KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2013/november
KENNEDY-FILMEK
• Andorka György: Camelot legendái Kennedy-filmek
SVÉD ZSÁNER
• Roboz Gábor: Testkereskedelem Call Girl
• Vajda Judit: Hideg nyomon Camilla Läckberg krimik
• Hegedüs Márk Sebestyén: Vörösben, sárgában, feketében A svéd giallo
BALKÁN EXPRESSZ
• Forgács Iván: Lépéshátrányból lépéshátrányba Horvát film
TRENDVÁLTÓK
• Csiger Ádám: Stáb nélkül lázadó Robert Rodriguez
• Pernecker Dávid: Egyetemi évek Don Hertzfeldt
WEB-MOZI
• Karkus Zsolt: Csatornaváltók nemzedéke YouTube vs. Televízió
MAGYAR MŰHELY
• Murai András: Tapasztalat és emlékezet között Krónika – újranézve
WEB-MOZI
• Kránicz Bence: Reformkonyha Chili vagy Mango
KLIPMÁNIA
• Szabó Dénes: Robot a kamera mögött Daft Punk klipek
FESZTIVÁL
• Barkóczi Janka: Tabuk Cinefest
MOZIPEST
• Sipos Júlia: Budapest retró Beszélgetés Papp Gábor Zsigmonddal
MAGYAR MŰHELY
• Sárközy Réka: A krónikás humánuma Sára Sándor: Krónika
TELEVÍZÓ
• Margitházi Beja: Menekülő (út)vonalak Felsőbb parancs
KRITIKA
• Baski Sándor: Greta és a város Frances Ha
• Nevelős Zoltán: Egy nehéz nap odafenn Gravitáció
DVD
• Pápai Zsolt: A Kelet
• Géczi Zoltán: Onibaba
• Pápai Zsolt: Gyula vitéz télen-nyáron
• Czirják Pál: Brazil
• Soós Tamás Dénes: Élni és meghalni Los Angelesben

             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A tél foglyai

Pápai Zsolt

Dead of Winter – amerikai, 1987. Rendezte: Arthur Penn. Szereplők: Mary Steenburgen, Roddy McDowall, Jan Rubes. Forgalmazó: Fantasy Film. 96 perc.

Utolsó előtti nagyjátékfilmjében Arthur Penn, a veterán filmforradalmár (A csodatevő, a Bonnie és Clyde, a Kis nagy ember és az Éjszakai lépések alkotója) különös módon nem összegezett vagy leltárt készített, hanem egy olyan géniusz előtt tisztelgett, akinek a munkásságához egyébiránt nem sok minden fűzte a hatvanas–hetvenes években készült mesterműveit. A tél foglyai szimpla Hitchcock-hommage lett: andalító tucatmozi, amely nem különösebben rossz, ámde korántsem delejes.

A történet középpontjában Katie McGovern (Mary Steenburgen), az állástalan színésznő áll, aki egy nap pazar thriller főszerepét kapja meg. Igaz, gyanúsan távoli helyre, fel a hegyek közé kell utaznia a próbafelvételre, de a busás honorárium, no meg a szerepformálással járó kihívások ígérete elaltatja a gyanakvását. A szerepet végül is megkapja, de egy olyan thrillerben, melyben az élete a tét.

A Psychót idézi néhány cselekményvezetési fogás (lásd például a rémek által szeparált lány keresésére induló férj mellékszálát), a hősnő börtönét jelentő házban lévő állatpreparátumok, továbbá a Roddy McDowall által alakított mészáros-segéd habitusa (ráadásul McDowall játéka sokban Anthony Perkins-ére emlékeztet), a Szédülést pedig a sztorin végigvonuló – sőt: megsokszorozott – személyiségcsere motívuma citálja. Mindazonáltal apró utalások további Hitchcock-opuszokat is előhívnak (az expozícióban a hősnő begipszelt lábú, de setesután is állhatatosan kukkoló férje a Hátsó ablakot, míg az egyik jelenetben a neonfehér tej a Gyanakvó szerelmet), és végeredményben a filmen annyira eluralkodik Hitchcock szelleme, hogy Arthur Penn-nek már alig jut szerep. Az atmoszférikus kísérőzene, valamint Steenburgen és McDowall játéka ugyan sokat dob a mozin, de az így születő hatást ellenpontozza egyes szituációk kiszámíthatósága (mindenekelőtt a zárlatbeli fordulatok ilyenek), és a keresett-kimódolt szimbolika (a filmben fontos szerep jut néhány aranyhalnak, mintegy a hősnő helyzetét illusztrálandó).

Anthony Gilbert The Woman in Red című regényét Penn előtt negyven évvel már feldolgozta Hollywood-Alsó bűnfilm-zsenije, Joseph H. Lewis, és mi tagadás, a rendező My Name is Julia Ross című szolid remeke semmivel sem szolgált rá, hogy remake legyen belőle. Penn munkájában semmi nem emlékeztet erre a thrillerklasszikusra, mármint azon kívül, hogy cseles célzásként az egyik szereplőt Lewisnak, egy másikat pedig Julie Rossnak hívják benne.

Extrák: két filmográfia.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/06 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11091