KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2014/január
JODOROWSKY
• Jankovics Márton: A világfi hazatérése Jodorowsky, a mágus
• Sepsi László: A próféta kudarca Frank Pavich: Jodorowsky’s Dune
JAPÁN SZELLEM
• Varró Attila: Harcosok és hittérítők 47 rónin
• Csiger Ádám: Ház az erdő mélyén Hausu
FREARS
• Takács Ferenc: Itt és most Stephen Frears
• Vajda Judit: Nihil nimis Philomena – Határtalan szeretet
MISS HOLLYWOOD
• Kovács Kata: Neurózis és happy end Nicole Holofcener
• Baski Sándor: Hölgyválasz A korhatáros komédiák evolúciója
MAGYAR MŰHELY
• Pólik József: Nehéz ébredés A szocializmus reform-filmjei – 2. rész
• Kővári Orsolya: „Az oroszlán: asszimilált bárány” Filmszínpad: Rába Roland
QUEER FILMEK
• Kis Katalin: A bús heteroszexuális férfi panaszai Melegek a magyar filmben
• Harmat György: Ugyanaz a szerelem Budapest Pride LMBTQ Fesztivál
• Huber Zoltán: Másképpen más Coming Out
TEST ÉS LÉLEK
• Kovács Petra: Titkok a vásznon London: Európai Pszichoanalitikus Filmfesztivál
• Pintér Judit Nóra: A szenvedés képei Betegség a filmvásznon
BALKÁN EXPRESSZ
• Forgács Iván: Béketeremtő filmes háború Bosnyák filmek
CAPA 100+
• Bácsvári Kornélia: A mexikói bőrönd Capa 100+
• Kolozsi László: Capa filmje Robert Capa/A Játékos
KÖNYV
• Kelecsényi László: A vér nem válik vízzé Inkey Alice: No de Alizka!
FILM / REGÉNY
• Bocsor Péter: Fehéren feketén Solomon Northup: Twelve Years a Slave
• Roboz Gábor: Halványuló kézjegy Steve McQueen: 12 év rabszolgaság
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: A ló másik oldala Overdose – Vágta egy álomért
• Bilsiczky Balázs: Határtalanul Háromkirályok
• Andorka György: A halhatatlanság halála A futurológiai kongresszus
MOZI
• Baski Sándor: Ezerízű szerelem
• Forgács Nóra Kinga: Csinibabák
• Alföldi Nóra: Joséphine
• Csiger Ádám: Csókok és gólok
• Kránicz Bence: Harcban élve
• Huber Zoltán: Behálózva
• Roboz Gábor: Kísértés
• Tüske Zsuzsanna: Dom Hemingway
• Parádi Orsolya: Belle és Sébastien
• Varró Attila: Csillaghercegnő
• Sepsi László: A hobbit: Smaug pusztasága
• Vajda Judit: Vágyak szerelmesei
DVD
• Pápai Zsolt: 80 huszár
• Soós Tamás Dénes: Amerikai vérbosszú
• Soós Tamás Dénes: Klein úr
• Tosoki Gyula: A bűn árnyékában
• Benke Attila: Vörös nap
• Varga Zoltán: Szellemes karácsony
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Fontamara

Jakubovits Anna

 

Századunk művészeinek – sajnos – elnyűhetetlen témája a fasizmus. Carlo Lizzani olasz filmrendező régóta elkötelezett antifasiszta, legfrissebben bemutatott filmje, a Fontamara címét egy kis, olaszországi hegyi faluról kapta.

Fontamara hófehér sziklái a képtelenül kék eget ostromolják. A faluban lakó maroknyi paraszt a földdel, az erdővel, a gyéren csörgedező patakkal küszködik a megélhetésért. Szegénység, korán öregítő gondok, röghözkötöttség, teljes elszigeteltség – ilyen az élet Fontamarában, a fasizmus uralomra jutásának évében. Fontamarába azonban nem érnek el a politika hullámverései, a hegyi lakók csak annyit vesznek észre, hogy lábuk alól kihúzzák a talajt a tőkések, s hogy a patak vizét elterelik... Csörgedezik lassan Lizzani filmje, mint a hegyi patak. Életképek, szövődő-kínlódó szerelmek, veszekedések, civódások, színek és tájak – míg a faluba hirtelen betolakodik a feketeingesek egy csapata. Megerőszakolják az asszonyokat, megszégyenítik a férfiakat, s most már mint egy népmese folytatódik a szegény parasztok életének filmje.

A mese a fiatal, mindenre elszánt, nincstelen parasztfiúról szól, aki a nagyvárosba megy szerencsét próbálni, munkát keresni. Rómában munkát nem talál, de találkozik barátjával, akivel bejárja az országot, s akit üldöz az egész rendőrség, mert illegális újságokat terjeszt. Aztán a parasztfiú, engedelmeskedve ösztöneinek, magára vállalja ezt a cselekedetet, vállalja barátja helyett a börtönt, a kínzásokat. Hiszen az ő hátán hiába suhog a vizes kötél, ő nem tud vallani, ő nem tudja elárulni a titkos nyomdát, a munkatársakat, ő bírja fizikummal a rugdosásokat, a verést. Egy darabig. Aztán belehal sérüléseibe. De nem hűtlen a megmenekült barát sem: Fontamarába is eljuttat egy kézi sokszorosító gépet.

A hegyi falu lakói immáron a kocsmaasztal körül ülnek s gyér fénynél újságot írnak, lapot szerkesztenek, melynek címe: Mit tegyünk? Forog a gép, a stencilezett példányok Fontamarából indulnak titokzatos útjukra.

A népmesei ihletésű, lassan folydogáló, két és fél órás film nem teszi sem hihetővé, sem megrázóvá a zárkózott parasztemberek drámáját. A sablonos, didaktikus témaföldolgozást ellensúlyozzák a gyönyörű fölvételek, a megkapó életképek, a tájak, az emberek, a sorsok, a hétköznapi pillanatok.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/12 44-45. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7251