KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2014/január
JODOROWSKY
• Jankovics Márton: A világfi hazatérése Jodorowsky, a mágus
• Sepsi László: A próféta kudarca Frank Pavich: Jodorowsky’s Dune
JAPÁN SZELLEM
• Varró Attila: Harcosok és hittérítők 47 rónin
• Csiger Ádám: Ház az erdő mélyén Hausu
FREARS
• Takács Ferenc: Itt és most Stephen Frears
• Vajda Judit: Nihil nimis Philomena – Határtalan szeretet
MISS HOLLYWOOD
• Kovács Kata: Neurózis és happy end Nicole Holofcener
• Baski Sándor: Hölgyválasz A korhatáros komédiák evolúciója
MAGYAR MŰHELY
• Pólik József: Nehéz ébredés A szocializmus reform-filmjei – 2. rész
• Kővári Orsolya: „Az oroszlán: asszimilált bárány” Filmszínpad: Rába Roland
QUEER FILMEK
• Kis Katalin: A bús heteroszexuális férfi panaszai Melegek a magyar filmben
• Harmat György: Ugyanaz a szerelem Budapest Pride LMBTQ Fesztivál
• Huber Zoltán: Másképpen más Coming Out
TEST ÉS LÉLEK
• Kovács Petra: Titkok a vásznon London: Európai Pszichoanalitikus Filmfesztivál
• Pintér Judit Nóra: A szenvedés képei Betegség a filmvásznon
BALKÁN EXPRESSZ
• Forgács Iván: Béketeremtő filmes háború Bosnyák filmek
CAPA 100+
• Bácsvári Kornélia: A mexikói bőrönd Capa 100+
• Kolozsi László: Capa filmje Robert Capa/A Játékos
KÖNYV
• Kelecsényi László: A vér nem válik vízzé Inkey Alice: No de Alizka!
FILM / REGÉNY
• Bocsor Péter: Fehéren feketén Solomon Northup: Twelve Years a Slave
• Roboz Gábor: Halványuló kézjegy Steve McQueen: 12 év rabszolgaság
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: A ló másik oldala Overdose – Vágta egy álomért
• Bilsiczky Balázs: Határtalanul Háromkirályok
• Andorka György: A halhatatlanság halála A futurológiai kongresszus
MOZI
• Baski Sándor: Ezerízű szerelem
• Forgács Nóra Kinga: Csinibabák
• Alföldi Nóra: Joséphine
• Csiger Ádám: Csókok és gólok
• Kránicz Bence: Harcban élve
• Huber Zoltán: Behálózva
• Roboz Gábor: Kísértés
• Tüske Zsuzsanna: Dom Hemingway
• Parádi Orsolya: Belle és Sébastien
• Varró Attila: Csillaghercegnő
• Sepsi László: A hobbit: Smaug pusztasága
• Vajda Judit: Vágyak szerelmesei
DVD
• Pápai Zsolt: 80 huszár
• Soós Tamás Dénes: Amerikai vérbosszú
• Soós Tamás Dénes: Klein úr
• Tosoki Gyula: A bűn árnyékában
• Benke Attila: Vörös nap
• Varga Zoltán: Szellemes karácsony
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Fesztivál

Krakkó

A tabuk ellen

Mátyás Győző

A Krakkóban hetedik alkalommal megrendezett Off Plus Camera Filmfesztivál a legjobb értelemben „független filmek” seregszemléje.

 

A válogatásnak volt egy jól felismerhető központi szervező elve; a mezőnybe olyan filmeket invitáltak a házigazdák, amelyek a művek tematikáját, az ábrázolt konfliktusok típusait tekintve erős hasonlóságot mutattak. Kicsit leegyszerűsítve: az itt versenyzett filmek többsége hátrányos helyzetű emberekről szól, olykor a társadalom számkivetettjeiről, olyan figurákról, akiknek a kisebbségi lét problémáival kell megküzdeniük.

A többségi társadalomtól a legszembetűnőbb módon a mentálisan sérült emberek, a fogyatékkal élők különböznek. A Gabrielle című kanadai film (Louise Archambault munkája) arról mesél, hogy egy Williams-szindrómával élő fiatal lány miképpen próbálja megtalálni a saját útját, illetve a boldogságot, továbbá arról, hogy mégoly jóindulatú környezetének aggódása és segítőkészsége miként válhat bénító gyámsággá.

A mezőny egyik legkiemelkedőbb darabja a Titanicon is vetített norvég Blind volt, (rendezte Eskil Vogt), amelynek főhősnője vak, ám az alkotók nem elsősorban a drámai helyzetből adódó fájó kiszolgáltatottság és védtelenség bemutatását tűzték ki célul, bár ez is része az ábrázolásnak. Inkább azt hangsúlyozzák, hogy ez a fogyatékosság hogyan társul olyan képességgel, amely szinte végtelenné tágítja a belső horizontot, s a hősnő a fantázia, a képzelet, máskor pedig az álomszerű képzelgés révén alternatív világot teremt. Ráadásul az alkotók rafináltan felhasználják a manapság egyre divatosabb kommunikációtechnológiai teremtés mítoszt is, és azt mutatják be, ahogyan a főhősnő számítógépén irányítja maga alkotta virtuális univerzumát. A filmben így egyre inkább keveredik, felcserélődik valóság és virtualitás, a két világ határai egybemosódnak. A filmet kifejezetten élvezetessé teszi az elbeszélésmód váratlan iróniája, ami egyfajta lebegő atmoszférát teremt a műben.

A társadalomból szó szerint kitaszítottak életéről szól a Menyasszonyok (Patardzlebi) című grúz film Tinatin Kajrishvili rendezésében. Olyan asszonyok sorsát követi a kamera, akiknek férje hosszú börtönbüntetésüket tölti. Hűség és összetartozás, magány és szolidaritás kérdéseit járja körül a mű, illetve azt, hogy az egyén miként tudja vágyait összeegyeztetni a hagyomány parancsoló törvényeivel.

 A vágyak, a szexualitás terepére kalauzol bennünket Anja Marquardt filmje, az Elveszett önuralom (She’s Lost Control) is. A mű egy olyan terepeutáról szól, aki szexuális szolgáltatásokat nyújtva hivatásszerűn gyógyítja az intimitásra képtelen klienseket. Nagy erénye a filmnek, hogy a legkevésbé sem a szexuális problémákra fókuszál, hanem azt mutatja be, hogy a társadalom rideg érzelemmentessége miként deformálja az embert.

Ester Martin Bergsmark munkája a Valami eltörött (Nånting måste gå sönder) a punk esztétika stílusjegyeinek segítségével szól a nemi identitás bizonytalanságáról, igaz, kissé egyenetlen színvonalon. Ugyancsak ezzel a kérdéssel foglalkozik, de még radikálisabban, az ausztrál Sophie Hyde munkája, az 52 kedd. A rendező egy olyan anyát állít az elbeszélés középpontjába, akinek mindig is kételyei voltak a saját nemi azonosságát illetően, s már tinédzser korú a gyermeke, amikor eldönti, hogy férfivá operáltatja magát.

Az Eastern boys című, több fesztivált is megjárt film hősei is sokszorosan különböznek a többségtől. Főszereplői a keletről (Ukrajna, Moldávia stb.) Párizsba érkezett fiatal, bandába verődött emigránsok, akik férfi prostitúcióval keresik a betevőt. Daniel, a tipikus felső középosztálybeli „petit bourgois” igénybe akarja venni az egyik fiú szolgáltatásait, de a banda tőrbe csalja. Ebből a találkozásból aztán Robin Campillo finom eszközökkel formálja meg a „vadkelet” és a nyugat bonyolult, szimbolikus konfliktusát.

Az Off Plus Camera Filmfesztivál a maga intellektuális bátorságával, tartalmas programjával méltán tart igényt arra, hogy a számottevő események között jegyezzék.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/07 45-45. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11779