KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2013/április
HITCHCOCK
• Benke Attila: Tévedések és áldozatok Hitchcock és hősei
• Hubai Gergely: Halálkeringők Hitchcock filmzenéje
• Schubert Gusztáv: A géniusz műhelyében Stephen Rebello: Alfred Hitchcock Így készült a Psycho
AUDREY HEPBURN
• Tüske Zsuzsanna: Az apás Galatea Audrey Hepburn
ÓZ FÖLDJÉN
• Sepsi László: Lefelé a Sárga úton Óz-filmek
• Ardai Zoltán: A sziluett Óz, a csodák csodája
SZUPERHŐS ÉS FILOZÓFUS
• Huber Zoltán: Így használd az okostelefonod Heidegger és a Vasember
MAGYAR MŰHELY
• Muhi Klára: „Nem is tudtuk, hogy ilyen sötétben élünk” Beszélgetés a Nevelésügyi sorozat rendezőivel
• Szalai Györgyi: Felejtés ellen Emlékezés Wilt Pálra
FESZTIVÁL
• Varró Attila: Vágyak és vezeklések Berlinale 2013
• Gyenge Zsolt: Az anyaszomorító Călin Peter Netzer: A gyermek fekvése
CHYTILOVÁ
• Zalán Vince: A harmadik jelentés Chytilová „százszorszép” filmjei – 3. rész
MOZIPEST
• Sipos Júlia: Lakatlanul Beszélgetés Szemerey Samuval
FILM / REGÉNY
• Szabó Noémi: Többnyire ártalmatlan Isaac Marion: Eleven testek
• Sepsi László: Fél-élet Jonathan Levine: Eleven testek
JAPÁN REBELLISEK
• Vágvölgyi B. András: Szex, hírnév, politika Nagisa Ôshima
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: Amerika anno zéró A Mester
• Bikácsy Gergely: Érzelmek iskolája Május után
MOZI
• Baski Sándor: ill Manors – Rázós környék
• Sepsi László: No
• Huber Zoltán: Halálhegy – A Dyatlov-rejtély
• Forgács Nóra Kinga: Tango Libre – Szabad a tánc
• Margitházi Beja: Teddy Bear
• Alföldi Nóra: A csodacsapat
• Kovács Kata: Camille kétszer
• Géczi Zoltán: Likvidálva
• Barkóczi Janka: Egy hölgy Párizsban
• Parádi Orsolya: Tökéletes hang
• Kránicz Bence: Csapda
• Tüske Zsuzsanna: Dől a moné
• Varró Attila: Az óriásölő
DVD
• Szabó Ádám: Ölni kíméletesen
• Pápai Zsolt: Limonádé Joe
• Soós Tamás: Fejbenjáró bűn
• Nagy V. Gergő: Két nap az élet
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Az X-Men visszatért
JAPÁN REBELLISEK
• Csiger Ádám: Harcosok klubja Japán radikális rendezői

             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Férfibecsület

Harmat György

 

„Láttál már féllábú afroamerikai búvárt? Én igen. Ne tudd meg, milyen.” Aligha jutott volna eszembe summázatként e gyarló szellemeskedés, csak kicsit lenne eredetibb munka a Férfibecsület, picit specifikusabb, ha legalább parányi jeleit mutatná az alkotói fantáziának.

Ízlés és vérmérséklet kérdése, ki mikor lesz torkig Hollywood mérhetetlen szellemi tunyaságával. (Én most, nem először.) Azzal, hogy ott, nekik mindegy miféle egyéniséget visznek vászonra. Ugyanaz a szerkesztésmód, a figura skiccelés, a plánozás és az üzenet, függetlenül attól, hogy a cselekmény során olasz prolifiú verekszi-e fel magát bokszolókirállyá, zsidó kóristalány Broadway-sztárrá vagy (mint jelen esetben) egy fekete földműves fia elit mentőbúvárrá. A kiemelkedés vágyától hajtott, sanyarú sors edzette jellem elé nem vethet az élet olyan akadályt, melyen az által ne hágna. Carl Breshear – megküzdve az 1950-es évek rasszista közegével – első és egyedüli feketeként végzi el a búvártiszti iskolát, lesz korosztálya legjobbja, s amikor egy baleset következményeként térdből levágják az egyik lábát, műlábbal is visszamegy életmentő búvárnak.

Az akarat diadalát illusztráló amerikai filmek általában megtörtént eseteken alapulnak. Ez is. A Férfibecsületbe azonban Carl megszemélyesítője, a kiváló Cuba Gooding Jr. és a színészóriás Robert De Niro sem képes életet lehelni. (Utóbbi a kiképzőtisztet alakítja, aki „niggergyűlölőből” Carl szövetségesévé nemesül.) Marad tehát ezredszer is: a férfiasság, az önérzet, a küzdőszellem iskolája, azaz a fárasztó, lélektelen, minden egyediségétől megfosztott tanmese.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2001/04 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3284