KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2013/június
BRIT BRIGANTIK
• Kovács Marcell: Véres hétköznapok Ben Wheatley
• Varró Attila: A világ tetején Brit bűnfilmek
MAGYAR MŰHELY
• Vincze Teréz: „A múltat kell megoldani” Kortárs történelmi filmek
• Schubert Gusztáv: Kísértet-história Kapa, Pepe és a történelem
• Huber Zoltán: Teambuilding a diktatúrában Magyar kult: Állami Áruház
• Kovács Kata: Látszik valami az arcán Beszélgetés Nagy Dénessel
• Bilsiczky Balázs: Spontán égés Beszélgetés Császi Ádámmal
INDIE AMERIKA
• Pernecker Dávid: Hö-hö-hö Mike Judge
• Orosdy Dániel: Sztárok és függetlenek Korszakalkotók – Kortárs amerikai filmrendezők
• Orosdy Dániel: Sztárok és függetlenek Korszakalkotók – Kortárs amerikai filmrendezők
• Horváth Eszter: Társas magány Indie Titanic
• Géczi Zoltán: Az Irgalmatlan Nővérek ultimátuma Beszélgetés Jen és Sylvia Soskával
• Sepsi László: Csak videóra Hatvani Balázs: Gingerclown 3D
FRANCIS SCOTT FITZGERALD
• Varga Dénes: Mindhalálig jazz Fitzgerald és Hollywood
BRIT BRIGANTIK
• Csiger Ádám: Milliók mozija Danny Boyle
FRANCIS SCOTT FITZGERALD
• Varró Attila: Előre a Múltba A nagy Gatsby
FILMISKOLA
• Geréb Anna: Balettbábszínházfilm Alekszandr Sirjajev, az ősfilmes
MOZIPEST
• Erdélyi Z. Ágnes: „Össze tudjuk rakni Budapestből a világot” Koltai Lajos Budapestje
FILM / REGÉNY
• Hegyi Zoltán: Újraolvasó Boris Vian: Tajtékos napok
• Horváth Eszter: Sandacsacsa és Szívtépő Michel Gondry: Tajtékos napok
KRITIKA
• Sepsi László: A legenda magányossága A nagymester
• Gelencsér Gábor: Pinceforradalom Én és te
• Barotányi Zoltán: A selejt bosszúja Elment az öszöd
BRIT BRIGANTIK
• Roboz Gábor: Antihipnózis Danny Boyle: Transz
• Kránicz Bence: Ölésre ítélve Hasfelmetsző Jack a moziban

             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Virsliparti

Kránicz Bence

Sausage Party – amerikai, 2016. Rendezte: Conrad Vernon és Greg Tiernan. Írta: Seth Rogen, Ariel Shaffir, Kyle Hunter és Evan Goldberg. Zene: Christopher Lennerz és Alan Menken. Gyártó: Annapurna Pictures / Point Grey Pictures. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 83 perc.

 

Seth Rogen és barátai valószínűleg éppen kolbászt grilleztek egy kerti partin, sörözés és füvezgetés közben, mikor eszükbe jutott az ötlet: mi lenne, ha ezek a kolbászok életre kelnének, és legfőbb céljuk az életben az lenne, hogy belebújjanak egy kettévágott kiflibe, majd boldog hot-dogokként végezzék? Ám a filmtervek nagy része jobban hangzik kerti partikon elmesélve, mint a stúdiók tárgyalótermeiben előadva, és csak a Rogen-banda hollywoodi befolyásának köszönhető, hogy beszívott ötletükre kaptak húszmillió dollárt.

Ez a húszmillió elég volt a tisztességes animációs kivitelezésre és pár haver szinkrongázsijára (a zsidó bagelt alakító Edward Nortontól a tűzrőlpattant tacóként hallható Salma Hayekig), a lényeg úgyis az lehetett, hogy a színészek remekül szórakozzanak a forgatáson. Az alaphelyzet szerint az ételek élnek, és vallásosan tisztelik a Vásárlót, aki az áruházi polcok mélyéről átviszi őket a túlvilágra, hogy ott beteljesíthessék küldetésüket, a virslik például behatolhassanak a vonzó kiflitestbe. A viccek fele a szexről szól, másik részük a különféle ételekhez társított etnikumokon élcelődik. Ez utóbbiak kicsit kifinomultabbak, többet is lehet rajtuk nevetni, főleg a bagel és egy örmény lepény homoerotikus kapcsolatán.

Az alkotók eközben a visszájáról pellengérezik ki a fogyasztói társadalmat, de léha, foghegyről odavetett kritikájuknak éppúgy nincs ereje, mint egy éves raktárkiküldetésből hazatért üveges mustárnak. A játékidő második felében a szereplők egyre többet kábítószereznek, miközben a történet darabjaira hullik, bár a célközönség tagjait ez aligha fogja zavarni. A stoner vígjátékok csoportja újabb, kétségtelenül egyéni megközelítést választó darabbal lett gazdagabb a Virslipartival, és csattanós választ kaptunk arra a kérdésre is, miféle filmet rendezne az ember, aki a Shrekben Mézit, a mézeskalács-figurát szinkronizálta.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/10 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12925