KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2014/január
JODOROWSKY
• Jankovics Márton: A világfi hazatérése Jodorowsky, a mágus
• Sepsi László: A próféta kudarca Frank Pavich: Jodorowsky’s Dune
JAPÁN SZELLEM
• Varró Attila: Harcosok és hittérítők 47 rónin
• Csiger Ádám: Ház az erdő mélyén Hausu
FREARS
• Takács Ferenc: Itt és most Stephen Frears
• Vajda Judit: Nihil nimis Philomena – Határtalan szeretet
MISS HOLLYWOOD
• Kovács Kata: Neurózis és happy end Nicole Holofcener
• Baski Sándor: Hölgyválasz A korhatáros komédiák evolúciója
MAGYAR MŰHELY
• Pólik József: Nehéz ébredés A szocializmus reform-filmjei – 2. rész
• Kővári Orsolya: „Az oroszlán: asszimilált bárány” Filmszínpad: Rába Roland
QUEER FILMEK
• Kis Katalin: A bús heteroszexuális férfi panaszai Melegek a magyar filmben
• Harmat György: Ugyanaz a szerelem Budapest Pride LMBTQ Fesztivál
• Huber Zoltán: Másképpen más Coming Out
TEST ÉS LÉLEK
• Kovács Petra: Titkok a vásznon London: Európai Pszichoanalitikus Filmfesztivál
• Pintér Judit Nóra: A szenvedés képei Betegség a filmvásznon
BALKÁN EXPRESSZ
• Forgács Iván: Béketeremtő filmes háború Bosnyák filmek
CAPA 100+
• Bácsvári Kornélia: A mexikói bőrönd Capa 100+
• Kolozsi László: Capa filmje Robert Capa/A Játékos
KÖNYV
• Kelecsényi László: A vér nem válik vízzé Inkey Alice: No de Alizka!
FILM / REGÉNY
• Bocsor Péter: Fehéren feketén Solomon Northup: Twelve Years a Slave
• Roboz Gábor: Halványuló kézjegy Steve McQueen: 12 év rabszolgaság
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: A ló másik oldala Overdose – Vágta egy álomért
• Bilsiczky Balázs: Határtalanul Háromkirályok
• Andorka György: A halhatatlanság halála A futurológiai kongresszus
MOZI
• Baski Sándor: Ezerízű szerelem
• Forgács Nóra Kinga: Csinibabák
• Alföldi Nóra: Joséphine
• Csiger Ádám: Csókok és gólok
• Kránicz Bence: Harcban élve
• Huber Zoltán: Behálózva
• Roboz Gábor: Kísértés
• Tüske Zsuzsanna: Dom Hemingway
• Parádi Orsolya: Belle és Sébastien
• Varró Attila: Csillaghercegnő
• Sepsi László: A hobbit: Smaug pusztasága
• Vajda Judit: Vágyak szerelmesei
DVD
• Pápai Zsolt: 80 huszár
• Soós Tamás Dénes: Amerikai vérbosszú
• Soós Tamás Dénes: Klein úr
• Tosoki Gyula: A bűn árnyékában
• Benke Attila: Vörös nap
• Varga Zoltán: Szellemes karácsony
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozgópiac

Zachar Balázs

 

A fővárosban már most tapasztalható, néhány év múlva azonban az egész országban érezhető lesz a moziipart az egész világon átformáló új jelenség: a multiplex-effektus. A Budapesten működő harminckét filmszínházból öt viszi el a közönség, s az összes jegybevétel hatvanhét százalékát. Természetesen mind az öt soktermes, nagy befogadóképességű multiplex-mozi, mely az elmúlt két évben épült vagy épül újjá.

A hagyományos mozik többsége 200-500 néző befogadására képes, bár van néhány egytermes régi épület, ahol ennél is több ember kaphat helyet. Ezzel szemben a főváros legkisebb – eredetileg nem is multiplexnek épült – soktermes mozija, a Kossuth 750, míg a legnagyobb, az idén tizenegy termessé bővült Hollywood Multiplex a Duna Plazában, több mint 1800 nézőnek képes helyet adni egyszerre. Jelenleg ez az ország legnagyobb mozija, melynek tavaly 1,8 millió látogatója volt, s minden esélye megvan arra, hogy ezt a számot az idén is elérje vagy túlszárnyalja, mivel 1998 első hét hónapjában már több mint egymillióan váltottak jegyet valamelyik előadására.

A fővárosi mozik többsége 15-21 százalékos kihasználtsággal működik (száz helyből átlagosan ennyit adnak el), ezzel szemben a multiplexek legalább 28-30 százalékot tudnak felmutatni, míg a két leglátogatottab, a Hollywood és a Corvin július végéig 47, illetve 43 százalékot ért el. A főváros ilyen jelentős lépéselőnye addig fog tartani, míg vidéken is felépülnek azok a hatalmas bevásárlóközpontok, melyek természetes otthonai a multiplexeknek. Addig azonban nem meglepő, hogy az ország összes mozijegybevételének hatvan százalékát, 1997-ben 2,8 milliárd forintot, a budapesti mozik pénztárainál fizették ki, s ebből 1,8 milliárd az öt multiplexhez folyt be. Ugyancsak a fővárosban tartották a tavalyi 242 ezer mozielőadásnak csaknem a felét.

Amit külföldön multiplex-effektusnak hívnak, nálunk még hatványozottabban jelentkezik. Az új típusú szórakoztatóközpontok megjelenésével jelentősen nőtt a mozibajárási kedv: a nézők száma Budapesten egy év alatt 5,3 millióról 7,5 millióra nőtt, míg ugyanitt a bevételek 1,54 milliárdról 2,78 milliárdra – azaz mintegy 80 százalékkal – emelkedtek. A multiplexek megjelenése hozzájárult ahhoz is, hogy a piaci viszonyok kissé letisztuljanak, s ez érdekes módon nemhogy nem ártott, hanem inkább kedvezett az Art-moziknak. Tönkretette viszont a hagyományos, egytermes mozik egy részét, különösen azokat, amelyek abban a kellemetlen helyzetben találták magukat, hogy a közelükben felépült egy bevásárlóközpont. Így járt az Alkotmány a Duna Plaza mellett, de igen alacsony kihasználtsággal működik a Kőbánya, a Horizont, az Átrium vagy a Bástya mozi is. Nem nehéz megjósolni a még működő Metró mozi sorsát sem, ha elkészül a Nyugati téri hatalmas szórakoztató- és bevásárlóközpont. Ezzel szemben a művészfilmeket vetítő Artmozi-hálózat eltérő műsorkínálatával világos alternatívát jelent a multiplexekkel szemben, s a fővárosban stabil közönségre számíthat. Ezek után nem is olyan meglepő, hogy az öt multiplexet a budapesti toplistán a Művész mozi követi, melynek tavaly 240 ezer látogatója volt (a Kossuthnak 461 ezer), de jól szerepelt a Vörösmarty és a Szindbád is (20 illetve 37 százalékos kihasználtsággal).


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1998/10 38. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3817