KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2013/december
FRANCIA TÜKRÖK
• Ádám Péter: Fekete tükörben Jean-Pierre Melville és a gengszterfilm
• Szatmári Zsófia: Egy örök visszatérő Cocteau a Cinémathèque-ben
• Fáber András: Maszkok és tükrök Jean Cocteau
MAGYAR MŰHELY
• Kelecsényi László: „Mindegy mi az, csak igaz ne legyen” Beszélgetés Király Jenővel
• Pólik József: Nehéz ébredés A szocializmus reform-filmjei – 1. rész
• Horeczky Krisztina: Cintányéros cudar világ Mundruczó Kornél színháza
• Schubert Gusztáv: Pokolidő Kovács András Bálint: A kör bezárul – Tarr Béla filmjei
• Huber Zoltán: „Kitanulni a zsánerfilmeket” Beszélgetés Orosz Dénessel
• Varga Zoltán: Rajzolt siratóének A jókedvű örmény temetése
• Kovács Kata: Kóla, foci, meditáció Beszélgetés Miklós Ádámmal
LIZZANI
• Bikácsy Gergely: Celluloid Carlo Lizzani (1922-2013)
MOZITENGER
• Baski Sándor: Ember a vízben Tengeri túlélőfilmek
SKANDINÁV ZSÁNEREK
• Géczi Zoltán: Jégvihar Kaliforniában A skandináv Hollywood
FESZTIVÁL
• Pörös Géza: Élni jó! Gdynia
DVD
• Varga Zoltán: Daliás idők
• Czirják Pál: Hortobágy
• Bocsor Péter: Gyilkos szezon
• Czirják Pál: Magasiskola
• Tosoki Gyula: A pók fészke
• Bata Norbert: Chucky átka

             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Szemtől szemben

Barna György

Michael Mann filmje a német klasszika kísérlete az antik hősök újrafeltámasztására egy, a Született gyilkosok utáni korszakban. Klasszikus gengszter-rendőr párviadal, nosztalgia a kétpólusú westernvilág után, amikor az amerikai társadalomnak még volt egy seriff-küldöttje a Gonosszal szemben.

Az egykor gengsztersztárként befutott Al Pacino seriff-figurája késői rendőrtípus. Bár a társadalom jelölte ki a feladatra, nem a közmegegyezéses rend iránti szenvedélye hajtja a bűnözővel, Neil McCauley-vel (Robert DeNiro) való leszámolásra. Az üldöző élete is a bűnözőtörvényen alapul: „annak, aki balhékból akar megélni, semmi olyan nem lehet az életében, amit ne tudna hátrahagyni, ha a kopók feltűnnek a sarkon” (McCauley). Kettejük párbaja magánjellegű, a helyszín, az emberek egyként díszletei, ugyanakkor tétjei az akadályversenynek, melynek csak túlélője lesz, győztese nem. A tét a visszatérés lehetősége a (lét)harcmezőről a civilizációba. A feltartóztathatatlanul szétcsúszó zsaru-feleség viszony és a nagy balhé utáni lelépéshez menyasszonyra lelt gengszter melodramatikus epizódja egészítik ki a bűnözés és bűnüldözés látványos akciójeleneteit.

A hőskori amerikai érvényesülési játszma zárójelenete az egyenlő esély, egyenlőtlen morál párviadala. A Sebhelyesarcú Al Pacino játszotta gengszterének az a végzete, hogy egyik társát lepuffantva gyerekek halálát akadályozza meg. Bukása törvényszerű, mert nem tökéletes killer, az alvilág leszámol vele. McCauley-nak is azért kell meghalnia, mert az általa vallott és idézett eszménynek nem tudott eleget tenni, „szociális érzékenysége” következtében lekési a szabadulás repülőjét, üldözője karjaiban hal meg. A mítosszal a Pulp Fiction számolt le. A célját el nem érő gengszter örökébe az elpusztíthatatlan, mert cél nélküli gyilkos lép.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/04 62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=241