, Benjamin Button különös élete), ha nem ugyanúgy éljük meg az idő múlását, akkor magányra vagyunk ítélve.

Az Adaline varázslatos életének alaphelyzete elsőre megmosolyogtató: van egy nő, aki nem öregszik, fiatal és gyönyörű marad. Bármilyen abszurd is, így nem könnyű élni. Lenni lehet, valahol az élet mellett rejtőzve, folyton menekülve. Természetesen a szerelem indítja el a változást. A filmet a Benjamin Button-sztorival rokonítja, hogy Adaline sorsa is történelmi tablóvá, ikonikus múlt századi melodrámává válhatna. Lee Toland Krieger mozijának legnagyobb problémája, hogy megússza a feladatot. A melodráma nem teljesedik ki, pedig az alapanyag kiváló, még azt a lehetőséget sem bontja ki, hogy Adaline születési dátumától, 1908. január elsejétől kezdve meséljen valamit a XX. századról. Habár felbukkan pár jelzés, a téma eredendő kötődését fotóhoz, filmhez sem sikerül igazán megmutatni, pedig ha az eleven idő tartósításáról van szó, ez kézenfekvő volna. És hiába vetődik fel egy várostörténeti szál is, Adaline varázslatos élete San Francisco épülésével sem fonódik össze. Marad a romantikus mese. A film erénye, hogy klasszikusan elegáns, ahogyan Blake Lively szépsége is. De alig ismerjük meg a szereplőket, az évszázadot, a várost és a történetet, ez megnehezíti az azonosulást. Ebben a kimért románcban lett volna ennél nagyobb potenciál is. Ott doboghatna minden képkocka mögött az a bizonyos szív, amit így viszont folyton újra kell indítani.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/05 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12225