KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2013/augusztus
MAGYAR MŰHELY
• Czirják Pál: A Tiszánál A Tutajosok jubileuma
ANIMÁCIÓ
• Muhi Klára: Vox animae Kecskemét - KAFF
• Zalán Vince: Hány deka halhatatlanság? Macskássy Gyula-album
• Varga Zoltán: Zeusz, az animátor Ray Harryhausen mozimágiája
SZERZŐI SOROZATOK
• Baski Sándor: Variációk önkizsákmányolásra Szerzői filmes sorozatok
• Ruprech Dániel: Szeretetéhség, boldogságfogyókúra Ulrich Seidl: Paradicsom-trilógia
• Kránicz Bence: Elhull, eliramlik Richard Linklater trilógiája
JAPÁN ZSÁNER
• Csiger Ádám: A túlélés művészete Nindzsafilmek – 2. rész
• Sepsi László: A gyermek odabent Amerikai kaiju
SZOVJET UTÓPIA
• Csóka Máté Oresztész: A csillag kialszik A szovjet sci-fi jövőképe
• Schubert Gusztáv: Mi volt holnap? Szovjet utópiák
MAGYAR MŰHELY
• Hirsch Tibor: Kiskorúsított hőseink Magyar gyerekfilmek
SZOVJET UTÓPIA
• T. Szepesy Jenő: Halálzóna Andrej Iszkanov
MOZIPEST
• Erdélyi Z. Ágnes: „Lépcsőházfüggő vagyok” Beszélgetés Gárdos Péterrel
• Sipos Júlia: On the Spot – Budapest Beszélgetés S. Takács Andrással
FESZTIVÁL
• Varga Balázs: Szembesítések Wiesbaden: Go East
FILM / REGÉNY
• Sepsi László: A túlélés szabályai Max Brooks: World War Z – A zombi világháború története
KRITIKA
• Tüske Zsuzsanna: Nincs gáz Nicolas Winding Refn: Csak Isten bocsáthat meg
• Barkóczi Janka: Szex, hazugság, Liberace Túl a csillogáson
• Margitházi Beja: Doku-játék Groó Diana: Regina
• Margitházi Beja: Doku-játék Groó Diana: Regina
• Huber Zoltán: Mai magyar létkérdés Menjek/Maradjak
DVD
• Czirják Pál: A kis Valentinó
• Varga Zoltán: A texasi láncfűrészes: Az örökség
• Czirják Pál: III. Richárd
• Soós Tamás: A vasöklű férfi
• Kaplan György: Bosszútól fűtve
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI
MAGYAR MŰHELY
• Kelecsényi László: A láthatatlan író Gárdonyi 150

             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Az arany markában

Kovács Marcell

 

Elmondhatatlan az öröm, amit Mamet rablóbandájának múlt századi módszerei láttán érez az ember. Sehol egy laptop, egy orrkarikás netkalóz, helyettük álruhák, stopperóra és összevillanó pillantások képezik az eszköztár gerincét. Mint a régi szép időkben.

Egy remekül vágott ékszerbolti akcióval indul a mozi. Melville-filmekben látni ilyen pontosan időzített cselekvéssorokat: vadidegen szereplők teszik a dolgukat látszólag ügyet sem vetve egymásra, mígnem egy adott jelre felkerülnek a maszkok, összeáll a kép, kirajzolódik a szigorú koreográfia. A film a későbbiekben is ezt a mozaikos szerkesztésmódot követi, az elsőre homályos és összefüggéstelen történések a végső egészben kerülnek csak a helyükre.

A felállás a De NiroNortonBrando válogatott fémjelezte Szajréból ismerős. Itt kevésbé flancos a kiszerelés, viszont csavarosabb a sztori: az utolsó melóra készülő öregfiú, a forrófejű trónkövetelő és a nagyhatalmú megbízó amúgy sem felhőtlen kapcsolatát a fiatal csődör felé kacsintgató csinos feleség tovább bonyolítja. Az inkább drámáiról és forgatókönyveiről híres Mamet a karakterekre koncentrál. Csakhogy a túlírt párbeszédek megbénítják a színészeket. Hackman a Magánbeszélgetés titokzatos profiját most álmos egykedvűséggel hozza, DeVito fele olyan kemény, mint a szövege, a fapofa Pidgeonról pedig legfeljebb annyit érdemes megjegyezni, hogy civilben Mamet felesége. A szándékolt képi eszköztelenség így már zavaróan hat, a nehézkes szóvirágokkal terhelt minimál-realista megközelítés és a beígért fordulatok helyett a kiszámítható végkifejlet felé a legrövidebb úton haladó történet gondoskodik arról, hogy Az arany markában az évad meglepetésfilmje helyett végül ne legyen több, mint a Szajré – második szereposztással.

Mamet annak idején első rendezésében a szintén puzzle jellegű és még sokkal zombiszerűbb Játékos végzetben ügyesebben keverte a kártyáit, egy piti csalást véres drámaként tudott tálalni, most viszont hosszan előkészített reptéri aranyrablása annyira izgalmas csak, mint egy csokilopás a könyvtári büféből.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/12 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2783