KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2013/április
HITCHCOCK
• Benke Attila: Tévedések és áldozatok Hitchcock és hősei
• Hubai Gergely: Halálkeringők Hitchcock filmzenéje
• Schubert Gusztáv: A géniusz műhelyében Stephen Rebello: Alfred Hitchcock Így készült a Psycho
AUDREY HEPBURN
• Tüske Zsuzsanna: Az apás Galatea Audrey Hepburn
ÓZ FÖLDJÉN
• Sepsi László: Lefelé a Sárga úton Óz-filmek
• Ardai Zoltán: A sziluett Óz, a csodák csodája
SZUPERHŐS ÉS FILOZÓFUS
• Huber Zoltán: Így használd az okostelefonod Heidegger és a Vasember
MAGYAR MŰHELY
• Muhi Klára: „Nem is tudtuk, hogy ilyen sötétben élünk” Beszélgetés a Nevelésügyi sorozat rendezőivel
• Szalai Györgyi: Felejtés ellen Emlékezés Wilt Pálra
FESZTIVÁL
• Varró Attila: Vágyak és vezeklések Berlinale 2013
• Gyenge Zsolt: Az anyaszomorító Călin Peter Netzer: A gyermek fekvése
CHYTILOVÁ
• Zalán Vince: A harmadik jelentés Chytilová „százszorszép” filmjei – 3. rész
MOZIPEST
• Sipos Júlia: Lakatlanul Beszélgetés Szemerey Samuval
FILM / REGÉNY
• Szabó Noémi: Többnyire ártalmatlan Isaac Marion: Eleven testek
• Sepsi László: Fél-élet Jonathan Levine: Eleven testek
JAPÁN REBELLISEK
• Vágvölgyi B. András: Szex, hírnév, politika Nagisa Ôshima
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: Amerika anno zéró A Mester
• Bikácsy Gergely: Érzelmek iskolája Május után
MOZI
• Baski Sándor: ill Manors – Rázós környék
• Sepsi László: No
• Huber Zoltán: Halálhegy – A Dyatlov-rejtély
• Forgács Nóra Kinga: Tango Libre – Szabad a tánc
• Margitházi Beja: Teddy Bear
• Alföldi Nóra: A csodacsapat
• Kovács Kata: Camille kétszer
• Géczi Zoltán: Likvidálva
• Barkóczi Janka: Egy hölgy Párizsban
• Parádi Orsolya: Tökéletes hang
• Kránicz Bence: Csapda
• Tüske Zsuzsanna: Dől a moné
• Varró Attila: Az óriásölő
DVD
• Szabó Ádám: Ölni kíméletesen
• Pápai Zsolt: Limonádé Joe
• Soós Tamás: Fejbenjáró bűn
• Nagy V. Gergő: Két nap az élet
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Az X-Men visszatért
JAPÁN REBELLISEK
• Csiger Ádám: Harcosok klubja Japán radikális rendezői

             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Boszorkányt vettem feleségül

Tosoki Gyula

I Married the Witch – francia, 1942. Rendezte: René Clair. Szereplők: Veronika Lake, Fredric March. Forgalmazó: Caesar Film International. 74 perc.

 

Bár a filmtörténetek nagyobb becsben tartják René Clair húszas-harmincas évekbeli, Franciaországban született művészfilmjeit, mint az Egyesült Államokban készült műfaji darabokat, utóbbiak elegancia, invenciózusság és megformáltság tekintetében lazán felveszik a versenyt amazokkal. Tán eretnekség kijelenteni, de a Boszorkányt vettem feleségül a húszas évek avantgárdjában és a harmincas évek művészfilmes szcénájában is kulcsfigurának számító Clair egyik legjobb filmje. Pedig csak habkönnyű vígjáték – igaz, az egyik legintelligensebb és legjátékosabb, amit valaha forgattak.

Legfeltűnőbb vonása az a szertelen örömködés, ami már a rendező első filmjét, a dada iskolai szemléltető ábráját jelentő Felvonásközt is annyira elragadóvá tette. A salemi boszorkányok ismert sztorijára alapozó film a XVII. században kezdődik, de jó része kortársi közegben játszódik. Boszorkányság miatt megégetnek egy fiatal lányt, aki elátkozza vádlóját, Wooleyt, hogy valamennyi utódja boldogtalan házasságban szenvedjen. Néhány villanásnyi – az utódok sanyarú sorsát ecsetelő – snitt után hamar eljutunk a film jelenidejébe, amikor is a legfiatalabb Wooley-leszármazott készül frigyre lépni egy hárpiával. A házasság azonban nem jön létre, ugyanis csodás véletlenek folytán az egykor megégetett cserfes lány antropomorfizálódik – és beleszeret Wooleyba.

Clair filmjét a jó ritmusú forgatókönyv, a ma is ülő gegek, a pikáns helyzetkomikum, a Preston Sturges könnyedségét idéző rendezés és a szereplők pazar játéka avatja elsőrangúvá. Veronika Lake és Fredric March remek ellenpontjai egymásnak, többek között éppen a dévaj és féktelen leányka, illetve a kimért és aggodalmaskodó férfi kontrasztja tartja egyben a mozit. Semmi nem érezhető abból, hogy a két színész ki nem állhatta egymást a forgatáson.

Extrák: Előzetes.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/04 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9337