KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2013/szeptember
MAGYAR FIATALOK
• Bilsiczky Balázs: Ördögi színjáték Beszélgetés Bodzsár Márkkal
A GIALLO KEZDETEI
• Hegedüs Márk Sebestyén: Krimi és giallo A német kapcsolat
• Varga Zoltán: Rokonszenves hüllők Sergio Martino giallói
• Nagy V. Gergő: Periszkóp a nappaliban Giuliano Petrelli: Szemek a fal mögött
CHILE '73
• Lénárt András: A rend tébolya Chile ’73
FILMISKOLA
• Huber Zoltán: Betűhangolás Szinkron vagy felirat?
• Nevelős Zoltán: Magyar hangja Szinkronkészítők régen és most
CINEFEST
• Takács Ferenc: A város szerelmese Trauner Sándor (1906-1993)
• Csiger Ádám: Nincs olyan, hogy fesztiválfilm Beszélgetés Bíró Tiborral
MOZIPEST
• Sipos Júlia: A városi ember művészete Beszélgetés Dévényi Tamással
MAGYAR FIATALOK
• Kránicz Bence: Passzív ellenállás Nemzedéki közérzetfilmek
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Krízisek és újrakezdések Szemrevaló/Sehenswert
• Barkóczi Janka: Minden egész Karlovy Vary
FILM ÉS IRODALOM
• Gelencsér Gábor: Drámai keretek Cézárnak meg kell halnia; Molière két keréken
• Ádám Péter: Mauriac „fekete angyala” Tékozló szív
• Bocsor Péter: Mit tudott Maisie? Henry James: Maisie tudja
• Varró Attila: Tágra nyílt szemek Mcgehee-Siegel: Maisie tudja
KÖNYV
• Zalán Vince: Hazatérőben Ember a havason. Szőts István 100
TELEVÍZÓ
• Szabó Dénes: Kossuthkifli Beszélgetés Rudolf Péterrel
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI
MAGYAR FIATALOK
• Hirsch Tibor: Kontroll alatt Kádár-kori fiatalok

             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozgópiac

Zachar Balázs

 

A fővárosban már most tapasztalható, néhány év múlva azonban az egész országban érezhető lesz a moziipart az egész világon átformáló új jelenség: a multiplex-effektus. A Budapesten működő harminckét filmszínházból öt viszi el a közönség, s az összes jegybevétel hatvanhét százalékát. Természetesen mind az öt soktermes, nagy befogadóképességű multiplex-mozi, mely az elmúlt két évben épült vagy épül újjá.

A hagyományos mozik többsége 200-500 néző befogadására képes, bár van néhány egytermes régi épület, ahol ennél is több ember kaphat helyet. Ezzel szemben a főváros legkisebb – eredetileg nem is multiplexnek épült – soktermes mozija, a Kossuth 750, míg a legnagyobb, az idén tizenegy termessé bővült Hollywood Multiplex a Duna Plazában, több mint 1800 nézőnek képes helyet adni egyszerre. Jelenleg ez az ország legnagyobb mozija, melynek tavaly 1,8 millió látogatója volt, s minden esélye megvan arra, hogy ezt a számot az idén is elérje vagy túlszárnyalja, mivel 1998 első hét hónapjában már több mint egymillióan váltottak jegyet valamelyik előadására.

A fővárosi mozik többsége 15-21 százalékos kihasználtsággal működik (száz helyből átlagosan ennyit adnak el), ezzel szemben a multiplexek legalább 28-30 százalékot tudnak felmutatni, míg a két leglátogatottab, a Hollywood és a Corvin július végéig 47, illetve 43 százalékot ért el. A főváros ilyen jelentős lépéselőnye addig fog tartani, míg vidéken is felépülnek azok a hatalmas bevásárlóközpontok, melyek természetes otthonai a multiplexeknek. Addig azonban nem meglepő, hogy az ország összes mozijegybevételének hatvan százalékát, 1997-ben 2,8 milliárd forintot, a budapesti mozik pénztárainál fizették ki, s ebből 1,8 milliárd az öt multiplexhez folyt be. Ugyancsak a fővárosban tartották a tavalyi 242 ezer mozielőadásnak csaknem a felét.

Amit külföldön multiplex-effektusnak hívnak, nálunk még hatványozottabban jelentkezik. Az új típusú szórakoztatóközpontok megjelenésével jelentősen nőtt a mozibajárási kedv: a nézők száma Budapesten egy év alatt 5,3 millióról 7,5 millióra nőtt, míg ugyanitt a bevételek 1,54 milliárdról 2,78 milliárdra – azaz mintegy 80 százalékkal – emelkedtek. A multiplexek megjelenése hozzájárult ahhoz is, hogy a piaci viszonyok kissé letisztuljanak, s ez érdekes módon nemhogy nem ártott, hanem inkább kedvezett az Art-moziknak. Tönkretette viszont a hagyományos, egytermes mozik egy részét, különösen azokat, amelyek abban a kellemetlen helyzetben találták magukat, hogy a közelükben felépült egy bevásárlóközpont. Így járt az Alkotmány a Duna Plaza mellett, de igen alacsony kihasználtsággal működik a Kőbánya, a Horizont, az Átrium vagy a Bástya mozi is. Nem nehéz megjósolni a még működő Metró mozi sorsát sem, ha elkészül a Nyugati téri hatalmas szórakoztató- és bevásárlóközpont. Ezzel szemben a művészfilmeket vetítő Artmozi-hálózat eltérő műsorkínálatával világos alternatívát jelent a multiplexekkel szemben, s a fővárosban stabil közönségre számíthat. Ezek után nem is olyan meglepő, hogy az öt multiplexet a budapesti toplistán a Művész mozi követi, melynek tavaly 240 ezer látogatója volt (a Kossuthnak 461 ezer), de jól szerepelt a Vörösmarty és a Szindbád is (20 illetve 37 százalékos kihasználtsággal).


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1998/10 38. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3817