KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2013/augusztus
MAGYAR MŰHELY
• Czirják Pál: A Tiszánál A Tutajosok jubileuma
ANIMÁCIÓ
• Muhi Klára: Vox animae Kecskemét - KAFF
• Zalán Vince: Hány deka halhatatlanság? Macskássy Gyula-album
• Varga Zoltán: Zeusz, az animátor Ray Harryhausen mozimágiája
SZERZŐI SOROZATOK
• Baski Sándor: Variációk önkizsákmányolásra Szerzői filmes sorozatok
• Ruprech Dániel: Szeretetéhség, boldogságfogyókúra Ulrich Seidl: Paradicsom-trilógia
• Kránicz Bence: Elhull, eliramlik Richard Linklater trilógiája
JAPÁN ZSÁNER
• Csiger Ádám: A túlélés művészete Nindzsafilmek – 2. rész
• Sepsi László: A gyermek odabent Amerikai kaiju
SZOVJET UTÓPIA
• Csóka Máté Oresztész: A csillag kialszik A szovjet sci-fi jövőképe
• Schubert Gusztáv: Mi volt holnap? Szovjet utópiák
MAGYAR MŰHELY
• Hirsch Tibor: Kiskorúsított hőseink Magyar gyerekfilmek
SZOVJET UTÓPIA
• T. Szepesy Jenő: Halálzóna Andrej Iszkanov
MOZIPEST
• Erdélyi Z. Ágnes: „Lépcsőházfüggő vagyok” Beszélgetés Gárdos Péterrel
• Sipos Júlia: On the Spot – Budapest Beszélgetés S. Takács Andrással
FESZTIVÁL
• Varga Balázs: Szembesítések Wiesbaden: Go East
FILM / REGÉNY
• Sepsi László: A túlélés szabályai Max Brooks: World War Z – A zombi világháború története
KRITIKA
• Tüske Zsuzsanna: Nincs gáz Nicolas Winding Refn: Csak Isten bocsáthat meg
• Barkóczi Janka: Szex, hazugság, Liberace Túl a csillogáson
• Margitházi Beja: Doku-játék Groó Diana: Regina
• Margitházi Beja: Doku-játék Groó Diana: Regina
• Huber Zoltán: Mai magyar létkérdés Menjek/Maradjak
DVD
• Czirják Pál: A kis Valentinó
• Varga Zoltán: A texasi láncfűrészes: Az örökség
• Czirják Pál: III. Richárd
• Soós Tamás: A vasöklű férfi
• Kaplan György: Bosszútól fűtve
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI
MAGYAR MŰHELY
• Kelecsényi László: A láthatatlan író Gárdonyi 150

             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A király ágyasa

Turcsányi Sándor

 

Sokat ígérő cím. Kosztümös! Ágyasos! Ma, mikor törvényre törve ülünk moziba. Legkedvesebb emlékünk, a romantika köszönt itt ránk. Perecet rágva Gérard Philipe-re várunk, ki álmodni sem mert szenvedélyeinkért ránt kardot. Szerelem és vér. A megszokássá csontosodott vágyakozás. Most sem bírunk csalódni. Megint a semmi jön szembe, a saját semmink. Ágyas komolyan veszi szerepét, börtöne e mindig hívogató bútordarab. Előbb a férje, majd a király, végül a himlő dönti ágyba. Utóbbit tűri legjobban, viszont ettől kiütéseket kap. De nem csak ágyas, székes (néző) is. Ő a filmtől. E bántóan színes filmtől. Nyugati reklámoktól elszínesült eszünk is megáll. Arany és kék szavakkal sem lehet megfogalmazni a harsányság e cseppet sem diszkrét báját. A fehérnél is halványabb árnyalat blődsége nyer itt érdemeinknek kijáró formát. Kék az ég és zöld a fű, Benetton-zöld. Természetesen valami helyett. S itt nem súlyos, lelket kellemesen bántó dologra gondolok. Pusztán egy jó kis másfél órára. Egy mozira. Helyette álemberek, álruhában hamis-hazug érzelmekkel gyötrődnek megvalósíthatatlan instrukciók csapdájában. A kosztümös film legyen ibuszos, de e vállalkozóivá fejlődött-züllött világunkban a szabadverseny sosem volt horizontokat nyit. Tán bécsi utazási irodák katalógusainak képei produkálhatnak hasonló érzéseket. Rivoléi lagúnákon könnyű csónakok suhannak vívódó hőseinkkel. Akik, ahogy köll, nemcsak vívódnak, vívnak is. A Veszedelmes viszonyok téli betetőző bajvívása őszivé rückvercel. Nem vakító kristályhó, csak hajzsírosító hideg eső. De ugyanúgy tízezer oldalvágás és befejezésként orgyilok. Minek? Hősnő végül megvallja másfél órán keresztül utált királynak, hogy szereti. Majd Torinóból Párizsba utazva irodalmi szalonok fejedelemasszonya lesz. Feledve álármányt, ál-szerelmet, de a néző vajh hova mehet a büdös moziból? Kukutyinba nyilván. Kiüresednek a mozik, meghal a film, s vele mi is. Most mégis inkább azt mondanám, e két mozijegy árán vegyen ki-ki saját ágyasának pár szál virágot, s ne gondoljon e betegágyas(os) délutánra.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/11 55-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4244