KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2013/július
MAGYAR MŰHELY
• Zalán Vince: „Tán őszi fáknak hulló levelére?...” Gémes József (1939 – 2013)
JAPÁN ZSÁNER
• Varró Attila: Tokiói történetek Ozu zsánerfilmjei
• Vágvölgyi B. András: Zen mesterem meghalt Donald Richie (1924-2013)
• Csiger Ádám: A háború művészete Nindzsafilmek – 1. rész
HOLLYWOODI FANTÁZIA
• Huber Zoltán: Ismét izgalmas Új amerikai SF-filmek
• Varró Attila: Nehéz Istenné lenni Az Acélember
• Szabó Ádám: Sötét megváltók Képregényhősök válságban
• Andorka György: Illúzió az illúzióban Bűvészfilmek
ALPINISTA KAMERA
• Baski Sándor: Mert ott van Hegymászó-filmek
KECHICHE
• Gyenge Zsolt: Pünkösdi pálmaág Abdellatif Kechiche
MAGYAR MŰHELY
• Gelencsér Gábor: Egymásra néztek Galgóczi és Galambos
LENGYEL FILM
• Pályi András: A hőskorszak vége Lengyel Filmtavasz
• Veress József: A másik múzsa Wajda ecsetje és ceruzája
MOZIPEST
• Ardai Zoltán: Hosszú a búcsú Krúdy Budapestje
• Sipos Júlia: A Perzsa séta effektus Beszélgetés Pásztor Erika Katalinával
FESZTIVÁL
• Buglya Zsófia: Tisztelet a fiataloknak Linz
TELEVÍZÓ
• Huber Zoltán: The Walking Dead Szemben a többséggel
• Kolozsi László: Magassági ámor Szabadság – Különjárat
KRITIKA
• Nagy V. Gergő: A kerítésen túl Lágy eső
• Barotányi Zoltán: Nyilván tartottak tőlünk A tartótiszt
DVD
• Benke Attila: A hét szamuráj – Vágatlan változat
• Kaplan György: Fejlövés
• Sepsi László: LEGO Batman: A film
FILMZENE
• Hubai Gergely: Milliót érő hangjegyek A James Bond téma
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI Egri csillagok
MAGYAR MŰHELY
• Báron György: A nyitott zárt kör Jacques Rancière: Utóidő

             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Woodstock a kertemben

Baski Sándor

Taking Woodstock – amerikai, 2009. Rendezte: Ang Lee. Írta: Elliot Tiber regénye alapján James Schamus. Kép: Eric Gautier. Zene: Danny Elfman. Szereplők: Demetri Martin (Elliot Teichberg), Henry Goodman (Jake Teichberg), Imelda Staunton (Sonia Teichberg), Liev Schreiber (Vilma), Emile Hirsch (Billy). Gyártó: Focus Features. Forgalmazó: Budapest Film.

Lehet-e Michael Wadleigh monstre dokumentumfilmje után bármi újat állítani Woodstockról? Aligha: a 230 perces rendezői változatban nagyjából minden benne van, amit a fesztiválról tudni érdemes, a félmilliós tömeg happeningjét megörökítő, interjúkkal és zenés betétekkel dúsított dokumentumfelvételekkel semmilyen fikciós reprodukció nem versenyezhet. Ezzel nyilván Ang Lee, és állandó forgatókönyvírója, James Schamus is tisztában volt, így magát az eseményt csupán hátulnézetből mutatják. A valós alapokon nyugvó történet igazi főszereplője Elliott Teichberg, aki ahelyett, hogy saját karrierjét építené, kénytelen szülei anyagi csőd felé tartó motelját menedzselni Bethel kisvárosában, mígnem felajánlja birtokukat egy zenei fesztivál helyszínt kereső producereinek. Woodstockot végül a szomszéd, egy bizonyos Max Yasgur farmján rendezik meg, de a turistaáradat a családi üzletet is alaposan fellendíti.

Témája ellenére a Woodstock a kertemben igazi Ang Lee-film, pontosabban megvan benne minden olyan motívum, amely a tajvani születésű rendezőt pályakezdése óta foglalkoztatja. Az eltérő kulturális és etnikai háttérből fakadó családi problémák (Elliott szülei bevándorlók, akár csak a Lökő kezek vagy Az esküvői bankett főszereplői), az egyéni szinten (is) lecsapódó társadalmi változások (mint a Jégviharban a szexuális forradalom) vagy a személyes vágyak, ambíciók és a környezet elvárásainak kontrasztja (Elliott homoszexuális, noha a Túl a barátságonnal ellentétben itt ez nem jelenik meg hangsúlyos dilemmaként.)

Lee filmje azonban túl sok minden akar egyszerre lenni: coming of age történet (a korábban stand up komikusként ismert Demetri Martin alakítása ehhez túl súlytalan), elrajzolt karakterekre építő kisvárosi komédia (a rendezőtől szokatlan, blőd poénokkal), az utolsó húsz percben pedig Wadleigh dokuja előtt is tiszteleg egy sort, nyakig merülve a reflektálatlan hippiromantikába. A Woodstock a kertemben ennek ellenére sem vállalhatatlan produkció, egy elsőfilmes dicséretet érdemelne érte, egy Lee-kaliberű rendezőtől azonban mindez kevés.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/01 55-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10030