KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2013/július
MAGYAR MŰHELY
• Zalán Vince: „Tán őszi fáknak hulló levelére?...” Gémes József (1939 – 2013)
JAPÁN ZSÁNER
• Varró Attila: Tokiói történetek Ozu zsánerfilmjei
• Vágvölgyi B. András: Zen mesterem meghalt Donald Richie (1924-2013)
• Csiger Ádám: A háború művészete Nindzsafilmek – 1. rész
HOLLYWOODI FANTÁZIA
• Huber Zoltán: Ismét izgalmas Új amerikai SF-filmek
• Varró Attila: Nehéz Istenné lenni Az Acélember
• Szabó Ádám: Sötét megváltók Képregényhősök válságban
• Andorka György: Illúzió az illúzióban Bűvészfilmek
ALPINISTA KAMERA
• Baski Sándor: Mert ott van Hegymászó-filmek
KECHICHE
• Gyenge Zsolt: Pünkösdi pálmaág Abdellatif Kechiche
MAGYAR MŰHELY
• Gelencsér Gábor: Egymásra néztek Galgóczi és Galambos
LENGYEL FILM
• Pályi András: A hőskorszak vége Lengyel Filmtavasz
• Veress József: A másik múzsa Wajda ecsetje és ceruzája
MOZIPEST
• Ardai Zoltán: Hosszú a búcsú Krúdy Budapestje
• Sipos Júlia: A Perzsa séta effektus Beszélgetés Pásztor Erika Katalinával
FESZTIVÁL
• Buglya Zsófia: Tisztelet a fiataloknak Linz
TELEVÍZÓ
• Huber Zoltán: The Walking Dead Szemben a többséggel
• Kolozsi László: Magassági ámor Szabadság – Különjárat
KRITIKA
• Nagy V. Gergő: A kerítésen túl Lágy eső
• Barotányi Zoltán: Nyilván tartottak tőlünk A tartótiszt
DVD
• Benke Attila: A hét szamuráj – Vágatlan változat
• Kaplan György: Fejlövés
• Sepsi László: LEGO Batman: A film
FILMZENE
• Hubai Gergely: Milliót érő hangjegyek A James Bond téma
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI Egri csillagok
MAGYAR MŰHELY
• Báron György: A nyitott zárt kör Jacques Rancière: Utóidő

             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Cápák éjszakája 3D

Kovács Marcell

Shark Night 3D – amerikai, 2011. Rendezte: David R. Ellis. Írta: Will Hayes és Jesse Studenberg. Kép: Gary Capo. Zene: Tim Williams. Szereplők: Sara Paxton (Sara), Dustin Milligan (Nick), Chris Carmack (Dennis), Katharine McPhee (Beth), Chris Zylka (Blake). Gyártó: Incentive Filmed Entertainment / Next Films / Sierra Pictures / Silverwood Films. Forgalmazó: Fórum Hungary. Feliratos. 91 perc.

Marcangolós horrorfilm létére meglepõen vérszegény alkotás a Cápák éjszakája. Egészen megszépíti a szintén olcsón háromdésített tavalyi Piranha-remake sápadt emlékét. A Piranha 3D kéjes vigyorral élvezkedett a megcsonkított fürdõzõk csuromvér torzóin, mintha az operatõr a bikinifelsõ és alsó lábszár nélkül pózoló csinibabák képeivel vigasztalódott volna a lerágott csont forgatókönyvért. A Cápák éjszakája kerüli az efféle grand guignol látványosságot. Alapos hatástanulmányok késztethették arra a befektetõket, hogy a kamaszközönség megtartása érdekében a puhább korhatárbesorolás irányába mozduljanak. Ez állhat az éjszakai idõzítés hátterében is. Hiába ugrálnak ki a vízbõl mutatványos delfinek módjára óriási cápák, az éjszaka leple alatt ártalmatlan fekete foltként riogatják csak a nézõket.

Nem a naturalista vérengzés hiánya persze a film legnagyobb problémája. Spielberg pontosan tudta, hogy egy jóvágású hátuszony felbukkanása a fenyegetõ morajzene kíséretében túltesz a legrémisztõbb speciális effektuson is. A Cápák éjszakájából azonban nem csak a John Williams-kaliberû zeneszerzõ hiányzik, hanem gyakorlatilag minden, ami egy tényleg hátborzongató matinéfilmhez szükséges. A turistáskodó egyetemistákat molesztáló tanyasi martalócok sztorija az elmúlt években annyira elhasználódott, hogy még édesvízi cápákkal és snuff-filmes perverzióval fûszerezve sem mûködik. David R. Ellis rendezõ a Kígyók a fedélzeten önfeledt B-filmes bohóckodása után most komolyra próbálja venni a figurát, de hamar bebizonyosodik, hogy lehetetlenre vállalkozik. És egy unalmas, ötlettelen cápás horrorfilmet, amiben még mócsingos harapásnyomok sincsenek, a kamaszközönséggel végképp nem lehet megetetni.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/10 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10823