KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2014/január
JODOROWSKY
• Jankovics Márton: A világfi hazatérése Jodorowsky, a mágus
• Sepsi László: A próféta kudarca Frank Pavich: Jodorowsky’s Dune
JAPÁN SZELLEM
• Varró Attila: Harcosok és hittérítők 47 rónin
• Csiger Ádám: Ház az erdő mélyén Hausu
FREARS
• Takács Ferenc: Itt és most Stephen Frears
• Vajda Judit: Nihil nimis Philomena – Határtalan szeretet
MISS HOLLYWOOD
• Kovács Kata: Neurózis és happy end Nicole Holofcener
• Baski Sándor: Hölgyválasz A korhatáros komédiák evolúciója
MAGYAR MŰHELY
• Pólik József: Nehéz ébredés A szocializmus reform-filmjei – 2. rész
• Kővári Orsolya: „Az oroszlán: asszimilált bárány” Filmszínpad: Rába Roland
QUEER FILMEK
• Kis Katalin: A bús heteroszexuális férfi panaszai Melegek a magyar filmben
• Harmat György: Ugyanaz a szerelem Budapest Pride LMBTQ Fesztivál
• Huber Zoltán: Másképpen más Coming Out
TEST ÉS LÉLEK
• Kovács Petra: Titkok a vásznon London: Európai Pszichoanalitikus Filmfesztivál
• Pintér Judit Nóra: A szenvedés képei Betegség a filmvásznon
BALKÁN EXPRESSZ
• Forgács Iván: Béketeremtő filmes háború Bosnyák filmek
CAPA 100+
• Bácsvári Kornélia: A mexikói bőrönd Capa 100+
• Kolozsi László: Capa filmje Robert Capa/A Játékos
KÖNYV
• Kelecsényi László: A vér nem válik vízzé Inkey Alice: No de Alizka!
FILM / REGÉNY
• Bocsor Péter: Fehéren feketén Solomon Northup: Twelve Years a Slave
• Roboz Gábor: Halványuló kézjegy Steve McQueen: 12 év rabszolgaság
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: A ló másik oldala Overdose – Vágta egy álomért
• Bilsiczky Balázs: Határtalanul Háromkirályok
• Andorka György: A halhatatlanság halála A futurológiai kongresszus
MOZI
• Baski Sándor: Ezerízű szerelem
• Forgács Nóra Kinga: Csinibabák
• Alföldi Nóra: Joséphine
• Csiger Ádám: Csókok és gólok
• Kránicz Bence: Harcban élve
• Huber Zoltán: Behálózva
• Roboz Gábor: Kísértés
• Tüske Zsuzsanna: Dom Hemingway
• Parádi Orsolya: Belle és Sébastien
• Varró Attila: Csillaghercegnő
• Sepsi László: A hobbit: Smaug pusztasága
• Vajda Judit: Vágyak szerelmesei
DVD
• Pápai Zsolt: 80 huszár
• Soós Tamás Dénes: Amerikai vérbosszú
• Soós Tamás Dénes: Klein úr
• Tosoki Gyula: A bűn árnyékában
• Benke Attila: Vörös nap
• Varga Zoltán: Szellemes karácsony
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Halálos tavasz

Lakatos Gabriella

Magyar, 1939. Rendezte: Kalmár László. Szereplők: Jávor Pál, Karády Katalin, Szörényi Éva, Somlay Artúr. Forgalmazó: Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet. 105 perc.

 

Zilahy Lajos író alkotóként és gyártóként is a ‘45 előtti magyar hangosfilm aktív szereplője volt. Műveiből olyan filmek születtek, mint a Két fogoly, az Egy lány elindul, a Hazajáró lélek, a Szűz és a gödölye, a Valamit visz a víz, melyek közül többet maga írt filmre, sőt néhányat meg is rendezett. Az írásaiból forgatott legjelentősebb művet azonban nem ő, hanem Kalmár László jegyzi rendezőként.

A bízvást filmtörténeti jelentőségűnek mondható, a magyar filmtörténetben cezúrát jelző Halálos tavaszt 1939 karácsonya előtti néhány nappal mutatták be, a világháború negyedik hónapjában. Bár az alapjául szolgáló Zilahy-regény 1922-ben született, a film már a maga koráról, a harmincas–negyvenes évek fordulójának közérzetéről mesél: nem csak az Európát vérbe borító háború, de a lelkek mélyén pusztító szerelem is (halálos) áldozatokat követel. Noha nem a Halálos tavasz volt az első melodráma a korszakban (a Café Moszkva, az Évforduló, az Ember a híd alatt vagy az Elcserélt ember megelőzték), Kalmár filmje nem véletlenül vált a negyvenes évek borúsabb hangvételű melodrámáinak elsődleges hivatkozási pontjává. A főhős szerelmi bánatában elkövetett öngyilkossága egy egészen új minőséget vezetett be a korabeli magyar filmek témái közé: a korábbi melodrámák komor felütésük dacára kivétel nélkül a győzedelmes szerelmet mutatták a zárlatban, akkor is, ha a happy end kevéssé volt meggyőző (mint például Bárdos Artúrnál, az Én voltam esetében). Ezzel szemben a Halálos tavasz kétségtelenül és visszavonhatatlanul boldogtalansággal zárul, de pontosabb úgy fogalmazni, hogy azzal kezdődik, hiszen már a nyitányban elkövetkezik a főhős sikeres önmerénylete, amitől a – flashbacként elénk táruló – történet fatalista jellege felfokozódik.

A Halálos tavasz nem csak a happy end megtagadása miatt számított különlegesnek a korabeli magyar filmben. Már a mindenféle erkölcsi érzéktől és morális megfontolástól mentes femme fatale-figura felléptetése is frivol húzásnak számított (ráadásul Karády Katalin személyében színre lépett a magyar filmtörténet első igazi dívája és női szupersztárja), Kalmár munkájának emellett olyan merész, a maga korában egyenesen tabutörő, és a cenzorok türelmét alaposan próbára tevő elemei is voltak, mint amilyen a kitartott férfi motívuma és a kísérletezés a szexualitás nyíltabb ábrázolásával (Karády híres vetkőzésjelenete).

Zilahy regényének készült a korszakban egy másik adaptációja is, amely rákerült a mostani dvd-kiadásra. Dudás László azonos című amatőr némafilmje (!) négy évvel megelőzte Kalmár klasszikusát. A filmben amatőrök és színinövendékek játszanak, az egyik fontos mellékszerepet (Boskó Pali újságíró figuráját) maga a rendezőt alakítja.

Az amatőr itt nem dilettánst jelent: Dudás munkájának cselekményvezetése pörgő, dinamikus, és a bevetett plánok is változatosak, sokfélék, a film kivételezése tehát olyan, sőt: bizonyos elemeiben még izgalmasabb is, mint a „profi” játékfilmeké. A fősodorbeli filmrendezőkhöz képest az amatőr (vagy ha tetszik: non-professional) alkotók sokkal szabadabban kísérletezhettek a műfajokkal és a formai megoldásokkal: előbbire példa Lénárd Endre és Deutsch Richárd 1933-as A Föld halála című scifi-je, utóbbira Dudás 1936-os A halál és az orvosa (mely az első az élőszereplős és animációs jeleneteket egyaránt tartalmazó magyar filmek sorában). Mivel Zilahy Lajos és Kalmár László is látta a Halálos tavasz amatőr verzióját, a mindkét filmben megjelenő, Edit és Iván közös pillanatait felvillantó montázssor (Dudásnál a film végén, Kalmárnál a hős első csalódását követően) nagyszerű példája annak, hogy egy amatőrfilm hogyan termékenyítheti meg a fősodorbeli film formanyelvét.

Extrák: Alternatív befejezés (Boldog vég verzió) és Dudás László: Halálos tavasz (1935).


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/10 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12926