KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2014/február
MAÁR GYULA
• Harmat György: Kizökkentek az időből Maár Gyula első alkotói korszakáról
• Báron György: Töltőtolltól kameráig A fiatal Maár kritikái
MAGYAR MŰHELY
• Gervai András: Hét szűk esztendő Magyar filmesek és a hatalom (1947-1953)
• Mészáros Márton: „Csatázom tovább!” Beszélgetés Rófusz Ferenccel
• Huber Zoltán: „Leszálltam a magas lóról” Beszélgetés Antal Nimróddal
NAGYMENŐK ÉS LÚZEREK
• Baski Sándor: Az élet császárai Amerikai rémálom
• Huber Zoltán: A látszat hatalma Jordan Belfort: A Wall Street farkasa
• Pápai Zsolt: Szex, drogok és bázispontok Martin Scorsese: A Wall Street farkasa
• Varró Attila: A túlélés művészete David O. Russell: Amerikai botrány
• Szabó Ádám: A vágóhíd felé Kortárs gengszterfilm: az elveszett férfiasság
• Benke Attila: Zongoralecke vesztes gengsztereknek James Toback: Ujjak
VERHOEVEN
• Csiger Ádám: Hús + vér Paul Verhoeven – 1. rész
• Csala Borbála: Provokatőrből próféta Verhoeven Hollandiája
BALKÁN EXPRESSZ
• Forgács Iván: A periféria reménytelensége Albán filmek
FESZTIVÁL
• Mátyás Győző: A szabadság fényében Stockholm
• Orosz Anna Ida: A valóságon túl Anilogue
TELEVÍZÓ
• Kolozsi László: A pilóta fia Hőskeresők
• Kovács Kata: Kockázat nélkül A legyőzhetetlenek
• Roboz Gábor: Technofília Fekete tükör
KRITIKA
• Varga Balázs: Egy meg egy nem megy A nimfomániás
• Zsubori Anna: Apám, Disney Banks úr megmentése
• Árva Márton: Az orvos ártó keze A német doktor
MOZI
• Baski Sándor: Mielőtt meghaltam
• Vajda Judit: Augusztus Oklahomában
• Huber Zoltán: A könyvtolvaj
• Kovács Kata: Kertvárosi bordély
• Forgács Nóra Kinga: Walter Mitty titkos élete
• Margitházi Beja: Apáim története
• Kovács Marcell: A túlélő
• Géczi Zoltán: A háború angyalai
• Andorka György: Jack Ryan: Árnyékügynök
• Sepsi László: Bűbáj és kéjelgés
• Tüske Zsuzsanna: A nő
• Varró Attila: Eltűnő hullámok
DVD
• Győrffy Iván: Noé bárkái
• Czirják Pál: Stanley Kubrick korai filmjei
• Pápai Zsolt: Öngyilkos bevetés
• Soós Tamás Dénes: Női fény
• Pápai Zsolt: Az Európa-rejtély
• Ardai Zoltán: Gyöngyvirágtól lombhullásig
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI

             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Vén csontok

Alföldi Nóra

Old Dogs – amerikai, 2009. Rendezte: Walt Becker. Írta: David Diamond és David Weissman. Kép: Jeffrey L. Kimball. Zene: John Debney. Szereplők: John Travolta (Charlie), Robin Williams (Dan), Kelly Preston (Vicki), Bernie Mac (Jimmy). Gyártó: Walt Disney. Forgalmazó: Fórum Hungary. Feliratos. 88 perc.

 

Hollywood öregszik, az ezüstvászon egykori tánckirálya John Travolta is úgy látja jobbnak manapság, ha feles energiáit inkább bárgyú, geronto-vígjátékok burleszk-poénjaiban vezeti le – Walt Becker direktorral karöltve immáron második alkalommal humorizálgatnak a késő 50-es generáció kapuzárási pánikjain. Kétségtelen, hogy a téma kifogyhatatlan; nincs is mókásabb dolog a pukizós vicceknél, derékfájásoknál, szívgyógyszer-mellékhatásoknál, és a magas koleszterinszintnél.

Dan és Charlie 100 éve üzlettársak, 200 éve szimbiózisban élő barátok, az idővel való méltatlan ám roppant agilis harcuk új fordulatot vesz, amikor Dan életében felbukkan egy kellemes színfolt a múltból, aki hozza magával egyéjszakás kalandjuk gyümölcseit is: egy hét éves ikerpárt. A felnőtt-gyerek kapcsolat mindig súlyos áldozatokkal jár, a bevált hollywoodi vígjáték-recept szerint sorjáznak tehát a hajmeresztő kalandok: műemlékek válnak a tűz martalékává, milliós üzleti szerződések hiúsulnak meg, törnek a farcsontok, gyűrődnek a ráncok, és természetesen Walt Becker-i szerzői motívum szerint, ha labda van a színen az előbb-utóbb kényes testrészeken (ágyék, fej) pattan.

Nem valószínű, hogy a Vén csontok alkotói a filmcímmel reflektálni kívántak a mű minőségére is, de sikerült nekik: a mindössze 88 pilledt percet kitevő darab alapötletét és gegparádéját tekintve is jócskán túl van szavatossági idején. Becker néhol próbálkozik, például a sztorizgatós flashback-eket igyekszik – cirka 10 évvel ezelőtt trendi – hip-hop montázzsal üdíteni, sőt túlsúlyos zsírpárnák sem türemkednek ki a tucattörténet vonalvezetésén, a 20 évvel ezelőtti macsó férfidezodorok illatán azonban átüt az enyhe izzadtságszag – no persze vannak páran, akik épp ezt szeretik.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/02 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10075