KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2014/január
JODOROWSKY
• Jankovics Márton: A világfi hazatérése Jodorowsky, a mágus
• Sepsi László: A próféta kudarca Frank Pavich: Jodorowsky’s Dune
JAPÁN SZELLEM
• Varró Attila: Harcosok és hittérítők 47 rónin
• Csiger Ádám: Ház az erdő mélyén Hausu
FREARS
• Takács Ferenc: Itt és most Stephen Frears
• Vajda Judit: Nihil nimis Philomena – Határtalan szeretet
MISS HOLLYWOOD
• Kovács Kata: Neurózis és happy end Nicole Holofcener
• Baski Sándor: Hölgyválasz A korhatáros komédiák evolúciója
MAGYAR MŰHELY
• Pólik József: Nehéz ébredés A szocializmus reform-filmjei – 2. rész
• Kővári Orsolya: „Az oroszlán: asszimilált bárány” Filmszínpad: Rába Roland
QUEER FILMEK
• Kis Katalin: A bús heteroszexuális férfi panaszai Melegek a magyar filmben
• Harmat György: Ugyanaz a szerelem Budapest Pride LMBTQ Fesztivál
• Huber Zoltán: Másképpen más Coming Out
TEST ÉS LÉLEK
• Kovács Petra: Titkok a vásznon London: Európai Pszichoanalitikus Filmfesztivál
• Pintér Judit Nóra: A szenvedés képei Betegség a filmvásznon
BALKÁN EXPRESSZ
• Forgács Iván: Béketeremtő filmes háború Bosnyák filmek
CAPA 100+
• Bácsvári Kornélia: A mexikói bőrönd Capa 100+
• Kolozsi László: Capa filmje Robert Capa/A Játékos
KÖNYV
• Kelecsényi László: A vér nem válik vízzé Inkey Alice: No de Alizka!
FILM / REGÉNY
• Bocsor Péter: Fehéren feketén Solomon Northup: Twelve Years a Slave
• Roboz Gábor: Halványuló kézjegy Steve McQueen: 12 év rabszolgaság
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: A ló másik oldala Overdose – Vágta egy álomért
• Bilsiczky Balázs: Határtalanul Háromkirályok
• Andorka György: A halhatatlanság halála A futurológiai kongresszus
MOZI
• Baski Sándor: Ezerízű szerelem
• Forgács Nóra Kinga: Csinibabák
• Alföldi Nóra: Joséphine
• Csiger Ádám: Csókok és gólok
• Kránicz Bence: Harcban élve
• Huber Zoltán: Behálózva
• Roboz Gábor: Kísértés
• Tüske Zsuzsanna: Dom Hemingway
• Parádi Orsolya: Belle és Sébastien
• Varró Attila: Csillaghercegnő
• Sepsi László: A hobbit: Smaug pusztasága
• Vajda Judit: Vágyak szerelmesei
DVD
• Pápai Zsolt: 80 huszár
• Soós Tamás Dénes: Amerikai vérbosszú
• Soós Tamás Dénes: Klein úr
• Tosoki Gyula: A bűn árnyékában
• Benke Attila: Vörös nap
• Varga Zoltán: Szellemes karácsony
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Kritika

Lány

Metamorfózis

Barkóczi Janka

Lukas Dhontkamaszhősének kettős kihívással kell szembenéznie.

 

Letaglózó ereje van annak, amikor egy kamasz afelnőtteket megszégyenítő magabiztossággal fogalmazza meg, hogy mi akar lenni, ha felnő. Az pedig talán még ennél is súlyosabb, amikor ugyanilyen biztos abban, hogy mi nem. A transzneműséggel foglalkozó filmek ezredforduló utáni új hullámában jelent mega belga Lukas Dhontcannes-i Arany Kamera-díjaselső rendezése, akérdést kamaszkori fejlődéstörténetként bemutató Lány.

Dhontfilmjének hőse a tizenöt éves Lara, akit valaha Victornak hívtak, de erre, ha lehet, soha nem akar emlékezni. Apjával és kisöccsével nemrég költöztek egy új lakásba, abban a városban, ahol az ország legjobb balettintézete működik. Bár a családból hiányzik az édesanya, a szülő és a gyerekek kapcsolata látszólag így is teljes és harmonikus. Lara balerina szeretne lenni, amiértmegszállottan és kitartóan dolgozik.Nyilvánvalóan tehetséges, de tisztában van vele, hogy ez még nem elég, ígysemmilyen téren sem kíméli magát. Különórákra jár, bármely napszakban képes a végkimerülésig edzeni, és minden helyzetben jól leplezi a fájdalmat és a kétségbeesést. A legnagyobb gondja, hogy minden erőfeszítés ellenére sincs jóban a testével, noha éppen a teste az az eszköz, amivel alkothat és kifejezheti az érzéseit. Fiúnak született, de lánynak érzi magát, a pubertás miatt viszont még várnia kell a nemátalakító műtéttel. Noha már megkezdhette az ehhez szükséges hormonkezelést,a tükör elé állva nap mint nap a poklot éli át, mert nem látja elég gyorsnak, elég meggyőzőnek aváltozást. A tizenöt éves kamasz, aki határozott döntést hoz arról, hogy megváltoztatja a nemét, még ha ez a karrierjébe kerül is, nemcsak önmagára, de apjára, az őt szerencsés módon támogató és féltő, felelős szülőre is hatalmas terhet ró.

A film dramaturgiája a test működésének ritmusára, a testtel való kilátástalan és mégis édes küzdelemre épül. Repetitív, és olykor rendkívül tárgyilagos harc ez, messze a balerinafilmek költőiségétől. A valódi személy által inspirált Larát Victor Polster alakítja, akinek ez az első filmszerepe. Finom, de zárkózott arca minden pillanatban érdekes, gesztusai komoly regisztereket járnak be. Ha nem volna olyan angyalian szép és tiszta, akárfassbinderi figurává is kinőhetné magát, így azonbaninkább csakegy remek színész marad egy érdekes helyzetben, ami nagyon nehezen fejlődik történetté. Polster, a másik mostanában sok elismerést begyűjtő, témába vágó film, az Egy fantasztikus nő főszereplőjével ellentétben, nem transznemű. Bevallása szerint nem is nézett kapcsolódó filmeket a felkészülés során, nehogy azok befolyása alá kerüljön. A saját benyomásai, elképzelése alapján szerette volna megalkotni a karaktert, amelybe sok improvizatív elemet szőtt. Ő is, ahogy a film többi alkotója,elsősorban a rendkívül összetett szituáció felépítésére koncentrál, aminek egyenes folyománya, hogy sem a történet igazi fejlődési irányát, sem a megfelelő lezárást nem sikerül megtalálni.

Édesapja egy alkalommal azzal vigasztalja Larát, hogy bátorsága jó példa lehet bárki számára, mire ő azt válaszolja, hogy nem példakép akar lenni, egyszerűen csak lány. Ha Lara nem is, dea film mégis erősen érvel egy minta mellett, melysok kritikát kapotta bemutatása óta. Többek között azzal támadták, hogy a realitástól távol, éppen az érintettek által lerombolni kívánt klisék mentén ábrázolja a transzneműséget. A vádak szerint a nemi diszfóriát, azaz a személyben a saját biológiai nemét illetően feléledő rossz érzést, elborzasztó pszichológiai kórképként mutatja be, a nemi szerveket fetisizálja, és mindezt pont egy olyan témával összefüggésben teszi, amely a transzfóbia malmára hajtja a vizet. A transzgyerekekügye ugyanis pont az egyik legbonyolultabb probléma a csomagban, melynek lélektani, morális és jogi vonatkozásai együtt és külön is nagy kihívást jelentenek, és komoly körültekintéssel kell őket kezelni.A Lányazért működhet mégis, mert a látszat ellenére, sokkal több ésérvényesebb kérdést tesz fel a kamaszkor és az ezzel járó felelősség kapcsán, mint a transzneműség terén. Ezek a kérdések végső soron az átváltozás, az elengedés és a szabad döntés egyetemes problémáit feszegetik, és nemtől függetlenül érdemes velük foglalkozni.

 

LÁNY (Girl) – belga, 2018. Rendezte: Lucas Dhont. Írta: Lucas Dhont és AngeloTijssens. Kép: Frank van den Eeden. Zene: Valentin Hadjadj. Szereplők: Victor Polster (Lara), AriehWorthalter (Mathias), Oliver Bodart (Milo), TijmanGovaerts (Lewis), ValentijnDhaenens (Dr. Pascal). Gyártó: MenuetProducties / Frakas / TopkapiFilms. Forgalmazó: Vertigo Média Kft. Feliratos. 109 perc.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/12 52-53. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13902