KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2013/április
HITCHCOCK
• Benke Attila: Tévedések és áldozatok Hitchcock és hősei
• Hubai Gergely: Halálkeringők Hitchcock filmzenéje
• Schubert Gusztáv: A géniusz műhelyében Stephen Rebello: Alfred Hitchcock Így készült a Psycho
AUDREY HEPBURN
• Tüske Zsuzsanna: Az apás Galatea Audrey Hepburn
ÓZ FÖLDJÉN
• Sepsi László: Lefelé a Sárga úton Óz-filmek
• Ardai Zoltán: A sziluett Óz, a csodák csodája
SZUPERHŐS ÉS FILOZÓFUS
• Huber Zoltán: Így használd az okostelefonod Heidegger és a Vasember
MAGYAR MŰHELY
• Muhi Klára: „Nem is tudtuk, hogy ilyen sötétben élünk” Beszélgetés a Nevelésügyi sorozat rendezőivel
• Szalai Györgyi: Felejtés ellen Emlékezés Wilt Pálra
FESZTIVÁL
• Varró Attila: Vágyak és vezeklések Berlinale 2013
• Gyenge Zsolt: Az anyaszomorító Călin Peter Netzer: A gyermek fekvése
CHYTILOVÁ
• Zalán Vince: A harmadik jelentés Chytilová „százszorszép” filmjei – 3. rész
MOZIPEST
• Sipos Júlia: Lakatlanul Beszélgetés Szemerey Samuval
FILM / REGÉNY
• Szabó Noémi: Többnyire ártalmatlan Isaac Marion: Eleven testek
• Sepsi László: Fél-élet Jonathan Levine: Eleven testek
JAPÁN REBELLISEK
• Vágvölgyi B. András: Szex, hírnév, politika Nagisa Ôshima
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: Amerika anno zéró A Mester
• Bikácsy Gergely: Érzelmek iskolája Május után
MOZI
• Baski Sándor: ill Manors – Rázós környék
• Sepsi László: No
• Huber Zoltán: Halálhegy – A Dyatlov-rejtély
• Forgács Nóra Kinga: Tango Libre – Szabad a tánc
• Margitházi Beja: Teddy Bear
• Alföldi Nóra: A csodacsapat
• Kovács Kata: Camille kétszer
• Géczi Zoltán: Likvidálva
• Barkóczi Janka: Egy hölgy Párizsban
• Parádi Orsolya: Tökéletes hang
• Kránicz Bence: Csapda
• Tüske Zsuzsanna: Dől a moné
• Varró Attila: Az óriásölő
DVD
• Szabó Ádám: Ölni kíméletesen
• Pápai Zsolt: Limonádé Joe
• Soós Tamás: Fejbenjáró bűn
• Nagy V. Gergő: Két nap az élet
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Az X-Men visszatért
JAPÁN REBELLISEK
• Csiger Ádám: Harcosok klubja Japán radikális rendezői

             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A mell és a Hold

Tamás Amaryllis

 

A cirkuszi sátor, a bohócok, mutatványosok színháza a kisfiú Bigas Luna tekintete előtt nő a szemünk láttára a Holdig, s mi ámulva nézzük ezt az izzó filmrománcot. Az idomárok, flitteres artisták világát utoljára Fellini láttatta hasonló tehetséggel. S valóban, a mintaszerűen pergő minidrámák, minitragédiák, minibohózatok sora – a kisfiú egy szépséges katalán nő igézetében, a gyerekpisi szaga és a kivirágzott fakereszt – Fellini legnagyobb korszakának filmötleteire emlékeztet.

A rendezői, színészi, zeneszerzői, operatőri remeklés visszatérés az Országúton, a Bohócok eszményéhez. Watteau bohócai, a Bajazzók, Chaplin clownja, Bigas Luna emberpiramisra felkapaszkodó kisfiúja vagy az Edith Piaf számra lázbajövő Nagy Pukiművész – a félelemnélküli igazmondás együgyű bajnokai. Elragadtatott figurák a titokzatosan örök gyermekkorból, csak most kalauzunk a kisfiú/kamasz Bigas Luna, ahogy évtizedekkel ezelőtt a kisfiú/kamasz Federico Fellini volt.

Micsoda groteszk világ, csalásaival és vágyódásaival, megbocsátani tudásával és lelkesültségében mégis milyen maradandóan és szeretetreméltóan emberi! Végre nem a rendezőtől megszokott hamis merészség, hanem az igazi szabadság. Végre nem az ügyeletes zseni, hanem az érzékeny mozgóképcsináló – a maga bohóc moralitásaival és szakmai magabiztosságával.

Tete/Luna felkúszik az emberpiramis csúcsára – mint Guido a díszlet-kikötőtoronyba, Marcello egy helikopteren Róma fölé –, csak azért, hogy lenézzen, s a világot addig nem ismert perspektívából ismerhesse meg. Mit érezhet vajon? Talán azt, amit az Örök felnőtt, Ördöggel cimboráló Pasolini, aki ilyen egyszerűen mert és tudott írni a maskaravilágról: „Az idő mozdulatlan / az apák, nézd, hogy nevetnek, / mint eső az ágakon, / fiaik szemében”.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/02 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3842