KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2013/július
MAGYAR MŰHELY
• Zalán Vince: „Tán őszi fáknak hulló levelére?...” Gémes József (1939 – 2013)
JAPÁN ZSÁNER
• Varró Attila: Tokiói történetek Ozu zsánerfilmjei
• Vágvölgyi B. András: Zen mesterem meghalt Donald Richie (1924-2013)
• Csiger Ádám: A háború művészete Nindzsafilmek – 1. rész
HOLLYWOODI FANTÁZIA
• Huber Zoltán: Ismét izgalmas Új amerikai SF-filmek
• Varró Attila: Nehéz Istenné lenni Az Acélember
• Szabó Ádám: Sötét megváltók Képregényhősök válságban
• Andorka György: Illúzió az illúzióban Bűvészfilmek
ALPINISTA KAMERA
• Baski Sándor: Mert ott van Hegymászó-filmek
KECHICHE
• Gyenge Zsolt: Pünkösdi pálmaág Abdellatif Kechiche
MAGYAR MŰHELY
• Gelencsér Gábor: Egymásra néztek Galgóczi és Galambos
LENGYEL FILM
• Pályi András: A hőskorszak vége Lengyel Filmtavasz
• Veress József: A másik múzsa Wajda ecsetje és ceruzája
MOZIPEST
• Ardai Zoltán: Hosszú a búcsú Krúdy Budapestje
• Sipos Júlia: A Perzsa séta effektus Beszélgetés Pásztor Erika Katalinával
FESZTIVÁL
• Buglya Zsófia: Tisztelet a fiataloknak Linz
TELEVÍZÓ
• Huber Zoltán: The Walking Dead Szemben a többséggel
• Kolozsi László: Magassági ámor Szabadság – Különjárat
KRITIKA
• Nagy V. Gergő: A kerítésen túl Lágy eső
• Barotányi Zoltán: Nyilván tartottak tőlünk A tartótiszt
DVD
• Benke Attila: A hét szamuráj – Vágatlan változat
• Kaplan György: Fejlövés
• Sepsi László: LEGO Batman: A film
FILMZENE
• Hubai Gergely: Milliót érő hangjegyek A James Bond téma
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI Egri csillagok
MAGYAR MŰHELY
• Báron György: A nyitott zárt kör Jacques Rancière: Utóidő

             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Szexmisszió

Hegyi Gyula

 

Az elmúlt évek egyik legnagyobb lengyelországi sikere, a már rámenős címével is közönségcsalogató Szexmisszió nevezhető akár science fiction-nek, akár lágy – vagy inkább „szuperlágy” – pornófilmnek is: de szerintem elsősorban mégis vígjáték, szellemes komédia, a kommerszkészítés műhelytitkaival is eljátszadozó ujjgyakorlat. (Ha ilyen témánál nem félrevezető ezt a szót használnom... ) A lengyel filmgyártás évtizedek óta készít valódi kasszasikereket, a lengyel film saját közönsége körében töretlenül népszerű, így 1981 decembere után elég logikusnak látszott, hogy néhány esztendeig elsősorban a szórakoztatás felé fog nyitni: lehetőleg nem mondva le nemzetközileg is becsült szakmai igényességéről. Olyan szórakoztató produkciók születtek, melyekben a kommersz vezérszólama mellett némi intellektuális felhangok is helyet kaptak.

E filmtípus sikeréhez szinte minden adva volt: a jó irodalmi alapanyag, a stabil szakmai háttér, a kiváló színészek sora, s nem utolsósorban az a jó filmforgalmazáson felnőtt közönség, mely ismeri a nemzetközi kommerszet, s meglehetősen tájékozott a világ filmes helyzetében. A Szexmisszió, a Vabank első és második része, a horror, a szex, a történelmi romantika témakörében forgatott sikerfilmek nem rosszabbak a világátlagnál, s ráadásul a lengyel nézőnek minden előregyártott klisé közben is mondanak valamit a valóságról: így hazai népszerűségük természetesnek számít. (Tegyük hozzá: az idei év nemzetközi fesztiváltapasztalatai szerint a társadalomkritika újra megjelent a lengyel filmművészetben, a legutóbbi produkciók ismét közvetlenül szólnak a lengyel jelen és közelmúlt feszültségeiről.)

A Szexmisszió alapötlete az, hogy a science fiction egy jellegzetes alaptípusát, a számítógépesített falanszterállam „tudományos terrorját” összeházasítja a pornó egyik alaphelyzetével, a hímek nélkül élő amazonok fogságába került sajnálandó-irigylendő férfiak meséjével, szexuális kiszolgáltatottságuk-uralmuk történetével. A film kezdőjelenetében, a még „vegyes populációjú” világban a csinos tévériporternőre csak a kamerák előtti bájos-bugyuta csábmosolyok maradnak, a „lényeget” az okos férfiak mondják el: a film vége felé, e jelenet párjában, már a nőállam nőtévései rendezik meg a bűnbánó felforgatók megtérésének klasszikus komédiáját. A nőállam nem sokban látszik különbözni a hagyományos paternalista állammodelltől: legfeljebb a manipuláló szakemberek, fürge biztonsági erők és magabiztos tudósok bőkezűen adagolt női vonzereje árnyalja kissé ezt az impressziót. A manipuláció kevesek érdekén és sokak vélt jó szándékán alapul, így meglehetősen stabilnak látszik. Csakhogy – mint az ismert anekdotában az egerek megjelenésére a parádézó macskáknál – a kipusztítottnak hitt férfiak felbukkanásakor a „vágy mindent félresöpör.

Úgy tetszik, a film kellemes iróniával szemléli önmagát, erre mutatnak legalábbis azok a jelenetek, melyek függetlenek mind a science fiction-től, mind a mégoly szelíd pornótól. A német határőrnő váratlan felbukkanása, a már említett televíziós „bűnbánat”, a lányát a férfiak ellen nevelő elhagyott asszony konyhában sistergő gyűlölete, a tudományos kutatóintézetek kicsinyes, saját magukat is károsító vetélkedése – hogy csak néhány poénforrást említsünk – a legmaibb komédia irányába tágítja ki a történetet. Nagyon nem is titkolja ezt a film: kényszerű parabolánál mindenképp könnyedebb, frissebb játékra vállalkozik. Hogy kissé körülményesen, de lehetőleg pontosan fogalmazzak: minden jót el lehet mondani erről a filmről, amit egy nem igazán nagy filmről egyáltalán el lehet mondani.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/02 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5915